Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Tájékoztató a termőföld törvényjavaslat Parlamenti vitájáról

1.)                    A Parlamentben lezárult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: földtörvény) általános vitája. A tervezet jelenleg a részletes vitára vár.

            A részletes vita megkezdését késlelteti, hogy a földtörvényt az Alaptörvényben kétharmados törvénnyé akarják minősíteni. Ezt támasztja alá a sajtóban megjelent hír, miszerint „Jakab István és a Magosz elnöksége azt javasolta a miniszterelnöknek és a parlamenti frakcióknak, hogy a földtörvényt sarkalatos törvényként fogadja el az Országgyűlés. Jakab István szerint erre azért van szükség, hogy „az új földtörvény legfontosabb jellemzői a kiszámíthatóság, a stabilitás, a hosszútávra szóló tervezhetőség legyen”. A sarkalatos törvénnyé minősítés azt jelentené, hogy a jövőben a törvényt az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthatná. Orbán Viktor november 17-én a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott, hogy: "Az új földtörvénnyel Magyarország azokhoz az uniós tagállamokhoz csatlakozik, amelyekben nem sértik az EU-s jogot, mégis az a helyzet alakult ki, hogy a helyi gazdák a földek kizárólagos tulajdonosai." A miniszterelnök hozzátette, hogy a nagybirtokot korlátozó irányba mozdítják a magyar mezőgazdaságot, és a jövőben azok tudnak termőföldhöz jutni, akik ténylegesen gazdálkodnak vele. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Magosz-szal történt egyeztetések után lehet-

ségesnek és szükségesnek tartja, hogy kétharmados legyen az új földtörvény.

            Szintén a sajtóban látott napvilágot az a hír, miszerint Simon Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi- és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára elképzelhetőnek tartja, hogy a tervezetben foglaltakhoz képest változni fognak a társas vállalkozásokra vonatkozó foglalkoztatási előírások, továbbá a törvényjavaslatban szereplő birtokmaximumtól az állatlétszám függvényében felfelé el lehet majd térni. Az állattartó telep definícióját a jelenleg kodifikáció alatt álló üzemszabályozási törvény adná meg. Ez a törvény szabályozná azt is, hogy miként határozzák majd meg a birtokmaximumtól való eltérésre alapot adó állatlétszámot. 

            A MOSZ információja szerint a VM azt tervezi, hogy a földtörvény a jelenlegi javaslattól eltérően nem 2014. május 1-jén, hanem már 2013-ban hatályba lépne.

2.)               A módosító javaslatok benyújtásának határidejéig – november 9-éig - a képviselők 273 módosító indítványt nyújtottak be. A Mezőgazdasági Bizottság ezeket még nem tárgyalta meg, így egyelőre nem ismert, hogy melyik indítványt fogja a Bizottság (többsége) támogatni. (Mivel a kijelölt bizottság(ok) által támogatott módosító javaslatokhoz még lehet kapcsolódó módosító indítványt, továbbá zárószavazás előtti módosító indítvány is benyújtani,  csak ezek elfogadását, illetve a köztársasági elnök által történő aláírást követően, a Magyar Közlönyben való megjelenéssel válik ismertté a törvény végleges szövege.)

II.

            A módosító indítványt benyújtó személyek körére jellemző, hogy az egyes pártokhoz tartozó képviselők nem a frakció egységes álláspontját tükröző indítványt nyújtottak be, hanem vagy önállóan, vagy - a Jakab István és több képviselő társa által jegyzett javaslattól eltekintve – két képviselő együttesen nyújtotta be a javaslatát. A földtörvény jelentőségét jelzi, hogy minden frakcióból – még a függetlenek között lévő Molnár Oszkár is – kezdeményezték a törvény módosítását, az alábbiak szerint:

1.)    FIDESZ frakció

            Úgy tűnik, hogy a FIDESZ frakcióban nincs egységes álláspont a földtörvénnyel kapcsolatban. A benyújtott módosító javaslatokat figyelembe véve a frakcióban több irányzat bontakozott ki.

