Összeállítás a termőfölddel kapcsolatos kérdésekről

Tartalomjegyzék

 

II.

            Rendsz            eresen merülnek fel kérdések a haszonbérleti szerződések időtartamával, meghosszabbításával kapcsolatban is, amivel kapcsolatban a MOSZ álláspontja a következő.

            A haszonbérleti szerződések jövője

            a.) A földhasználat stabilabbá tétele érdekében célszerű minél hamarabb a hatályos bérleti szerződéseket meghosszabbítani. Jelenleg ugyanis a haszonbérlőt illeti meg első helyen az előhaszonbérleti jog. A szerződések meghosszabbítása során arra kell ügyelni, hogy a szerződés időtartama a hosszabbítással se legyen hosszabb 20 évnél, mivel a termőföldről szóló törvény 20 évben maximálja a haszonbérlet lehetséges időtartamát (az ültetvény és az erdő kivételével, ahol ennél hosszabb a bérlet lehetséges időtartama).

            A 20 évnél hosszabb időre kötött haszonbérleti szerződés semmis!

            Ugyanakkor a termelés biztonsága érdekében a MOSZ javasolja, hogy használják a 20 éves időtartamot és ahol csak lehet a maximális időre kell megkötni a haszonbérleti szerződéseket. A 20 éves időtartamot a hatályos szerződés kezdő (hatályba lépésének) napjától a meghosszabbított szerződés megszűnésének a napjáig kell számolni. Amennyiben a szerződést korábban már meghosszabbították, úgy az eredeti szerződés hatályba lépésének napja a kezdő nap. 

            b.) Ha a szerződés meghosszabbítása nem jöhet szóba a 20 éves időkorlát miatt, úgy célszerű a hatályos szerződéseket közös megegyezéssel megszüntetni és új haszonbérleti szerződéseket  kötni. A tulajdonosokat tájékoztatni kell arról, hogy a hatályos szerződés csak abban az esetben szűnik meg, illetve az új szerződéses ajánlat csak arra az esetre szól (csak akkor lép hatályba az új szerződés), ha a bérbeadó szerződés megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatot, illetve az új haszonbérleti szerződést is aláírja. Osztatlan közös tulajdon esetén pedig további megszűnési, illetve hatálybalépési feltétel, hogy mindazon tulajdonostársak aláírják az új szerződést, akik a hatályos szerződést aláírták és természetesen a bérlőhöz ezek az okiratok vissza is érkeznek. A két megállapodást célszerű egy okiratba foglalni, amelynek első része a hatályos haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó rendelkezést, a második rész az új haszonbérleti szerződést, illetve a záradék a fent leírt hatályba lépési feltételt tartalmazza. A szerződések megszüntetése és a módosítása során is a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének meg kell lennie. Ha nem azonos a régi és az új szerződést aláírók köre, de a régi aláírók által lefedett tulajdoni hányad alapján számított többség meg van az új szerződések esetén is, úgy a földhivatalok - az FVM tájékoztatása szerint - bejegyzik az új szerződéséket, illetve a szerződésmódosítást. Ha nem jön össze a szerződés megszüntetéséhez, illetve módosításához szükséges többség, úgy célszerű a használatot a régi és az új szereződés szerint megosztani.

            c.) Nem célszerű megszüntetni azokat a bérleti szerződéseket, amelyeknél a bérleti szerződés kezdő napja és a szerződés megszűnésének napja között nincs meg az öt év. Ilyen esetekben csak a hosszabbítás jöhet szóba, ugyanis, ha a közös megegyezéssel megszüntetett haszonbérleti szerződés időtartama nem éri el az öt évet, a tulajdonos elveszíti a személyi jövedelemadó törvényben biztosított adómentességet a termőföld bérbeadásból származó jövedelme után.

           

Készítette: Pápainé dr. Halmai Olga

 


 [dr. NO1]

A Tft. 12/A. §-a nem tartalmaz „földcserét”, kizárólag egy földrészlet vonatkozásában teszi lehetővé a háromalanyú (tulajdonos – haszonbérlő - alhaszonbérlő közötti) jogviszonyt.

 [dr. NO2]

Tiszteletben tartva az MVH álláspontját, jelzem, hogy ebben a bekezdésben már a tulajdonosok közötti „cseréről” van szó, amiből következik, hogy egy földrészlet vonatkozásában pusztán két fél (két tulajdonos) között áll fenn a jogviszony.

 [dr. NO3]

A pontosító jellegű kiegészítésre azért van szükség, mert a felek diszkrecionális joga a felmondási okokról megállapodni, ennek hiányában a Ptk.-ban illetve a Tft.-ben foglalt felmondási okokra kell figyelemmel lenni. A Ptk. és a Tft. vonatkozó szabályai diszpozitívak.