Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

2014 Mosz Kongresszus

A MOSZ tagszervezeteit képviselő küldöttek értékelése szerint az elmúlt öt évben az  agrár- és vidékpolitikában az ország, a társadalom, a vidéki népesség, a mezőgazdasági termelők és különösen az érdekképviseleti körbe tartozó társas vállalkozások számára  kedvezőtlen, sőt súlyos hátrányokkal fenyegető politikai döntések, törvényi intézkedések születte és ezek folytatására kell számítani.

A kongresszus az eddigi tapasztalatok és ismeretek alapján az alábbiakban összegzi álláspontját:

-  A társas vállalkozások elleni diszkriminációról, a földjogi szabályozásról.

A kongresszus elfogadhatatlannak tartja és elutasítja, hogy a kormány következetesen diszkriminálja a versenyszférába tartozó, árutermelő, foglalkoztató és a közteherviselésben részt vevő társas vállalkozásokat, azok gyengítésére, sőt ellehetetlenítésére törekszik. Ezt tükrözi az a meghirdetett kormányzati cél, hogy a jelenleg a termőföldnek mintegy felét művelő –  és a mezőgazdasági termékek többségét előállító – szektor részesedését a legfontosabb termelő eszköz, a föld  használatában az ötödére akarja szorítani.

E célok érdekében a kormánykoalíció – visszaélve a kétharmados parlamenti többséggel – átfogó diszkriminatív jogrendszert alakít kiaz agrárágazatban, aminek alapja új földforgalmi törvény. A MOSZ – mivel a törvény lényegét érintő javaslataira nem volt fogadókészség – számos alkalommal felhívta a közvélemény figyelmét a törvény várható súlyos gazdasági és szociális következményeire, amelyek  érintik a földhasználókat, a földtulajdonosokat, a vidéki foglalkoztatottságot, a vidék népességmegtartó képességét, a mezőgazdasági termelést és az élelmiszerárakon, a szociális terheken keresztül az egész társadalmat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kialakult tulajdoni és földhasználati viszonyokba való erőszakos beavatkozás alapvető állampolgári és emberi jogokat érint és bár a mostanra kiépült jogrendszer nem teszi lehetővé ezek alkotmányossági vizsgálatát, ez nem mentesíti a döntéshozókat a következményekért való felelősség alól.

A kongresszus elfogadhatatlannak tartja az agrárágazat szereplői közötti - politikai célokat szolgáló - diszkriminációt, ami tükröződik a „családi gazdaságok helyzetbe hozása”jelszavában és számos jogszabályi intézkedésben is. Ezek között első helyen áll a gazdálkodó szervezetek termőföld tulajdonszerzésének tilalma, ami egyedülálló az Európai Unióban.  

A kongresszus elfogadhatatlannak és   

- a mezőgazdasági termelést veszélyeztetőnek tartja a földforgalmi törvény új             előhaszonbérleti szabályait, amelyek lényegében megfosztják a jelenlegi haszonbérlők többségét a lejáró szerződéseik megújításának esélyétől;

-  tartja a társas vállalkozások gyakorlati kizárását a Nemzeti Földalap által kezelt állami tulajdonú földek használatának megszerzéséből;    

 - a jogállamisággal ellentétesnek tartja a földhasználati szerződések hatósági jóváhagyásának önkényes mérlegelés alapján való megtagadásának lehetőségét.

A földforgalmi törvényhez és a kapcsolódó jogszabályi környezethez való alkalmazkodást gyakorlatilag megakadályozza, hogy nem került sor az alaptörvényben is szerepelő további sarkalatos törvények, az üzemtörvény és az integrációs törvény elfogadására. Ezek hiányában a termelők a már ismert feltételekhez való alkalmazkodáshoz és a további tevékenység alakításáhozszükséges döntéseket sem tudják meghozni.

Aggodalomra ad okot, hogy időnként kormányzati körökből is felvetődik annak a lehetősége, hogy a meglévő haszonbérleti viszonyokat felboríthatja a szerződések törvényi úton való megsemmisítése, mint a haszonélvezeti szerződések esetén.

A haszonbérlet alapján való földhasználatra és főként az osztatlan közös tulajdonban álló területek használatára szorított gazdálkodó szervezetek működését súlyosan hátráltatja és veszélyezteti az erre vonatkozó szabályok folyamatos és a kialakult  viszonyokat indokolatlanul szétziláló változtatása, a tulajdonosi rendelkezési jogot korlátozó egységes szerződési feltételek előírása, a gyakorlatilag végrehajthatatlan használati megállapodás kötésének kötelezettsége és sorsolással való helyettesítése, a ténylegesen megművelt, de szerződéssel le nem fedett területre eső támogatás elvonása. Mindez kapcsolódik a semmiféle gazdaságilag vagy jogilag indokolható célt nem szolgáló földhasználati nyilvántartásba való bejegyzéshez, aminek a megszüntetésére irányuló érdekképviseleti követelést a kongresszus ismételten megerősíti.