a)                  Az egyik vonalat az Ángyán József és Bencsik János (volt államtitkárok) által benyújtott módosító javaslatok testesítik meg. Módosító indítványaikra jellemző, hogy ők még a földművesek földszerzéséhez is szigorúbb követelményeket szabnának a tervezetben foglaltakhoz képest és a nagyobb birtokokat teljesen elutasítják. Kiemelt hangsúlyt szánnak a demográfiai földprogramnak, amelynek az a lényege, hogy a legalább két gyermeket, letelepedést és a földművelést főfoglalkozásként vállaló fiatal házaspároknak adnának a földtörvényben kedvezményeket, továbbá előtérbe helyeznék az ökológiai gazdálkodást. Kizárnák annak lehetőségét, hogy a bérleti szerződésben a felek több éves bérleti díj egy összegben történő kifizetésében állapodjanak meg. Javaslatuk szerint csak a földműveseket illetné meg az előhaszonbérleti jog; a haszonbérbe adó a gazdasági év végével felmondhatná a bérleti szerződést, ha ő vagy közeli hozzátartozója használni kívánja a földet. Indítványaik között szerepel pl. a helyben lakó, helybeli illetőségű fogalmának szűkítése, ezen belül a helyben lakó fogalmát kiegészítenék az állandó lakcím bejelentési kötelezettség előírásával és legalább 3 éves életvitelszerű ott lakást is megkövetelnének a földművestől. Ahhoz, hogy egy jogi személy helybeli illetőségűnek minősüljön, megkövetelnék, hogy a jogi személy tulajdonosai is helyben lakók legyenek.  A telephelyet figyelmen kívül hagynák a földszerzés, illetve a bérlet esetén, vagyis kizárólag a lakóhellyel (székhellyel) azonos településen lehetne élni az elővásárlási (előhaszonbérleti) joggal. A székhelytől 20 km távolságon belül lévő föld esetén akkor élhetne valaki az elővásárlási, előhaszonbérleti jogával, ha arra helyben lakó földműves nem jelentkezett. A lakóhelytől (székhelytől) 20 kilométeren túl fekvő földek esetén a földszerzés (tulajdon, bérlet) lehetőségét eltörölnék, tehát még takarmánytermesztés céljából sem adnának ez alól kivételt megváltoztatnák az elővásárlási rangsort. Jogi személy még szervezeti formaváltással (átalakulással) sem szerezhetne termőföldet, vagyis a jogelőd tulajdonában lévő termőföldet sem szerezhetné meg. Javaslataik között szerepel a szívességi földhasználat, a haszonkölcsön és a lízing címén történő földhasználat megszüntetése; nem tennék lehetővé a földhasználat átengedését; az országos birtokmaximumot a tervezetben szereplő 1200 hektárról 500 hektárra csökkentenék le; a családi gazdálkodók birtokát 500 hektár helyett 300 hektárban vagy 6000 AK-ban maximálnák; a közeli hozzátartozók legfeljebb a település határában lévő föld egyharmadát (és legfeljebb 500 hektárt) szerezhetnének. Több módosító indítványt nyújtottak be a jogi személyek földhasználatához kapcsolt foglalkoztatási kötelezettségre. A törvényben előírt foglalkoztatási kötelezettséget egyik javaslatukban úgy rögzítik, hogy a földbérlet megszerzéséhez az előző 3 év átlagos foglalkoztatotti létszám növelését írják elő, pl. 1200 hektárnál 40 fővel kellene a foglalkoztatotti létszámot növelni. Másik javaslatukban viszont már csak 500 hektár termőföld bérletét tennék lehetővé és ehhez a foglalkoztatotti létszám tíz fővel történő növelését írnák elő. Harmadik javaslatukban – a bérelt területtel egyenes arányban – úgy növelnék a foglalkoztatotti létszámot, hogy a kisebb területen gazdálkodóknak alacsonyabb létszámmal (pl. 300 hektár esetében 100 hektáronként 3 fővel, míg a nagyobb területen gazdálkodóknak magasabb létszámmal (pl. 1200 hektár esetében 100 hektáronként 7 fővel) kellene a foglalkoztatotti létszámot bővítenie. Módosító javaslatuk szerint a helyi földbizottság nem csak véleményezési, javaslattételi, hanem együttdöntési joggal rendelkezne, tagjai kizárólag a településen helyben lakó földművesek és annak nem minősülő állampolgárok lehetnének. Csak az minősülne birtok-összevonási célú adásvételnek, ha a megszerzett földet és a birtokközpontot legfeljebb 5 önálló helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, illetve út (árok, csatorna) választja el egymástól (szemben a tervezetben szereplő 20 km távolságon belüli vásárlás lehetőségével). Kényszerhasznosításra nyílt pályázatot kellene kiírni és az előhaszonbérleti sorrend figyelembe vételével kellene a szakigazgatási szervnek dönteni a kényszerhasznosító személyéről; Kényszerhasznosítási szerződést csak egy gazdasági évre lehetne kötni (ez idő alatt a területre nyilvános földbérleti pályázatot kellene kiírni); megszüntetnék a tervezetben az állami földekre vonatkozó és az NFA esetében fennálló előjogokat; a részarány tulajdon tulajdonostárs által történő megszerzése esetén csak az eredeti tulajdonostársak esetén mellőznék a tulajdonszerzési engedélyeztetési eljárást.

