Jelentés a COPA-COGECA gabona üléséről - 2013. június
COPA-COGECA munkacsoporti ülés
1-2 napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása
A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.
3. napirendi pont: 2013/14-es gazdasági évre vonatkozó kilátások
Az ez évi terméskilátásokkal kapcsolatban az egyes tagállamok az alábbi tájékoztatást adták:
Franciaország: hosszú, csapadékos tél volt, a búza 15 nappal le van maradva a fejlődésben, a szokásosnál később kezdődik a betakarítás. A tavalyinál valamivel nagyobb vetésterületről (5 millió hektár) 35 m tonnás össztermésre számítanak, ami mintegy fél millió tonnával elmarad a 2012. évi termésmennyiségtől.
Az őszi árpa vetésterülete nőtt, a tavalyit két millió tonnával meghaladó, 7,2 m tonnás termésre számítanak. A kukorica vetésterülete gyakorlatilag megegyezik a 2012. évivel.
Németország: körülbelül 1 hét késésben vannak a növények, a márciusi hideg, valamint az árvizek késleltették a tavaszi vetéseket. A búza vetésterülete valamelyest nőtt, 24 millió tonnás össztermésre számítanak, ami közel 2 millió tonnával haladja meg az előző évit. Őszi árpából a tavalyi évhez képest 1 millió tonnával több termény betakarítását prognosztizálják és rozsból is a tavalyit meghaladó termésmennyiséget várnak.
Nagy Britannia: a búza vetésterülete jelentősen csökkent, a téli hideg megviselte az állományt, a termésmennyiség várhatóan közel 2 millió tonnával marad el a tavalyi terméstől. Az árpa vetésterülete mintegy 200 ezer hektárral emelkedett, a tavalyit 1 millió tonnával meghaladó termésre számítanak. Előfordulhat, hogy Nagy Britannia búzából nettó importőrré válik.
Lengyelország: a tél nem okozott jelentős kipusztulást, a búza vetésterülete mintegy 300 000 hektárral nőtt, a várható termésmennyiség meghaladja a 9 millió tonnát (ez 800 000 tonnával több, mint tavaly). Az árpa vetésterülete csökkent, 500 ezer tonnával kevesebb betakarított termésmennyiségre számítanak.
A tavaszi vetésű növények jelentős lemaradásban vannak, a kukorica vetésterülete – a tavalyi növekedés után – idén visszaállt az átlagos szintre.
Spanyolország: régiónként nagyon eltérő a helyzet, a búza termésmennyisége mintegy 2 millió tonnával haladhatja meg a tavalyi katasztrofális eredményt és árpából is mintegy 3 millió tonnával nagyobb termésmennyiségre számítanak. A kukorica vetésterülete 400 ezer hektár, ennek 30 %-a GM kukorica. A kukorica vetése az időjárás miatt mintegy 2-3 hetet késett.
Olaszország: Észak Olaszországban a heves esőzések miatt a tavaszi vetéseket csak késve sikerült elvégezni, a kukorica vetésterülete mintegy 10 %-kal csökkent, helyette főleg szóját vetettek a gazdálkodók. Az őszi vetések jó képet mutatnak, a gabonafélék idei termésmennyisége várhatóan megegyezik a tavalyival.
Portugália: csapadékos volt a tél és a tavasz is, a tavasziak vetése csúszott, mintegy 15 napi lemaradásban vannak jelenleg. A tavalyit valamelyest meghaladó (1,1 m tonnás) gabonatermésre számítanak.
Bulgária: a tavalyival megegyező (4,3 m tonnás) búzatermésre számítanak, az árpa aratása az ország déli részén már befejeződött, az alacsony hektolitersúly miatt az átlagok elmaradtak a várakozásoktól. A kukorica vetésterülete mintegy 10 %-kal csökkent.
Írország: az összes gabonaféle nagyon jó képet mutat, a várható termésmennyiség meghaladja a 2 millió tonnát.
Balti államok: a tél nem okozott jelentős kipusztulást, az állományok biztató képet mutatnak.
Skandináv államok: nem volt jelentős téli fagykár, a tavasziak vetése késett, jók a kilátások.
Belgium: a tél hosszú és hideg volt, a növények nem fejlődtek megfelelően, kevés lesz a szalma. A kukoricavetések jelentős késésben vannak.
Csehország: a búzának mind a vetésterülete, mind a várható termésmennyisége meghaladja a 2012. évit, az esőzések és áradások leginkább a sörárpában okoztak gondokat.