A jogállamisággal durván ellentétes a földforgalmi törvénynek az a rendelkezése, amely szervezeti formaváltozás esetén  – jogilag sem rendezett módon – elkobozza a szervezet jogszerű tulajdonában álló termőföldet. Ugyanilyen önkényes az a törvényi rendelkezés, ami lehetővé teszi az úgynevezett „maradványföldek” – sokszor a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen, kivettnek minősülő területek – állami tulajdonba vételét. A kongresszus szükségesnek tartja a jogbiztonságot sértő szabályozás megváltoztatását és a földhasználat elvonása miatti utólagos kártalanítást.

-  A szövetkezetekről

A kongresszus a rendszerváltás után a korábbi nagyüzemi gazdálkodás jelképévé tett szövetkezetek elleni folyamatos támadások felújításaként értékeli az új szövetkezeti törvény létrehozására tett kísérletet. A kormánykoalíció politikai támogatásával készült tervezet – a 2001-ben hozott törvényhez hasonlóan – lényegében felszámolta volna a még működő termelő típusú szövetkezeteket. Bár a törvény elfogadására nem került sor, a kongresszus aggasztónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábbi szövetkezeti törvény még hatályban lévő része az „agrárgazdasági szövetkezetekre” külön szabályokat tartalmaz.  A termelő típusú szövetkezetek  diszkriminálása nem csak ahhoz vezetett, hogy ezek többsége átalakult gazdasági társasággá, hanem maga a szövetkezés intézménye is háttérbe szorult, amire pedig alapvető szükség lenne az ágazatban. A kongresszus fontosnak tartja, hogy a MOSZ továbbra is képviselje a szövetkezeti tagjai sajátos érdekeit és a szövetkezeti értékeket, hagyományokat, közte a Nemzetközi Szövetkezeti Napról való megemlékezést és az érdekképviseleti elismerések ennek alkalmából való adományozását, az Országos Szövetkezeti Választmány működését.

-  A területalapú támogatás elvonásáról

A kongresszus megerősíti a MOSZ tiltakozását  a kormánynak az 1200 hektár feletti területek támogatását megvonó döntése ellen és – miután a kormány nem fogadta el a MOSZ egyeztetési kezdeményezését – jogszerűnek és szükségesnek tartja a tiltakozást alátámasztó demonstráció szervezését is. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a területalapú támogatást az Unió a gazdálkodók jövedelemének kiegészítéseként és a foglalkoztatás elősegítésére nyújtja. A kongresszus  különösen elfogadhatatlannak és célzatosnak tartja, hogy a kormány az 1200 hektár feletti támogatásokat úgy vonja el, hogy a foglalkoztatási költségek nem kerülnek figyelembe vételre, ami értelemszerűen a legálisan foglalkoztatókat sújtja. Elítéli, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – eredeti nyilatkozatától eltérően – az ágazat nevében, az érintettek felhatalmazása nélkül támogatta a kormány döntését. Követeli a kormányhatározat módosítását, a foglalkoztatási költségeknek az elvonás értékhatára megállapításában való figyelembe vételét.

-  A kormány agrárpolitikájáról

A kongresszus értékelése szerint a kormánynak az ágazati szervezeti struktúra átalakításán túl nincs – vagy nem ismerhető meg – koherens agrárpolitikája.  Az ágazat termelési szerkezete, a növénytermesztés és az állattenyésztés megbomlott aránya helyreállítása helyett az intézkedések még tovább rontanak a helyzeten. Az állattenyésztés – a jelenleg legfontosabb foglalkoztató ágazat - prioritásának meghirdetésével ellentétesen hatnak a birtokmaximum bevezetése, a támogatás elvonása, a foglalkoztatás költségeinek növelése.

A kongresszus követeli, hogy a kormány hozzon komplex, az adó-, a támogatás politikát egyaránt érintő, a legális állattartók helyzetét érdemben javító intézkedéseket. Felhívja a figyelmet, hogy a kormány intézkedései következtében az elmúlt időszakban tovább csökkent a legális foglalkoztatás és több mint 85 ezer önfoglalkoztató mezőgazdasági termelő hagyott fel tevékenységével. Eközben az ágazat korösszetétele sem javult, továbbra is jelentős az idős, szakképzetlen agrártermelők aránya. A kongresszus érdemi, vidéki munkahelyteremtő program kialakítását követeli.A szociális szempontból szükséges közmunka nem jelenthet alternatívát az ilyen munkahely teremtéssel szemben.

