Tájékoztató a termőföld törvényjavaslat Parlamenti vitájáról
Tartalomjegyzék
c.) Vincze László, Font Sándor, Dankó Béla, Ódor Ferenc, Márton Attila, Túri-Kovács Béla és Dankó Béla önállóan nyújtották be módosító javaslataikat. Javaslataik főként szövegpontosítást tartalmaznak. Érdemi módosítást tartalmaz Font Sándor indítványa, amely szerint a kisebb földtulajdonnal rendelkező személy is elővásárlásra lenne jogosult, továbbá a pályakezdő fiatal földműves bizonyos esetekben az elővásárlási, előhaszonbérleti rangsorban előbbre kerülne. Márton Attila javaslata szerint az állattartó akkor gyakorolhatná előhaszonbérleti jogát, ha a használatában álló terület nagyállat egységenként számítva kevesebb lenne, mint 2 hektár. Túri-Kovács Béla minden magyar állampolgár számára lehetővé tenné a földvásárlást. Javaslata szerint a haszonbérleti díj éves mértéke nem lehetne kevesebb, mint az éves támogatás ötven százaléka; a haszonbérbeadó halálával a bérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnne. Dankó Béla a haszonbérleti díj meg nem fizetése esetén csak a termésre tenné lehetővé a jelzálogjogot, míg az egyéb vagyontárgyakra (pl. ingatlanra) nem. Dankó Béla csökkentené a jogi személyek számára haszonbérlet esetén előírt foglalkoztatási kötelezettséget, valamint esetükben 1400 hektárban maximálná a bérelhető terület nagyságát. Itt viszont 100 fő foglalkoztatását írná elő. Farkas Zoltán a halgazdálkodást nem tekintené mezőgazdasági tevékenységnek és módosító indítványaival minden halgazdálkodásra, halastóra vonatkozó rendelkezést törölne.
2.) Jobbik frakció
a.) A frakció álláspontját legmarkánsabban Varga Géza képviselő neve fémjelzi. Indítványai középpontjában főképp a magyar föld védelme; a kis- és közepes méretű gazdaságok elterjedésének támogatása és megerősödése; a szövetkezés és a helyi integráció
ösztönzése áll, Bevezetné a helyi földbizottságok együttdöntési jogát a szakigazgatási szervvel; a bizottság tagjai a településen legalább három éve ott lakó (székhellyel rendelkező) magánszemélyek, civil szervezetek, valamint vállalkozások, továbbá az önkormányzat képviselői lennének. Az őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak egységesen legfeljebb 200 hektár vagy 4000 AK termőföld megszerzésére, illetve haszonbérletére nyújtana lehetőséget abban az esetben, ha 25 hektáronként legalább egy főt foglalkoztatnának. A családi gazdaságoknál 300 hektárra csökkentené a megszerezhető föld nagyságát, aminek feltétele, hogy a családi gazdaság is kötelezően foglalkoztasson, mégpedig éves átlagban 25 hektáronként egy fő családtagot. A jogi személy szervezeti formaváltás esetén sem szerezhetné meg a jogelőd tulajdonában lévő földet, azt egy éven belül el kellene idegenítenie; a mezőgazdasági foglalkoztatónál munkaviszonyban álló alkalmazottak is beletartoznának a földműves fogalmába; nem támogatja a lízing címén történő tulajdonszerzést; jogi személy haszonbérlete esetén - szemben a tervezettel - a bérelhető föld nagyságába a jogi személy tagjaitól bérelt területet is be kellene számítani, vagyis azzal nem lehetne növelni az 1200 hektárt, továbbá összesen akkora területet bérelhetnek, mint az általuk a megelőző három évben foglalkoztatottak 25-szöröse (vagyis a megelőző három év átlagában 25 hektáronként egy főt kellene foglalkoztatni). Javaslatában megkülönbözteti a helyben lakó mellett a másodlagos helyben lakót (az a földszerző vagy bérlő, akinek a lakóhelye legalább 3 éve olyan településen van és életvitelszerűen ott is tartózkodik, amelynek közigazgatási határa a megszerezni kívánt termőföldtől legfeljebb 10 km távolságra van) és a harmadlagos helyben lakót akinél ez a távolság legfeljebb 20 km. Javaslata szerint a törvény hatályba lépését követő öt év elteltével a törvény szabályait már alkalmazni kellene, vagyis nemcsak a lejárt, hanem az élő szerződések esetében is hatályba lépnének a törvény rendelkezései.
b.) Szilágyi György összeszámítaná azoknak a jogi személyeknek a használatában (tulajdonában) lévő földterületet, amelyeknél a tulajdonosi kör egészben vagy részben megegyezik, sőt a jogi személy tagjai tulajdonában lévő földterületet is hozzászámítaná a jogi személy által haszonbérelhető föld mértékéhez.
c.) dr. Kiss Sándor három évre mérsékelné a haszonbérleti szerződés (a tervezetben öt évben meghatározott) minimális időtartamát; javaslata szerint 20 kilométeren túl akkor lehetne földet bérelni, ha a megszerzett területen a gazdálkodó kizárólag takarmányt termelne, mégpedig a saját állatállományához; a termőföld fogalmát kiterjesztené a vízállásra és a mocsárra.
3.) LMP frakció
Az LMP javaslatait a környezet- és természet- és a táj sokféleségének a védelme, valamint a kisebb gazdaságok létrehozásának preferálása és a nagyüzem-ellenesség jellemzi. Szabó Rebeka javaslatai arra irányulnak, hogy a nagybirtokosi koncentráció mérséklődjön, növekedhessen a helyi lakosok részvétele a helyi földről szóló döntésekben. Sok helyen megegyezik a Jobbikos Varga Géza és Szabó Rebeka módosító javaslatainak köre. Mindketten kezdeményezték, hogy - szemben a tervezettel, amelyben a székhelynek egy éve kellett azon a településen lenni, amelynek közigazgatási területén a föld fekszik - az egy évet három évre emeljék fel. Szabó Rebeka is támogatná a kizárólag földművesekből álló szövetkezeteket, sőt az előhaszonbérleti rangsorban előkelő helyet biztosítana számukra; a helyi földbizottságot együttdöntési jogkörrel ruházná fel; megszüntetné a tervezetben foglalt azokat az előjogokat, amelyek az állami földeknél, valamint az NFA esetében fennállnak. Javaslata szerint a jogi személyeknek előírt foglalkoztatási kötelezettség annál magasabb, minél nagyobb területen gazdálkodik. 500 hektár használatánál 100 hektáronként 4 főt, 1000 hektárnál 100 hektáronként 5 főt, míg 1200 hektárnál 100 hektáronként 7 főt kellene alkalmazni. További korlátozás lenne, hogy a tagoktól (részvényesektől) bérelt területtel nem lehetne növelni a tervezetben meghatározott maximális birtoknagyságot. A képviselő földhasználati hozzájárulási fizetési kötelezettséget vezetne be, amely a használt terület nagyságával arányosan nőne, 300 hektár fölött már fizetni kellene és mértéke hektáronként 1000-től 9000 forintig terjedne. Előírná, hogy 2019-től a törvény rendelkezéseit nem csak az új, hanem a már tulajdonban (használatban) lévő földterületek esetén is alkalmazni kell.