A felnőttképzés új szabályai

2020. januárjától jelentősen változott a szakképzés és vele a felnőttképzés rendszere is. A megváltozott szabályozás egyik meghatározó eleme, hogy az felnőttképzési törvény (Fktv) hatálya valamennyi felnőtt képzési tevékenységet folytatóra kiterjed.  Emiatt szélesebb tevekénységi kör kerül bele a „felnőttképzési tevékenység” halmazába és válik a tevékenység alapján bejelentésre vagy engedély megszerzésére kötelezett felnőttképzővé. A változás azokat a vállalatokat is érinti, beleértve a mezőgazdálkodókat is, akik folytatnak képző tevékenységet.

 

 

A felnőttképzés kritériumai

Azt, hogy egy képzés engedély vagy bejelentés köteles, netán egyik sem, a következő kritériumok alapján kell mérlegelni:

1. A következő három elemnek együttesen kell érvényesülnie ahhoz, hogy felnőttképzési tevékenységnek minősüljön egy szolgáltatási tevékenység:

  • a képzés megszervezője felnőtt-kép-zőnek minősül (vö. Fktv. 1. § (1) bekezdése a) pontjának nyitó szövegrésze),
  • a képzés szervezett tevékenység keretében valósul meg (vö. Fktv. 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja),
  • a képzés célirányosan kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesz-tésre irányul (vö. Fktv. 1. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, 2. § 7. pontja).

2. A fenti elemek alapján jól látszik, hogy a törvény nem tesz különbséget módszertan vagy életkor alapján, mindegy, hogy a képzés egyéni, vagy csoportos formában valósul meg, ugyanaz vonatkozik a távoktatásos és a kontaktórás képzésekre is. Nem releváns a képzésben részt vevő személy életkora sem (tehát 18 év alatti személyek képzése is a törvény hatálya alá tartozik, amennyiben képzésük nem köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény alapfeladata keretében valósul meg).

3. Szervezettség: szervezettnek tekinthető egy képzés, ha

  1. a képzés előre meghirdetett, tervszerű;
  2. a képzés a felnőtt képző részéről tartós vagy rendszeres jelleggel végzett;
  3. a képzés a felnőtt képző által előre meghatározott tematikával történik;
  4. a képzés időkerete jól körülhatárolható – tipikusan óraszámban, de ez a képzés során természetesen változhat (így pl. nem minősül felnőttképzési tevékenységnek a korrepetálás, fejlesztői óra vagy a coaching tevékenység, amennyiben nem a képző határozza és tervezi meg előre a képzési tevékenységének időbeliségét);
  5. a képzés tekintetében a felnőtt képző és a képzésben részt vevő személyek beazonosíthatóak; illetve
  6. a képzés során biztosított az interakció a felnőtt képző és a képzésben részt vevő személy között, amely alapján a felnőtt képzőnek lehetősége van az oktatás, képzés folyamatába beavatkozni, és közvetlen befolyása van a képzésben részt vevő személy célirányos kompetenciaalakítására, illetve a képzésben részt vevő személy fejlődését a felnőtt képző mérni tudja (de maga a mérés megléte nem feltétele annak, hogy felnőtt képzéseknek minősüljön egy tevékenység) (így pl. nem minősül felnőtt képzési tevékenységnek a bemutató előadás, konferencia, online videótár).

4. A tevékenység irányultsága: a tevékenység fő célja a kompetenciaalakítás vagy-fejlesztés kell, hogy legyen. Ha nem ez a fő cél, csak alapvetően nem szándékolt következményképp történik a kompetenciaalakítás vagy - fejlesztés, a tevékenység nem az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység. A kompetenciaalakítás hiánya jelenik meg pl. a workshop esetében, ahol a folyamat eredményét az együttes cselekvés és a közös munka adja. Azonban tipikusan a törvény hatálya alá tartoznak a célirányos, szervezett vállalati belső képzések – ideértve a munkavédelmi és a tűzvédelmi oktatást és képzést is.

5. Irányítás vagy önfejlesztés? A célirányosság tekintetében, ha a képzésben részt vevő személy a saját tanulási folyamatát maga tervezi meg és irányítja, az jellemzően nem felnőttképzés. A célirányos jelleg azt jelenti, hogy a felnőtt képzőnek van egyértelműen beazonosítható képzési célja, és a tevékenység végzése ennek keretében a kompetencia célzott átadására irányul. A jógaoktatás vagy más edzőtermi oktatás végzése éppen ezért akkor nem minősül felnőttképzési tevékenységnek, ha annak közvetlen célja a rekreációs tevékenység, és a kompetencia megszerzése csak, mint közvetett elem jelenik meg. A „train the trainer” jellegű képzések (pl. jógaoktatók képzése, személyi edzők képzése) viszont már egyértelműen felnőttképzési tevékenységnek minősülnek.

