Irányelv az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről

A Bizottság ezért munkaprogramja részeként, előterjesztett egy irányelvre vonatkozó javaslatot az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről. Az irányelv általános célkitűzése a biztonságosabb és kiszámíthatóbb foglalkoztatás elősegítése, miközben biztosítja a munkaerőpiac alkalmazkodóképességét és javítja az élet- és munkakörülményeket.

 

Az elmúlt években, különösen a 2008-as pénzügyi válságot követően, a munkaerőpiac rugalmasságának növekedése volt megfigyelhető. Az Európai Bizottság szerint 2016-ban a munkaszerződések egynegyede „nem hagyományos” foglalkoztatási formákra vonatkozott, az elmúlt tíz évben pedig az összes új munkahely több mint fele „nem hagyományos” formát öltött. A rugalmasítás ugyanakkor a Bizottság megítélése szerint bizonyos munkaviszonyok vonatkozásában instabilitáshoz és a kiszámíthatóság hiányának növekedéséhez vezetett. Az ideiglenes munkavállalók csak egynegyedének sikerül állandó álláshelyre váltania, a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás aránya pedig 2016-ban elérte a 28 %-ot . A tagállamok új jogszabályokat léptettek életbe, a nemzeti szociális partnerek pedig új kollektív szerződéseket dolgoztak ki, amelynek eredményeképp egyre nagyobb az eltérés az unión belüli szabályozási rendszerek között. Továbbá a rugalmasabb munkafeltételek bizonytalanságot eredményezhetnek a vonatkozó jogokkal kapcsolatban. A Bizottság ezért munkaprogramja részeként, előterjesztett egy irányelvre vonatkozó javaslatot az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről. Az irányelv általános célkitűzése a biztonságosabb és kiszámíthatóbb foglalkoztatás elősegítése, miközben biztosítja a munkaerőpiac alkalmazkodóképességét és javítja az élet- és munkakörülményeket.

Az irányelv egyedi célkitűzései:

Az új minimumkövetelmények megszabják a próbaidők maximális időtartamát, lefektetnek egy általános szabályt, miszerint egy munkavállaló nem akadályozható meg abban, hogy a munkarenden kívül másik munkáltatónál is munkát vállaljon, valamint meghatározzák a munkaidő nagyobb fokú kiszámíthatóságára és a változó munkaidő-beosztású személyek esetében az észszerű előzetes értesítésre vonatkozó jogokat, a kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási formára való áttérés kérelmezésének lehetőségét, illetve az ingyenes kötelező képzésekhez való jogot.

Az irányelv végleges szövegét már az Állandó Képviselők Bizottsága is jóváhagyta így az megy újra a Tanács és a Parlament elé. Néhány konkrétum a javaslatokból:

Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata alapján meghatározásra kerül a „munkavállaló” fogalma, a személyi hatály kiterjesztésének érdekében pedig korlátozva lesz a tagállamok azon lehetősége, hogy kizárják a rövid idejű vagy alkalmi munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókat.

Kiegészítésre kerül a részmunkaidős foglalkoztatásra és a határozott ideigtartó munkaviszonyról szóló irányelv azzal, hogy lehetőséget kell biztosítani a munkavállalók számára, hogy kiszámíthatóbb és biztonságosabb munkafeltételeket biztosító foglalkoztatási formát kérelmezhessenek, amennyiben az rendelkezésre áll, valamint írásos választ kapjanak a munkáltatótól. A munkáltatók számára kötelező, hogy írásban válaszoljanak a kérelemre. A munkáltatónak három hónap áll rendelkezésre a válaszadásra, amennyiben természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a nagyobb vállalatoknak pedig egy hónapon belül kell válaszolniuk, hogy kevesebb teher nehezedjen azokra a kisebb vállalkozásokra, amelyeknek nincs ugyanolyan hozzáférésük a külön erre a célra fenntartott humánerőforrás-gazdálkodó szolgálatokhoz. Emellett az ugyanazon munkavállalótól érkező ismételt kérelmekre a természetes személyek, illetve a mikro-, kis- és középvállalkozások szóban is válaszolhatnak, ha a válasz indoklása változatlan marad.

Az írásos tájékoztatási kötelezettségről szóló irányelvet jobban kiterjesztik a kölcsönzött munkavállalókra is. A kölcsönvevő vállalkozásnak kötelessége lenne a kölcsönzött munkavállaló közvetlen tájékoztatása a foglalkoztatás feltételeiről.