A tagállami beszámolók alapján megállapítható, hogy a jelenlegi információk alapján az EU-ban jó, - de nem csúcs - termésre lehet számítani, a betakarítás a megszokotthoz képest később kezdődik és az időjárási viszontagságok miatt minőségi problémák is előfordulhatnak.
A COPA-COGECA összesítése alapján az EU-27-ek 2013. évi gabonatermése az előzetes várakozások alapján az alábbiak szerint fog alakulni:
Megnevezés |
2012 |
2013 |
Változás |
millió t |
százalék |
||
Búza |
122,9 |
126,8 |
3,2% |
Árpa |
53,6 |
55,9 |
4,3% |
Kukorica |
56,9 |
62,1 |
9,1% |
Rozs |
9,1 |
9,9 |
8,8% |
Zab |
7,8 |
7,7 |
-1,1% |
Összes gabonaféle |
274,0 |
286,6 |
4,6% |
Forrás: Copa-Cogeca
4. napirendi pont: piaci helyzet
A gabonafélék termelői árai annak ellenére csökkennek, hogy egyrészt nincsenek nagy készletek, másrészt pedig nem lesz csúcstermés és a betakarítás is későbbre tolódik. A FAO és az USDA is optimista termésbecsléseket tett közzé, ami kihat az árak alakulására. (Az Egyesült Államokban az időjárási viszonyok elég változatos képet mutatnak, több helyen nem sikerült elvetni a kukoricát, helyette szója kerül a földekbe.) Hiába volt jó termés Dél Amerikában, a megtermelt gabonafélék piacra juttatása nehézségekbe ütközik (szűkös kikötői kapacitások, sztrájkok), így nem került egyszerre nagyobb tömegű áru a piacra. Az árcsökkenést részben a - talán túl - optimista várakozások is generálják.
5. Napirendi pont: KAP reform
Folyamatosan zajlanak az egyeztetések az EP, a Tanács és Bizottság között, a június 24-25-i luxemburgi tanácsi ülésen jelentősen közeledhetnek az álláspontok. Jelenleg nagyon sok, egymástól sok esetben igen eltérő javaslat kering.
A COPA álláspontja ismert, ennek néhány főbb eleme:
- 2013 júniusában megállapodásra kellene jutni,
- I. pillérből ne lehessen átcsoportosítani a II. pillérbe,
- a SAPS rendszer 2020-ig legyen meghosszabbítható, átmeneti nemzeti támogatás folyósítására is legyen lehetőség,
- Capping alkalmazása legyen önkéntes a tagállamoknak, ha alkalmazzák, a zöldítésre jutó támogatás ne legyen az alapja, a bér és bérterhek legyenek levonhatóak,
- zöldítés kapcsán ekvivalencia intézkedéseket kell meghatározni, 3 % legyen az ökológiai fókuszterületek aránya,
- a tagállam maga választhassa meg a termeléshez kötött támogatás hatálya alá bevonható szektorokat,
- cukorkvóta 2020-ig kerüljön fenntartásra,
- szőlőtelepítési jogok 2030-ig történő fenntartása.
A KAP mielőbbi elfogadása azért is szükséges lenne, mivel Németországban választások lesznek, EP választás következik és új Bizottság alakul.
6. Napirendi pont: műtrágya
Szeptemberre várható az új műtrágya rendelet első verziója, az eddigi információk alapján számos változást fog tartalmazni pl. szerves trágyát be akarják vonni a rendelet hatálya alá. A COPA létrehozott egy műtrágya almunkacsoportot, amely folyamatosan nyomon követi a rendelettervezet alakulását.
7. Napirendi pont: EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás lehetséges hatása a gabonaszektorra
A felszólalók hangsúlyozták, hogy a határok szabadabbá tétele (kinyitása) katasztrofális hatásokkal járhat, az Egyesült Államok termelői versenyképesebbek a búza előállításában, mint az EU termelői. (2011-ben az EU 19,8 millió tonna gabonát importált az USA-ból, mintegy 530 millió euró értékben.) Ráadásul a teljes piacnyitás következményeként az EU állattenyésztése is összeomolhat, aminek következtében az itt termelt takarmánygabona értékesítése is sokkal nehezebbé vállna. Számos egyéb szektor, pl. keményítő-gyártás is lehetetlen helyzetbe kerülne. A következő tárgyalásra július 8-án kerül sor Washingtonban, a COPA-COGECA az európai gazdálkodók érdekeinek hatékony védelmét kéri.
