Az Európai Bizottságnak a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakára vonatkozó javaslatairól
Tartalomjegyzék
Piaci intézkedések
Az intervenció, a magántárolás, az export visszatérítés intézménye megmarad, ugyanakkor finanszírozásuk kikerül az I. pillér alól és a jövőben a 3,9 (3,5) milliárd euró forrásösszegű válság (sürgősségi tartalék) alapból történik. A gabona intervenció esetén megmarad a mennyiségi limit (pl. búza esetén 3 millió tonna) valamint a tendereztetési eljárás is. Az intervenció a továbbiakban is alkalmazható lesz a vajra és soványtejporra is.
A magántárolási támogatás többek között megmarad a vajra, sovány tejporra, sertés kecske, juh, valamint a friss és fagyasztott marhahúsra is.
A cukorkvóták a jelenlegi szabályok szerint 2015. szeptember 30-ával eltörlésre kerülnek. (Korábbi döntés értelmében a tejkvóta is megszűnik a 2014/15-ös kvótaévvel.)
Vidékfejlesztés
A vidékfejlesztésre fordítható források nagysága EU-s szinten nominálértékben nem csökken, az egyes tagállamoknak jutó keretösszeg jelenleg még nem ismert.
A vidékfejlesztési forrásokat részben objektív kritériumok alapján (a pontos feltételek még nem kerültek publikálásra), részben történelmi alapon kerülnek elosztásra. (Valószínűsíthető, hogy egy – egy tagállam uniós vidékfejlesztési támogatása a 2014-2020-as időszakban nem lesz kisebb, illetve nagyobb a jelenlegi összeg 90, illetve 110 százalékánál.)
2013 után az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a strukturális alapokat összefogó Közös Stratégiai Keretrendszer részét fogja képezni, melynek elsődleges célja az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek a megvalósítása lesz. A Közös Stratégiai Keretrendszer lefedi az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Halászati Alapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot. A Közös Stratégiai Keretrendszernek kötelező módon vidékfejlesztési fejezetének is kell lennie.
A jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy megfelelő lehatárolás mellett a vidék felzárkóztatását az egyéb uniós alapok is segítsék, azaz a Kohéziós és Strukturális Alapokból is lehet támogatást biztosítani vidékfejlesztési célokra, ami a jelenleginél összehangoltabb támogatás felhasználást tesz lehetővé.
A Bizottság és a tagállam között létrejött Partnerségi Szerződés fekteti majd le az adott tagállam integrált területfejlesztési stratégiáját, melyben meghatározzák, milyen EU-s prioritások mentén kerülnek felhasználásra a források. Ezekhez igazodva a nemzeti döntések tág keretek között mozoghatnak.