A kongresszus sajnálattal állapítja meg, hogy az ágazatban a szürke, feketegazdaság aránya tovább növekedett, ami egyre nagyobb kárt okoz a legális vállalkozásoknak. A feketegazdaság visszaszorítására eddig megtett lépések nem elégségesek, sőt pl. a gabonák fordított Áfa-ja, illetve az egyes állati termékek közbenső Áfá-jának csökkentése a helyzeten érdemben nem javított, miközben az alapanyag-termelők likviditását rontotta. A következő időszakban hatékony lépésekre van szükség, beleértve az Áfa mértékének újra gondolását, a hatósági ellenőrzés érdemi növelését, az ellenőrző intézmények együttműködésének javítását.

A kongresszus elfogadhatatlannak tartja, hogy az új uniós pénzügyi ciklus kezdetén nem ismertek a végrehajtásra vonatkozó nemzeti jogszabályok.  Példátlan, hogy a termelők úgy kénytelenek meghozni a 2014/2015 mezőgazdasági évre vonatkozó döntéseiket, hogy nem ismerhették meg a legalapvetőbb szabályokat sem (zöldítés, termeléshez kötött támogatások feltételei, stb.). A kongresszus felhívja a figyelmet arra, hogy ennek következtében számos termelő  eleshet  az őt egyébként jogosan megillető  uniós támogatásoktól, amiért a felelősséget a kormánynak viselnie kell. 

-  A vidékfejlesztési programról

A kongresszuselutasítja, hogy az Európai Unióhoz benyújtott programtervezet szerint a gazdálkodó szervezeteket diszkrimináló feltételek kerüljenek a vidékfejlesztési programokba. A vidékfejlesztési források csökkenésére nem a diszkrimináció növelése a megoldás. A kongresszus tiltakozik az uniós vidékfejlesztési források nemzeti kiegészítésének 25 %-ról 15 %-ra csökkentése ellen és követeli a korábbi mérték megőrzését.

Szükségesnek tartja, hogy a kormány bejelentett szándékától eltérően legkésőbb 2015. január 1-el kerüljön sor – a korábbi támogatási nagyságrenddel - az új agrár-környezetgazdálkodási  program megindítására, benne az integrált növénytermesztés költségeit ellensúlyozó programmal. A program adjon elsőbbséget a korábban is érintett területeken a folytatásnak.

A kongresszus tiltakozik az agrár-környezetgazdálkodási programban, valamint az ökológiai gazdálkodás és a kedvezőtlen adottságú térségek támogatásánál a kormány által tervezett degresszió, a támogatás 300 hektár területre való korlátozása  ellen, ami azon túl, hogy sérti a környezet megóvás érdekeit, nincs szinkronban az uniós irányelvekkel sem.

Kezdeményezi, hogy a vidékfejlesztési programban hatékony kockázatkezelési, jövedelemstabilizáló eszközök kerüljenek elfogadásra. 

-  A termelők terheinek növeléséről

A kormánynak a bürokrácia és a közterhek csökkentésére irányuló korábbi ígéretei nem teljesültek. A földforgalmi törvénynek a szerződések jóváhagyására vonatkozó és a földhasználati nyilvántartás szabályainak betartása a korábbiaknál is több munkát igényel. Az államigazgatás átszervezése és a számos új hatósági eljárás, valamint adó- és járulék ugyancsak növeli az adminisztratív terheket.

Számos új kisadó, illetve sokszor diszkriminatív elvonás és díj terheli a legális gazdálkodókat. Többek között különös terhetjelent a gazdálkodók számára a végiggondolatlan telekadó szabályozás, a diszkriminatív módon megállapított élelmiszerlánc felügyeleti díj  és a kötelező kamarai tagdíj, de jelentős többlet terhet okoznak az áthárított különadók és az útdíj is.  A kongresszus aggodalommal értesült a helyi adókról szóló törvény módosításának tervéről, aminek alapján az önkormányzatok szinte korlátozás nélkül vethetnek ki új adókat. A termelők számára újabb és még pontosan nem is értékelhető terhet jelent az élelmiszer szállítással kapcsolatban bevezetésre kerülő nyilvántartások vezetése.

