Komoly a zavar a hazai gabonapiacon, magyar-e még a magyar kenyér?
Ukrajnából eddig több, mint 1,3 millió tonna kétes minőségű gabona és olajos mag – ebből 900.000 tonna kukorica – érkezett hazánkba. Ez a mennyiség, valamint a tavaly bejelentett exportengedélyezési eljárás miatt a gabonapiac befagyott, a termelők sem itthon, sem exportra nem tudják eladni a terményeiket. Emiatt egyre kevésbé finanszírozhatók a tavaszi munkák, ami az elszabadult inputárak miatt eleve csökkenő műtrágya felhasználás következtében már az ez évi termelést is veszélyezteti. A gazdákat tavaly ért 1000Mrd Ft-ot meghaladó kár mellett a rossz szabályozás miatt gyakorlatilag nem részesülnek kárenyhítésben. A nemzetgazdaság többi ágától eltérően nem, illetve késve és érdemben kisebb mértékben jutnak kedvezményes hitelekhez, amit most a gabonapiac befagyása csak tetőz. Mindeközben a fogyasztó az ukrán búzából készített kenyeret kénytelen megvásárolni.
Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül. Ezzel önmagában nem lenne baj, ha az eredeti ígéreteknek megfelelően ez az áru tovább menne Európába és Észak-Afrikába. Ezzel szemben az így beérkezett áru döntő többségét a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők, illetve a magyar malmok vásárolják meg. Az elszabadult energia és inputárak következtében az ágazatban likviditási gondok keletkeztek. A fenti iparágak éves igényük töredékét vásárolták meg a betakarításkor, most pedig havi szükségleteiket nem magyar termelők árujával, hanem ukrán importból elégítik ki.
Mindez olyan időszakban sújtja a gazdákat, amikor a tavaly indokolatlanul bevezetett úgynevezett exportengedélyezési rendszer következtében Magyarország jelentős exportpiacokat veszített. A következmény egyértelmű, a termelők nem tudják értékesíteni készleteiket és emiatt nincs pénzük az esetenként duplájára, sőt többszörösére emelkedett energia, illetve inputanyagok beszerzésére.
A kétes minőségű ukrán kukorica például 75-80.000Ft-on cserél gazdát tonnánként és emiatt a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő 120-130e Ft-os magyar kukorica ára 100.000Ft alá csökkent, és ugyanaz figyelhető meg a búzánál, ahol a 140.000 Ft-tal szemben 110.000 Ft-os tonnánkénti ár figyelhető meg. Mindezek következtében az elmúlt hónapokban, aki egyáltalán értékesíteni tudta terményét, az is csak jól láthatóan 20-25%-os árcsökkenéssel tehette meg. Ezzel is növelve saját veszteségét.
A gazdákat a 2022-es soha nem látott mértékű aszály következtében 1000-1200Mrd Ft-ra becsülhető kár érte. Az elhibázott kárenyhítési szabályozás következtében a magyar kárenyhítési rendszer ennek a töredékét ismeri el kárként azáltal, hogy irreálisan magas összehasonlító árakat alkalmaz. A mára kialakult piaci árak ezeket meg sem közelítik. Az előzőekből következik, hogy nem véletlen, hogy az 1000 Mrd-os kárral szemben a kárenyhítésre 31,5Mrd Ft áll rendelkezésre.
A MOSZ időben felhívta a kormányzat figyelmét a problémákra, ennek keretében kezdeményezte a kárenyhítési rendszer szabályainak újragondolását, amire sajnos csak most kerül sor, ami már nem befolyásolja a 2023-as kárenyhítést. Ugyancsak tiltakoztunk az exportengedélyeztetési rendszer ellen, sajnos eredménytelenül.
A magyarországi gabonapiac lefagyása azonnali intézkedést igényel, ellenkező esetben veszélyeztetjük az ez évi termelést, tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül.
MOSZ Sajtó