Az irányelv megerősítené az írásos tájékoztatás biztosítására vonatkozó jelenlegi kötelezettséget azzal, hogy kiterjeszti és frissíti a minimálisan biztosítani szükséges tájékoztatás hatályát, valamint a tájékoztatásnyújtás határidejét 2 hónapról a munkaviszony első napjára csökkenti. Ez ma a magyar szabályozás szerint 15 nap. A nyújtott információkban beálló minden változásról legkésőbb a hatálybalépésük napján tájékoztatni kellene a munkavállalókat, ahelyett, hogy a jelenlegi irányelv szerint erre a tájékoztatásra legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő két hónapon belül kerülne sor.

Az irányelv előírná, hogy a munkáltató egyetlen munkavállalót sem akadályozhat meg abban, hogy másik munkáltatónál is munkát vállaljon (ún. kizárólagossági vagy összeférhetetlenségi záradék), hacsak ezt jogos érdek nem indokolja, mint az üzleti titkok védelme vagy az összeférhetetlenség elkerülése.

A mezőgazdaság szempontjából a legveszélyesebbnek a munka minimális kiszámíthatóságáról szóló cikk ígérkezik. Ez a cikk előírja, hogy ha egy munkavállaló változó munkaidő-beosztással dolgozik, és a munkavégzés idejét a munkáltató, nem pedig a munkavállaló határozza meg, akkor:

  1.  a munkáltatónak tájékoztatnia kell ezeket a munkavállalókat azokról az órákról és napokról, amikor munkavégzést kérhet tőlük. Ez lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy az így meghatározott referenciaórákon/-napokon kívüli időt egyéb munkavégzésre, tanulásra vagy gondozási kötelezettségeikre fordítsák. A munkavállalók elfogadhatják, hogy ezeken a referenciaórákon és -napokon kívül is dolgozzanak, erre azonban nem kötelezhetők, az elutasítás pedig nem járhat hátrányos következményekkel.
  2. a munkavállalóktól nem kérhető munkavégzés, ha a munkáltató erről nem küld az írásos tájékoztatásban előre meghatározott észszerű előzetes értesítést. A munkavállalók vállalhatják a munkavégzést, az elutasítás azonban nem járhat hátrányos következményekkel. Ágazatonként változó, hogy mi tekinthető észszerű előzetes értesítésnek.

Ezek a rendelkezések nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor a munkáltató kijelöli az elvégzendő feladatot, azonban a munkáltatóra van bízva, hogy azt milyen időbeosztás szerint végzi el.

A képzésekre vonatkozó rendelkezés előírja, hogy a munkáltatóknak ingyenesen kell biztosítaniuk a munkavállalók számára a feladataik elvégzéséhez szükséges összes olyan képzést, amelyeket az uniós vagy nemzeti jogszabályok, illetve a kollektív szerződések előírnak.

Az előterjesztés hatásvizsgálatot is tartalmaz, amely szerint egy új vagy átdolgozott írásos tájékoztatás kiadása a becslések szerint kis- és középvállalkozások esetében 18–153 EUR, nagyobb vállalatok esetében pedig 10–45 EUR költséggel jár. A vállalatoknak emellett az új irányelv megismeréséhez kapcsolódó egyszeri kiadásaik is lesznek: átlagban 53 EUR a kis- és középvállalkozások, illetve 39 EUR nagyobb vállalatok esetében. Az új foglalkoztatási formák iránti kérelmek megválaszolásának költsége várhatóan az új írásos tájékoztatás kiadásához kapcsolódó költséghez lesz hasonló. A munkáltatók emellett néhány csekély közvetett kiadással számolhatnak (jogi tanácsadás, átdolgozott munkabeosztási rendszerek, HR-gazdálkodási idő, a személyzet tájékoztatása). A rugalmasság csökkenése csak marginálisan lesz tapasztalható (azaz a munkáltatók azon kis arányának esetében, amelyek széles körben veszik igénybe a legrugalmasabb foglalkoztatási formákat). Az opciók előnyben részesített kombinációja figyelembe veszi a nem szándékolt hatásokat, és enyhítő intézkedéseket tartalmaz. A bérek tekintetében nem várható jelentős összesített hatás, mindazonáltal a kisebb mértékű alulfoglalkoztatottság, a kizárólagossági záradékok ritkább előfordulása és a kiszámíthatóbb munkafeltételek várhatóan nagyobb egyéni jövedelmeket eredményeznek. A munkavállalók számára semmilyen költség nem várható.

A tagállamok két évvel annak elfogadását követően kötelesek átültetni az irányelvet, valamint kötelesek értesíteni a Bizottságot a nemzeti átültetési intézkedésekről a notifikációs adatbázison keresztül

Készítette: Csizmadia Máté