8. Napirendi pont: GMO
A spanyol delegált, Pedro Gallardo tájékoztatást adott a spanyolországi GM kukorica termesztés helyzetéről. Elöljáróban ismertette, hogy a világon mintegy 170 millió hektáron termelnek GM növényeket, Spanyolországban folyamatosan bővül a GM kukorica területe (2010-ben 91 ezer hektár, 2012-ben 120 ezer hektár volt), jelenleg a kukorica vetésterületének 30 %-án GM kukoricát termelnek.
Van olyan régió, ahol a GM kukorica aránya 90 %-os. A munkacsoport tagjai által képviselt álláspontok eltérőek, voltak, akik azt hangsúlyozták, hogy nem szabad elzárkózni az új technológiáktól, az EU termelőinek a világpiacon ezekkel a termékekkel is versenyezniük kell és volt aki a teljes elutasítás mellett érvelt.
A COPA-COGECA az év vége felé – tudósok, termelők, döntéshozók részvételével – szeminárium szervezését tervezi a témában.
DG AGRI tanácsadó csoporti ülés
1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása
A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.
2-3. napirendi pont: piaci helyzet
A piaci helyzetet először a COCERAL képviselője mutatta be. Horvátország csatlakozása miatt a COCERAL előrejelzése 28 tagállamra vonatkozik. (Horvátországban a gabonafélék idei vetésterülete 570.000 hektár, ezen mintegy 3,1 millió tonnás termés betakarítását tervezik. 900 ezer tonna búza, 190 ezer tonna árpa, 1,9 millió tonna kukorica termés várható.)
EU-28-ak 2013. évi várható gabonatermése
(a COCERAL előrejelzése)
Megnevezés |
2012 |
2013 |
Változás |
millió t |
százalék |
||
Búza |
125,4 |
130,7 |
4,2% |
Árpa |
54,4 |
56,2 |
3,5% |
Kukorica |
57,2 |
66,2 |
15,7% |
Rozs |
8,7 |
9,4 |
8,0% |
Zab |
7,9 |
8,4 |
3,3% |
Összes gabonaféle |
276,5 |
295,2 |
6,8% |
Forrás: COCERAL
Az európai piaci árakra jelentős hatással van a Földközi tengeri régió termelése is, elsősorban az oroszországi gabonatermés mennyisége. Oroszországban - a COCERAL előrejelzése alapján - a búza termésmennyisége a tavalyi 38 millió tonnáról idén 50-55 millió tonnára nőhet, vagyis mintegy 15 millió tonnával nagyobb termés valószínűsíthető idén, mint tavaly. (Ezen plusz termés egyik fele az őszi búza terméstöbbletéből fakad, míg a másik fele a tavaszi búzából, amelynek vetését csak nemrég fejezték be, így ez egy igen korai – és ebből fakadóan elég bizonytalan - becslésnek tekinthető.)
A teljes orosz gabonatermést 91 millió tonnára várja a COCERAL – tavaly 67 millió tonna volt – az export árualap mintegy 24 millió tonna lehet.
Ukrajnában szintén magasabb terméseredményeket várnak, a búza mennyisége mintegy 4 millió tonnával, a kukoricáé mintegy 5 millió tonnával haladhatja meg a tavalyi mennyiséget. Az összes gabonatermés a tavalyi 45 millió tonnáról 54 millióra emelkedhet.
Az olajos növények vonatkozásában a COCERAL 2013-ban 19,9 millió tonnás repcetermésre számít (tavaly 19,6 m tonna volt), napraforgó esetében a 7,7 m tonnás előrejelzés a tavalyi évi termésmennyiséghez képest 12 %-os bővülést jelent. Az EU repceimportja várhatóan csökkenni fog, a 2,3 m tonnás import 65 %-a Ukrajnából kerül behozatalra.
A COCERAL által publikált adatokhoz képest az Európai Bizottság valamelyest kisebb gabonatermésre számít.
