Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége 
A járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt nem jutottak még közös nevezőre a munkaadók és munkavállalók a minimálbér és a garantált bérminimum 2021-es emeléséről. Az ITM közleménye szerint a kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakításában érdekelt, ezért az egyeztetések januárban folytatódnak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
2020. januárjától jelentősen változott a szakképzés és vele a felnőttképzés rendszere is. A megváltozott szabályozás egyik meghatározó eleme, hogy az felnőttképzési törvény (Fktv) hatálya valamennyi felnőtt képzési tevékenységet folytatóra kiterjed. Emiatt szélesebb tevekénységi kör kerül bele a „felnőttképzési tevékenység” halmazába és válik a tevékenység alapján bejelentésre vagy engedély megszerzésére kötelezett felnőttképzővé. A változás azokat a vállalatokat is érinti, beleértve a mezőgazdálkodókat is, akik folytatnak képző tevékenységet.
Megjelent a kormány 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról. A rendelet lényege, hogy a vírushelyzetre tekintettel könnyítse a távmunkában való munkavégzést. Ez három úton valósul meg.
Ahogyan a legutóbbi hírlevélben is tájékoztattunk, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Átmeneti törvény) 56.§ (4) bekezdése alapján új munkahelyteremtő beruházás esetén a munkáltató kérelmezheti, hogy legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazzon a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.
Kulcsszavak: agrárfoglalkoztatás, zöld munkahelyek, agrár HR, munkaügy, munkaügyiszakértő