-  A változó feltételekhez való alkalmazkodásról

A kongresszus szükségesnek tartja nyomatékosan felhívni a tagszervezetek figyelmét arra, hogy a következő időszakban lényegesen megváltoznak a gazdálkodás feltételei. Alapvető változások következnek be a Közös Agrárpolitikában, a támogatásokban, a nemzetközi versenyfeltételekben, a piaci és termelési lehetőségekben.  A magyar kormánypolitikai motivációjú agrárpolitikai döntései olyan mértékben rontják a gazdálkodó szervezetek működési feltételeit, ami kényszerítő erővel teszi szükségessé a saját üzemszervezési, üzemgazdasági gyakorlatuk átvilágítását, a gazdálkodási célok és értékek megváltoztatását. A meglévő vagyon és eszközök megtartása, a további működés érdekében mérlegelni kell az egyes tevékenységek folytatásának célszerűségét, a költségek radikális csökkentésének lehetőségeit.

A termelőknek a várható változások ismeretében fel kell mérni várható érintettségüket, ki kell alakítaniuk saját alkalmazkodási stratégiájukat, aminek a segítése az érdekképviseleti munkában is kiemelt fontosságú.

-  Az érdekegyeztetés leépítéséről

A kongresszus:

       -   tiltakozik az érdekegyeztetés  intézményeinek leépítése, az érdekképviseleti  

            fellépés, az érdekérvényesítés lehetőségének (az Országos Érdekegyeztető

            Tanács megszüntetése, az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, a  

            jogalkotási szabályok megkerülése) korlátozása  ellen;

-         felszólítja az agrárkormányzatot,  hogy hozzon létre a megszüntetett ágazati  érdekegyeztető  fórumok (mint a termékpálya bizottságok) szerepét eredményesen betöltő szervezeteket,  biztosítsa az ágazat szereplői képviselőinek egyenjogú és tényleges részvételi lehetőségét ezek munkájában;

-         elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány és a minisztérium alapvető fontosságú törvények előkészítésébe nem vonja be az ágazati érdekképviseleti szervezeteket, nem tart velük rendszeresített kapcsolatot.

     -    tiltakozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában való kötelező tagság ellen és a

           kamarai  szervek, tisztségviselők megválasztásának módja és eredménye ellen ,   

           ami kérdésessé teszi a kamara jelenlegi felépítésének legitimitását. Követeli,

          hogy a kamarában a törvénynek megfelelően érvényesüljön a tagok gazdasági    

          súlyával és befizetéseivel arányos képviselete.

-  Az érdekképviseleti munkáról

A kongresszus tudomásul vette a érdekképviselet munkájáról és a munka feltételeinek alakulásáról adott tájékoztatást. Kiemelt fontosságúnak tartja az érdekképviselet országos szervezettségének megőrzését és ennek érdekében összefogásra szólítja fel a kritikus helyzetben lévő szövetségek tagszervezeteit. Fontosnak tartja tagok szervezésével erősíteni az érdekképviseletet.

Az érdekképviselet munkájában tovább kell erősíteni a tagoknak nyújtott szolgáltatásokat, a tagok működésének segítését. Kiemelt feladata  a tagszervezetek segítése a változó jogi, gazdasági, piaci és versenyfeltételekhez való alkalmazkodásban. A tagszervezetek problémáinak, igényeinek feltárásában és az érdekképviseleti javaslatok kialakításában továbbra is fontos szerepük van a területi és az országos szinten működő választmányoknak.

Támogatja a kongresszus az országos működésű közös beszerző-értékesítő szervezet létrehozását és felszólítja a területi szövetségeket, a tagszervezeteket az ebben való közreműködésre és részvételre.

A kongresszus tudomásul veszi az országos szövetség alapszabálya módosításának kényszerét és szervezeti-működési rendje felülvizsgálatának szükségességét. A közvetlen demokrácia erősítésére a szövetség legfelsőbb szervének az összes tag részvételével működő közgyűlést javasolja. Az alapszabályban és a gyakorlatban  továbbiakban is biztosítani kell a MOSZ és a területi szövetségek együttműködését, a szövetségi rendszer működését.

Megbízza az országos szövetség vezetését, hogy a módosításra rendelkezésre álló határidőt célszerűen kihasználva készítse elő az alapszabály módosítására jogosult testület döntését.

A kongresszus felhatalmazza az országos szövetség elnökségét, hogy a tervezet megvitatásában elhangzott javaslatokat figyelembe véve véglegesítse és közzétegye a kongresszus állásfoglalását.

Budapest, 2014. november 27.