Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

A Közös Agrárpolitika 2020 után

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni jövőjével kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban számos olyan hivatalos dokumentum látott napvilágot, amelyek mind a rendelkezésre álló források, mind a KAP szerkezetét érintő változások terén felvázolják azokat az irányokat, sarokszámokat, amelyek meghatá-rozzák, hogy milyen uniós agrárpolitikára számíthatunk 2021 és 2027 között

Költségvetés

A közös agrárpolitika jövőjét és lehetőségeit alapvetően behatárolja, hogy az Európai Unió milyen irányba mozdul el, milyen nagyságú források állnak majd rendelkezésre, a közösségi célokra és ezen belül az agrárpolitika finanszírozására.

A Bizottság jelenlegi elképzelései szerint az unió költségvetésében a kötelezettségvállalási előirányzat 2018-as árakon a 2021 - 2027-es ciklusban 1135 milliárd euróra növekedne a jelenlegi 1087 milliárd euróról, ami 4,4%-os emelkedést jelent.  Az uniós prioritások átrendeződése és a Brexit miatt a Közös Agrárpolitikára fordítható források folyó áron mintegy 5%-al csökkennek. (A KAP részaránya az uniós költségvetésen belül a 2014-2020-as időszakban még 37,6%-volt, ez 2021-27 között 28,5%-ra csökkenhet.)

A Magyarország számára – a jelenlegi tervezet alapján – rendelkezésre álló források nagysága az alábbiak szerint alakulna:

Magyarország forráskerete

Forrás: Európai Bizottság  * ezen felül piaci intézkedésekre még rendelkezésre áll mintegy 200 millió €

A közvetlen támogatásokban folyó áron nem következik be jelentős változás, ugyanakkor a vidékfejlesztésre fordítható uniós források érdemben csökkennek. (A kiesést részben kompenzálhatja, hogy a Magyarországon alkalmazott – uniós szinten is kirívóan alacsony - társfinanszírozási aránynál nagyobb nemzeti hozzájárulási kötelezettség kerül előírásra 2020. után.)

KAP tartalmi elemei

A Közös Agrárpolitika átalakítására vonatkozó általános elképzeléseket már bemutattuk a MOSZ Hírlevél 2017. évi 7. számában. Ezek az általános elvek (tagállami hatáskör növekedése, környezetvédelmi intézkedések új rendszere, közvetlen kifizetések maximalizálása stb.) konkretizálódtak a 2018. június elején közzétett rendelettervezetekben.

A tervezetben leírtak még jelentősen módosulhatnak - a KAP jövőjéről szóló érdemi vita még csak most kezdődött el – így csak néhány olyan, a tagszervezeteinket érintő pont kerül kiemelésre, amely a tagszervezeteink többségét érinti, vagy amely kapcsán alkalmazkodási kényszer léphet fel és a felkészülést - legalább gondolati szinten - el kell kezdeni.

Közvetlen támogatások formái

Továbbra is igénybe vehető lesz termeléstől elválasztott és termeléshez kötött támogatás.

A termeléstől független közvetlen kifizetések az alábbi jogcímeken lesznek igénybe vehetőek:

- a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás;

-a fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás (ez a nagyobb mezőgazdasági üzemektől jelent támogatásátcsoportosítást a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé);

- a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (a közvetlen kifizetések legalább 2 %-át erre a jogcímre kell fordítani) ;

- az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek.

A tervezet nem határoz meg kötelező arányokat az egyes támogatási formákra, így jelenleg nem tudható, hogy a közvetlen támogatások mekkora hányada jut az egyes jogcímekre. Az alapszintű jövedelemtámogatás igénybevételéért betartandó környezetvédelmi előírások szigorúbbak lesznek, mint a mostani alaptámogatás lehívásához előírtak.

Az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek (környezet- és klímapolitikai vállalásokhoz kapcsolódó támogatás) bevezetése a tagállamok számára kötelező, a termelők számára azonban önkéntes a belépés. A tagállam határozza meg – egy, az Európai Bizottság által összeállított lista alapján -, hogy milyen előírásoknak kell megfelelni. Ezeknek meg kell haladnia a kölcsönös megfeleltetési előírásokat, a HMKA előírásait, túl kell mutatniuk a műtrágyahasználat, növényvédelem, állatjóléti feltételek minimum előírásain.

Termeléshez kötött támogatásokra a közvetlen támogatások legfeljebb 10 %-a lesz fordítható, ami a fehérjenövényekre további 2 százalékponttal emelhető. (Vagyis a jelenlegi 13+2% helyett 10+2%-ot tartalmaz a tervezet.)

Termeléstől függő jövedelemtámogatás többek között az alábbi ágazatok számára nyújtható (akkor, ha ez gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontos): gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagy magvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és egyéb, nem élelmezési célú növények, a fák kivételével, amelyeket olyan termékek előállításához használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a fosszilis anyagok helyettesítésére.

Támogatási felső korlát (capping)

A tervezet értelmében a tagállamoknak az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó közvetlen kifizetések összegének 60 000 eurót meghaladó részét az alábbiak szerint kell csökkenteniük:

- legalább 25 %-kal a 60 000 EUR és 75 000 EUR közötti sáv tekintetében;

- legalább 50 %-kal a 75 000 EUR és 90 000 EUR közötti sáv tekintetében;

- legalább 75 %-kal a 90 000 EUR és 100 000 EUR közötti sáv tekintetében;

- 100 %-kal az összeg 100 000 EUR-t meghaladó része tekintetében.

A csökkentés elvégzése előtt ki kell vonni az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetések összegéből a következőket:

- a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bevallott munkabérek, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is; és

- az érintett mezőgazdasági üzemben dolgozó azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költségét, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a mezőgazdasági üzem gazdasági eredményéből.

A fenti két pontban említett összegek kiszámításához a tagállamok az adott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bevallott éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott értékét használják.

A tervezet alapján a felmerülő munkabért és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat kötelezően figyelembe kell venni a támogatás csökkentés előtt. Alapvető eltérést jelent a jelenlegi támogatáselvonási rendszerhez képest, hogy a tervezet éretelmében a közvetlen támogatásokra vonatkozna az elvonás, vagyis nem csak az alaptámogatásra. Ez azt jelenti, hogy a támogatáselvonás érinti a jelenleg zöldítési jogcímen kifizetett támogatásokat és a termeléshez kötött támogatásokat is. A támogatáselvonás a jelenlegi tervezetek alapján kötelezően alkalmazandó minden tagállamban. A támogatási felső határ összegét és feltételeit illetően még éles viták várhatóak, jelen pillanatban még mind az összeghatár, mind a munkabér és járulék kompenzáció formája (uniós szinten kötelezően előírt, vagy tagállami hatáskörbe utalt) bizonytalan.

Készítette: Oláh Endre