6. A képzés megnevezése önmagában nem perdöntő, annak jellege, célja, szervezettsége, tartalma alapján lehet megállapítani, hogy a tevékenység képzésnek minősül-e.

A felnőtt képző fogalma kapcsán fontos kiemelni, hogy belső (munkaadói) képzések esetén, amennyiben nincs a képzésbe bevonva külön képzőcég, a felnőtt képző maga a munkáltató. Alapvetően az a felnőtt képző, aki a képzést megszervezi, és a felnőttképzési jogviszonyt létrehozza a képzésben résztvevővel, vagyis aki a képzés szervezettségéért, a képzési cél teljesüléséért szerződéses felelősséget vállal. Belső képzés esetén tehát, ha a munkaadó alkalmaz egy külsős oktatót, de minden másért a munkaadó a felelős, akkor a munkaadó a felnőtt képző. Ha azonban a munkaadó egy külső képzési szolgáltatót vesz igénybe, amely a teljes képzést megvalósítja, és létrehozza a résztvevővel a felnőttképzési jogviszonyt, akkor a munkaadó ebben az esetben nem felnőtt képző, nem terheli felelősség a képzési tevékenységért.

További ismérv, hogy a felnőtt képző feladata a bejelentés mellett a tanúsítvány kiállítása is.

A mezőgazdaság szempontjából fontos információ, hogy a munka és tűzvédelmi oktatások végzése felnőttképzési tevékenységnek minősül és bejelentés alapján végezhető.  A fentiekből kifolyólag, ezért, ha a munkáltató maga végzi ezeket a képzéseket, akár külső előadó hívásával is, be kell jelentenie a képzést.

Bejelentés

 

További változás, hogy a megújult feltételrendszer szerint felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályai szerint bejelentés vagy engedély alapján végezhető. A bejelentési kötelezettség teljesítése egyszerűbb, mint az engedélyezés feltételrendszere. Bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység folytatása esetén nem kötelező előminősített képzési program alapján folytatni a tevékenységet, nincsenek kötelezően előírt, a képzés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és kimeneti követelmények, nem kell törvény szerinti képzési dokumentációt vezetnie a felnőtt képzőnek, a felnőtt képző gyakorlatilag papír alapú dokumentáció nélkül teljesítheti a képzéseihez tartozó adatszolgáltatási és dokumentációs kötelezettségét. A bejelentési eljárás költsége egyszeri kötelezettség, maga az eljárás a felnőtt képző alapadatainak megadásán keresztül egy tartalomvizsgálat nélküli egyszerű „regisztrációs” folyamat. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díja 2020. augusztus 23-ától 15.000 forint.

Adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatási folyamat is változott. Létrejött a FAR rendszer, amelyben a felnőttképzéshez kapcsolódó valamennyi adatszolgáltatás egy csatornán keresztül, digitálisan teljesíthető.

Az új, egységes adatszolgáltatási rendszer létrehozásának egyik fontos célja, hogy az olyan képzésekkel kapcsolatosan, amelyek más jogszabályok alapján folynak (hatósági képzések), és így korábban nem tartoztak az Fktv. hatálya alá, szintén megjelenjenek az adatok a FAR-ban,

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú melléklet B) rész 14. pontja alapján a felnőtt képzési tevékenység keretében szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga költségeit annak viselője akkor ismerheti el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ráfordításként, ha annak megszervezésére a szervező jogszabályban meghatározott alapfeladata vagy

felnőtt képzési tevékenysége keretében kerül sor, és ahhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésre került.

Tagi visszajelzések szerint a szabályozás már most számos gyakorlati nehézséggel jár. A felmerült kérdés rendezése érdekében a minisztériumhoz fordultunk. A válaszokról folyamatosan tájékoztatjuk tagjainkat. A Parlamenthez benyújtásra került egy módosító javaslat, amely rendezné a rövidebb tűzvédelmi és munkavédelmi képzések problémáit. A cikk megírásáig a javaslat még nem került elfogadásra.

 

 

Készítette: Csizmadia Máté