Szakképzési tájékoztató 2021
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója a szakképzésben és felnőttképzésben végbemenő változásokról, az ezekkel kapcsolatos jogszabályi változásokról 2021-ben.
2021. június 24-én hirdették ki az Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvényt, mely a Magyar Közlöny 2021. évi 119. számában olvasható.
A törvénymódosítás célja a 2020-ban megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb működését célzó részletszabályok pontosítása, kiegészítése, amelyek a szélesebb körű feladatellátást segítik. A módosítások a szakképzés és a gazdaság szereplőitől érkezett, és a Szakképzési Innovációs Tanács e célból kialakított munkacsoportja által összegzett, szakmailag megalapozott javaslatokon alapulnak. A változások részben 2021. július 1-jétől, 2021. szeptember 1-jétől, illetve 2022. július 1-jétől lépnek hatályba.
A szakképzés tekintetében a törvény többek között módosítja az oktatás ingyenességére, a szakképző intézmények működésére és feladatellátására, a vizsgáztatásra, a szakképzési tankönyvjegyzékkel kapcsolatos és a duális képzés megszervezésére vonatkozó szabályokat.
A törvénymódosítás megerősíti a képzési és kimeneti követelmények (KKK) elsődlegességét és kötelező erejét a szakmai oktatás dokumentumrendszerében. Emellett meghatározásra kerül, hogy a programtanterv a foglalkozások összesített kötelező számának kivételével ajánlásokat fogalmaz meg a szakképző intézmények által készítendő szakmai programokhoz. A képzési és kimeneti követelmények adják az egyes szakmák kereteit, azaz a szakmai oktatás és vizsgáztatás követelményeit, amelyek alkalmazása kötelező, míg a szakképző intézmény által elkészítendő szakmai programhoz a programtanterv ajánlásként használható. Mindez a szakképző iskolák rugalmas, helyi gazdasági környezet igényeihez jobban igazodni tudó szakmai programjainak kialakítását segíti elő.
Egyértelműsítésre került, hogy szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépését követően megszerzett szakma és szakképesítés vehető figyelembe.
A duális képzés hatékonyabb működése érdekében pontosításra került a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek és a kötelezettség alól mentesülők köre, valamint a szakképzési hozzájárulás alapját meghatározó szabályok is.
Itt lényeges változás, hogy a továbbiakban a köztestületeket (pl. gazdasági kamara) sem terheli szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség.
A szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséghez kapcsolódó új szabályozási részlet továbbá, hogy azon szakképzési munkaszerződések esetén, ahol a szakirányú oktatásban felnőttképzési jogviszonyban részt vevő személynek a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló más foglalkoztatásra irányuló jogviszonya is van, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség ötven százalékkal csökkenthető.
Az egybefüggő szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezését segíti a szakképzési munkaszerződés lehetséges időtartamára vonatkozó szabályok módosulása. Ezzel lehetővé válik (évente egy alkalommal) a rövidebb, határozott idejű munkaszerződések megkötése. Ez azon duális képzők bekapcsolódását is segíti a szakképzésbe, amelyek nem tudják a szakirányú oktatás teljes időtartama alatt biztosítani az oktatási feltételeket vagy a szakma jellege, tartalma okán nem indokolt a szakirányú oktatás teljes idejére a szakképzési munkaszerződések megkötése.
Pontosításra kerültek továbbá a duális képzőhelyek működésével, tájékoztatási kötelezettségével, a szakképzési munkaszerződések nyilvántartásával, a duális képzésben résztvevő tanulókkal összefüggő adminisztrációs kötelezettségekkel, a megköthető munkaszerződések számával, a duális képzőhelyek által korábban kapott fejlesztési támogatások fenntartási kötelezettségeivel kapcsolatos előírások.
Az átmeneti rendelkezések szabályozzák mindazon feltételeket, amelyek a törvény alkalmazására való felkészüléshez és az alkalmazásra áttéréshez szükséges átmenet speciális szabályait állapítja meg. Az átmeneti időszakban a vizsgázás lehetőségéhez történő könnyebb, egyszerűbb hozzáférést segíti a szakképzésért felelős miniszter [IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IKK) által gyakorolt] vizsgaszervezési lehetősége. Ez alapján az IKK akkor is szervezhet szakmai vizsgát vagy képesítő vizsgát, ha nincs a képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos megyében vizsgaközpont, illetve ha előreláthatólag nem várható, hogy a szakmai képzés befejezésének időpontját követő három hónapon belül más vizsgaközpont szervez vizsgát a környéken.
A felnőttképzés tekintetében a módosítással többek között tovább csökkennek a felnőttképzők terhei, meghatározásra került a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés definíciója, a kontaktóra definíciójának módosításával pedig lehetővé válik a jelenléti képzés online eszközökkel történő megvalósítása.
A szakképzés mellett a felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele támogatva ezáltal a felnőttképzésben folyó oktatásban, képzésben való részvételt. A képzési hitel szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe. A kötött felhasználású képzési hitel esetében a képzési díjat finanszírozza meg a képzési hitelt nyújtó szervezet és annak összegét közvetlenül a felnőttképzőnek utalja. Ennek érdekében a módosítás lehetőséget biztosít a felnőttképzőnek, hogy azt a fizetési számlaszámot, amire a képzési hitel átutalása kell, hogy történjen, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján közölje a képzési hitelt nyújtó szervezettel.
Továbbá szeretnénk tájékoztatást adni a vizsgafelügyelői pályázati felhívásunkról.
2020. szeptember 1-től a Szakmajegyzékben szereplő szakmák megszerzésére irányuló szakmai vizsgákat, továbbá az új programkövetelmények szerinti szakképesítések megszerzésére irányuló képesítő vizsgákat már az Szkt. által meghatározott módon kell szervezni.
Eszerint a szakmai vizsga vizsgabizottsága három tagból áll, amelynek a vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját (vizsgafelügyelőt) a szakmai vizsga helyszíne szerint területileg illetékes gazdasági kamara delegálja.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az általa kialakított és gondozott vizsgafelügyelői névjegyzékről delegálja a vizsgafelügyelőt az akkreditált vizsgaközpontok által szervezett szakmai vizsgákra, az alábbiak szerint:
- a Szakmajegyzékben szereplő szakmák szakmai vizsgái;
- részszakmák szakmai vizsgái;
- az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések iskolarendszerű
képzéseinek szakmai vizsgái (kifutó rendszerben 2025. december 31-ig)
- akkreditált vizsgaközpontban szervezett, szakmai képzéshez kapcsolódóan
megszerezhető szakképesítések képesítő vizsgái.
A vizsgafelügyelői névjegyzékbe a NAK honlapján megjelent pályázati felhívás alapján lehet jelentkezni. A pályázati felhívás elérhetősége:
https://www.nak.hu/szakmai-infok/szakkepzes/46-vizsgaszervezes/102267-vizsgafelugyeloi-palyazati-felhivas
A pályázatok benyújtása folyamatos. A benyújtott pályázatok elbírálása évente két alkalommal, február és szeptember hónapokban történik. Azon pályázatok kerülnek elbírálásra, amelyek az adott évben a február havi bírálat esetén január 15-ig, a szeptemberi bírálat esetén augusztus 15-ig hiánytalanul beérkeznek. A bírálat eredményéről a jelentkezők írásban kapnak értesítést.
Budapest, 2021. július 12.