Változik a vízgazdálkodási törvény

Az elmúlt hetekben a Parlament elfogadott több törvényjavaslatot, melyek érintik többek közt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvényt. Új összetevőként megjelenik a VIZEK projekt beépítése a régi Vgtv.-be. A VIZEK (Mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer) feladata többek közt, az e-vizikönyv nyilvántartás létrehozása, és döntéstámogató rendszer kiépítése a jövő évben. Ez segíteni fogja elektronikus úton az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyek megszerzésének folyamatát. Az új Öntözésfejlesztési stratégia, az országban öntözhető területek lehetőségeit és feltérképezését végzi, ennek határideje 2018. április 30..

Bővebben...

Gazdabarát intézkedések 5. rész – Kinek higgyen az ember kút ügyben, a propagandának, vagy a törvénynek?

Lassan egy éve, hogy a médiában, a kutakkal kapcsolatos hírekkel találták szembe magukat az emberek. A jelenleg érvényben lévő szabályok, ebben az ügyben a falut, a gazdákat sújtják. Míg a városi lakóknak evidencia a víz megléte, addig ez az ország más részein egyáltalán nem egyértelmű. Jelenleg ott tartunk, hogy esetenként még a nagypapa idején ásott gémeskutat sok százezer forintért most kell engedélyeztetni és minden egyes új kútfúrás egy bürokratikus procedúra, amelynek összeadódó költségei elérhetik akár az 1M Ft-ot is.

Bővebben...

Változnak a zöldítés szabályai 2018-tól

A zöldítés szabályrendszerében a 2017. tavaszán bekövetkezett változások után újabb módosítások lépnek életbe a következő év elejétől. Ezek közül a legfontosabb változás, hogy 2018. január 1-től nem lehet növényvédőszert használni a parlagon hagyott területeken, az ökológiai másodvetésben, az erdőszélek menti hektársávokon és a nitrogén-megkötő növények esetében, ha ökológiai jelentőségű területként (EFA) is figyelembe kívánja venni a termelő. 

Bővebben...

Az árvízvédelmi védművek védősávjában végezhető tevékenységekről

A folyó mellett gazdálkodó tagszervezetek egyre gyakrabban hívják fel a MOSZ figyelmét azokra a problémákra, amelyek nehezítik ezeken a területeken való mezőgazdasági tevékenység folytatását. Ezek közé a problémák közé tartozik pl., amikor a folyó olyan területeket hódít el, amelyen bérleti szerződés áll fenn és a művelhető terület már nem egyezik meg a ténylegesen bérbevett - szerződés szerinti - terület nagyságával. További problémát jelent, hogy ha az érintett területen lévő földrészletet kimérik, a tulajdonosok területe is csökkenhet, illetve, ha valakinek a földje olyan területre esik, amelyen a mezőgazdasági tevékenység folytatása tiltott, ezek a földrészletek gyakorlatilag elértéktelenednek. Mindez jelentős kihatással lehet a földbérleti szerződésekre is.

Bővebben...