Földügyi törvényjavaslat
A MOSZ – a közigazgatási egyeztetés keretében – megkapta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról készített kormány-előterjesztés tervezetét. Az előterjesztés tervezetével kapcsolatos észrevételeinket 2021. április 15-ig (határidőben!) megküldtük a tárca részére. A kormány április 20-án benyújtotta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/15987. számú törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat 22 törvény módosítását tartalmazza. Az érintett törvények a következők:
- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,
2. a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény,
3. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény,
4. a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény,
5. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény,
6. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény,
7. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
8. a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény,
9. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény,
10. a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény,
11. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény,
12. a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
13. a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény,
14 a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény,
15. a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény,
16. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény,
17. a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény,
18. a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény,
19. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény,
20. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény,
21. a családi gazdaságokról szóló 2020. évi
22. a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény.
A jelzett törvények módosítása mellett a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkbt.) még hatályban lévő rendelkezéseit.
A benyújtott törvényjavaslat jelentősen eltér a közigazgatási egyeztetés során megküldött tervezettől. Az eltérések között tartalmi és formai jellegűek is találhatók. Válasz hiányában nem tudjuk, hogy a változások elérésében volt-e szerepe a MOSZ véleményének, avagy sem. Tény, hogy a Kormány elállt a Földforgalmi törvénynek egy általa kezdeményezett olyan módosításától (kifüggesztés előtti előzetes eljárás bevezetése), amelynek hibáit és aggályosságát a MOSZ vélemény részletesen kifejtette. Szóvá tettük az indokolás hiányosságait is (a tervezet nem tartalmazott részletes indokolást), amit a benyújtott törvényjavaslatban - hevenyészetten – pótoltak. A részletes indokolás formális pótlása mellett is csupán találgatni lehet, hogy az egyes módosító rendelkezésekkel mi a jogalkotó szándéka.
Egyre többen látják, hogy a NAK mennyi kárt okoz a gazdáknak és gazdálkodóknak. Ennek ellenére sem sikerült kivetetni a törvényjavaslatból a NAK további (hatalmi) terjeszkedését szolgáló rendelkezéseket.
A szakmai vélemények figyelmen kívül hagyása az AM számára olyan rutin, amiről szinte lehetetlen a minisztériumot leszoktatni. A most elhatározott módosításokra egyáltalán nem lenne szükség, ha a korábban kapott szakmai véleményeket nem söpörték volna félre. Több észrevételünk és javaslatunk indokolás nélküli figyelmen kívül hagyása további törvénymódosításokat vetít előre.
Ilyen sors vár a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényre (Tfvt.) is. Az indokolás szerint a mostani változtatások célja a termőföld alaptörvényi védelmének a helyreállítása. A céllal a MOSZ egyetért, de a törvényjavaslatban szereplő változtatások nem e célt szolgálják! Szöges ellentétben áll például az indokolással, a bírságolás javasolt enyhítése. Ez semmiképpen nem ösztönöz a rosszabb minőségű földek igénybevételére.
Nem lehet egyetérteni az elkövetett jogsértéseknek az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulásához kötött legalizálásával sem, különösen úgy nem, hogy a hozzájárulás megadásának a normatív feltételei sem egyértelműek. A MOSZ tiltakozik az ellen is, hogy az adóhatóság elengedje a járulékokat, bírságokat, mert a bírság a föld védelmét szolgálja.
Most is rögzítettük, hogy a földhasználó megfelelő, törvényekben biztosított védelme nélkül a Tfvt. módosítások számottevő eredményre nem tudnak vezetni.
Az indokolás és a javasolt módosítás ellentmondására felhívtuk a figyelmet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása kapcsán is. A módosítás az erdősültség csökkenését eredményezi.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása kapcsán tiltakozunk a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség drasztikus, 50%-os mértékű megemelése ellen, melynek sem szakmai, sem pénzügyi oka nincs.
A Kormány ugyan elvetette a Földforgalmi törvény módosítását, de módosítja a Fétv.-t. E javaslatokat is kritizálta a MOSZ – sajnos eredménytelenül.
A Fétv-nek a tervezet szerinti módosítása nem felel meg a 25/2015. (VII. 21.) AB határozatnak, ugyanis az abban előírtakat a mai napig nem rendezte a kormány. Ennek következtében a törölt haszonélvezeti jog jogosultjait jelentős kár érte, hiszen az AB határozatot követően a haszonélvezeti jogukat, így a föld használatával kapcsolatos jogosítványaikat vissza kellett volna kapniuk. Ettől kezdve őket illette volna meg a föld használatának vagy hasznosításának joga. Az így keletkezett kárt, mivel az mulasztásos alkotmánysértés következtében állt elő, az államnak rendeznie kell. Kértük, hogy a kártérítés módjával és összegével egészítsék ki a tervezetet. Nem tették.
Elhibázottnak és alaptörvény-ellenesnek tartjuk az irreális haszonbérleti díjjal szembeni fellépés javasolt szabályait. A megoldást az szolgálná, ha az elő haszonbérletre jogosultak ezekben az esetekben egyértelmű észrevételezési és/vagy eljárás-kezdeményezési jogot kapnának. Ehelyett a javaslat az elő haszonbérlet teljes leépítését jelentő „megoldást” kínál. Mindezt kiegészíti a haszonbérleti szerződések felmondhatóságának ismételt bővítésével. E változások komoly káoszhoz, a földhasználat biztonságának további csökkenéséhez vezethetnek. Ezt a veszélyt a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvénynek (Foktftv.) a veszélyhelyzet elmúltát követően beinduló végrehajtása állandósítani fogja!
A Foktftv. kapcsán – a közigazgatási egyeztetést megelőzően – külön átirattal éltünk az AM felé, amiben több, a törvény végrehajtását és a földhasználók érdekeit szolgáló javaslatot is tettünk. A Foktftv. módosítását ugyan kezdeményezi a törvényjavaslat, de javaslataink közül semmit nem építettek bele a módosításokba.
Az említett átirat foglalkozott a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosításával is. Ezt a törvényt is módosítja a törvényjavaslat, de érdemi változtatás nélkül. Továbbra sincs válasz fontos eljárási kérdésekre (hogyan élhetnek a volt jogosultak a számukra biztosított elszámolás lehetőségével és vételi joggal), de arra sem, hogy a törvénnyel pl. az erdőtulajdonosoknak okozott kárért, ki, mikor és mekkora összeggel fog helytállni.
2020-ban élénk levelezés folyt a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény végrehajtására kiadott AM rendeletről.
Az Agrárminiszter 16/2019. (IV. 29.) rendeletében szabályozott mezőgazdasági szaktanácsadás törvényi felhatalmazás hiányában immáron két éve törvénytelenül működik. A törvényjavaslat – álláspontunk szerint ismét hibásan - most módosítja a felhatalmazó szabályt, de ez nem írja felül azt a tényt, hogy a mezőgazdasági szaktanácsadást felügyelő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara eddig törvényi felhatalmazás nélkül folytatta ezt a tevékenységét. Reméljük, hogy a törvénymódosítás végleges szövege eléri, hogy a kiadandó új rendelet hatálya kizárólag az EU szabályai szerint támogatott mezőgazdasági szaktanácsadókra terjedjen ki.
A törvényjavaslat miatti földügyi változtatásokkal a Föld- Ügyesek Klubja rendezvényein fogunk részletesen megismerkedni, de ajánlott átfutni az egyéb törvényi változásokat is. Igény esetén ebben is tagjaink rendelkezésére állunk.
Készítette: dr. Orosz Sándor