Javaslataikat értékelve megállapítható, hogy azok elfogadása a társas vállalkozások ellehetetlenüléséhez vezetne.

b.)       Jakab István, Simon László, Bodó Imre, Örvendi László, Mágori Józsefné, Pócs János, Obreczán Ferenc és Győrffy Balázs közösen nyújtották be javaslataikat. Indítványaik főképp a törvénytervezetben meglévő hiányosságok, illetve koherencia zavar megszüntetésére irányulnak. Ennek érdekében tartalommal töltötték meg a helyi földbizottság fogalmát és feladatkörét. Javaslatuk szerint a helyi földbizottság az agrárkamara által járási szinten létrehozott, a földműveseket, a mezőgazdasági termelőket, az erdőgazdálkodókat, valamint a települési önkormányzatokat képviselő legalább öt, legfeljebb kilenc főből álló, helyi szintű birtokpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánító testület lenne.  Ezen túl életre kívánják hívni a Nemzeti Birtokpolitikai Tanácsot, amelyet a Kormány hozna létre a földművesek, mezőgazdasági termelők, az önkormányzatok, valamint a kormányzati szervek képviselői részvételével. A Tanács a kiemelt nemzetgazdasági célok megvalósításához kapcsolódó, egyedi birtokpolitikai kérdésekben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben egyetértési jogot gyakorolna, valamint javaslatokat tenne. Módosító indítványaik között szerepel, hogy nem tennék lehetővé a lízing címén történő termőföld szerzést; egységesen 300 hektárban határoznák meg a birtokméretet az őstermelőnél és az egyéni vállalkozónál; megszüntetnék a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát; bevezetnék a család fogalmát, amelybe az életvitel szerűen együtt élő és egy gazdasági közösséget alkotó házastársak és egyenesági rokonok tartoznának bele; a családtagok egy településen belül az összes mezőgazdasági terület egyharmadát, de legfeljebb 500 hektárt szerezhetnének meg; megszüntetnék a közeli hozzátartozók magyarországi birtokmaximumát, amelyet a tervezet 1200 hektárban állapított meg; haszonbérlet esetén egységesen (őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó) 300 hektárban határoznák meg a bérelhető terület nagyságát. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti többségének a szavazatát követelnék meg a bérbeadáshoz, valamint a tulajdonosok hozzájárulását igénylő vízgazdálkodási kérdésekben. Haszonbérlet esetén az állattartás kiemelt helyet foglal el a módosító javaslataikban. Bevezetnék az ideiglenes földhasználati cserét, amely a vetőmagot termelőknek adna lehetőséget a használatukban álló föld elcserélésére az izolációs távolság betartása érdekében. A nem helyben lakó volt állattartó haszonbérlő akkor gyakorolhatná az előhaszonbérleti jogát, ha a haszonbérelni kívánt terület nélkül a használatában

maradó szántó, stb. területe kevesebb lenne, mint a megelőző két évben az átlagos állományi létszám alapján számítottan nagyállat egységenként 2 hektár.