EU-28-ak 2013. évi várható gabonatermése
(az Európai Bizottság előrejelzése)
Megnevezés |
2012 |
2013 |
Változás |
millió t |
százalék |
||
Búza |
123,8 |
127,9 |
3,3% |
Árpa |
54,2 |
56,6 |
4,4% |
Kukorica |
58,3 |
66,2 |
13,6% |
Rozs |
8,6 |
8,7 |
1,2% |
Zab |
7,8 |
8,1 |
3,8% |
Összes gabonaféle |
276,4 |
291,3 |
5,4% |
Forrás: Európai Bizottság
Az Európai Bizottság olajos-növényekre vonatkozó előrejelzése a
COCERAL által publikáltnál is optimistább, a repcetermést 20,6 m tonnára, a napraforgó termést 7,8 m tonnára prognosztizálják.
A repce esetén Franciaországban mintegy 10 %-os terméscsökkenés várható, ugyanakkor Németországban 14 %-kal növekszik a betakarított repce mennyisége (5,5 m tonna), Lengyelországban több mint 30 %-kal magasabb termést prognosztizálnak (1,9 m tonnáról 2,5 millió tonnára nő), míg Romániában a tavalyi katasztrofális, 0,2 m tonnás termés a két és félszeresére nőhet. Nagy Britanniában nem változik érdemben a betakarított mennyiség.
Az előrejelzések alapján a napraforgó termésmennyisége a főbb termelő államokban növekedni fog, Romániában 21 %-os, Bulgáriában 9 %-os, Spanyolországban 34 %-os, Franciaországban 10 %-os termésbővülést várnak.
4. Napirendi pont: megújuló energia direktíva tervezett változása
A különböző főigazgatások eltérő álláspontot képviselnek, a környezetvédelmi szekció, mely döntő fontossággal bír, július 10-én szavaz. Valószínűleg lesz általános felső korlát (a DG Agri nem szeretné), jelenleg legvalószínűbbnek az 5 vagy 6,5 %-os arány bevezetése tűnik. A DG Agri célkitűzésként fogalmazta meg, hogy a bioüzemanyagok 2 % -a származzon új típusú forrásból, míg 8 %-a élelmiszeripari alapanyagokból is származhasson. Döntés még nincs, számos pontban érdekellentét feszül a különböző szakterületek között.
5. Napirendi pont: a havi gabonakészletek meghatározásának Bizottság által alkalmazott metódusa
A Bizottság az EUROSTAT és COMEXT adatokból indul ki. A tagállamok többsége csak éves gabonamérleget készít, így nehéz a havi gabonakészletek EU-s szintű meghatározása. Augusztus végén a gabonatermés adatok – a kukorica kivételével – elérhetőek, a fizikai export lekérdezhető az EU-s adatbázisokból, így a zárókészlet, a nyitó készlet, a termésmennyiség, a felhasználás, a nettó export figyelembe vételével meghatározható a havi készletmennyiség. (Az adatok elérhetőségében 6 hetes csúszás van, ez nem küszöbölhető ki.) Az elmúlt évek folyamatait és az elmúlt 5 év átlagait figyelembe véve különböző trendeket is alkalmaznak a minél pontosabb adatok elérése érdekében.
6. Napirendi pont: az EU mediterrán politikája
A megbeszélést elhalasztották szeptemberre, így nem került sor a beszámoló megtartására.
7. Napirendi pont: a GM növények európai uniós társadalmi-gazdasági hatásait vizsgáló iroda jelentése
A Bizottság 2011-ben közzétett egy jelentést a GM növények lehetséges társadalmi, gazdasági hatásairól. Ebben a jelentésben 25 tagállam szolgáltatott adatokat, nagyon eltérő álláspontok jelentek meg, általános következtetést nem lehetett levonni. 2011-ben közmeghallgatás volt a témában, majd nemzetközi workshop megrendezésére került sor. Ezután felállítottak egy technikai munkacsoportot, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza azt a metodikai keretrendszert és meghatározza azokat az indikátorokat ami alapján adatokat lehet gyűjteni és amelyek segítségével fel lehet mérni a GM növények termesztésének hatását az EU valamennyi releváns szektorában.
A technikai munkacsoport a Bizottság és tagállamok szakértőiből áll. 2016-ig öt jelentés készül el, 2013 év végére kell elkészülnie a munkacsoportnak a társadalmi-gazdasági hatások összegzésével, majd a BT kukorica, a HT kukorica, a HT szója és HT cukorrépa termesztésének értékelését kell elvégezni.
Felvetésre került, hogy nem csak az egyes GM növények termesztésének a hatásait kellene megvizsgálniuk, hanem azt is, hogy mi a következménye ha az EU elzárkózik ezen növények termesztésétől.
Készítette: Oláh Endre
Budapest, 2013. június 28.