Újabb „földcsomag”

Ahogy arról korábban tájékoztatást adtunk, az Agrárminisztérium az év elején tervezetet készített a „Nemzeti Birtokrendezésről” elnevezéssel, de annál bővebb tartalommal. A tervezetet a MOSZ is véleményezte és bírálta is. Lassan itt az év vége, de a tervezetből nem lett törvényjavaslat. A tervezet ugyan a múlté, de annak céljairól korántsem mondott le a kormány. Ezek a célok – ismereteink szerint – három önálló törvényjavaslatban fognak testet ölteni.

 

A tervezet azon részének további kezelése, amelyik az ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szólt, átkerült a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, mivel ő a kormány ingatlan-nyilvántartásért felelős tagja. Ő fogja végleges formába önteni és benyújtani ezt a javaslatot. A javaslat korábban megismert szövegét a MOSZ támogatta. A stabil földhasználati viszonyok egyik adminisztratív feltétele az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége, amihez elengedhetetlen, hogy a tulajdoni lap az ingatlan tulajdonosaként élő személyeket és ne „holt lelkeket” tüntessen fel.

A korábbi AM tervezetnek az „osztatlan közös tulajdon megszüntetését” célzó része is önálló törvényjavaslat lesz. Ennek előkészítése – a minisztertől kapott tájékoztatás szerint - további politikai döntéseket igényel, ezért a javaslat várhatóan csak jövőre válik véglegessé és benyújthatóvá. (Egyesek szerint nem zárható ki az sem, hogy „képviselői önálló indítvány” lesz belőle, ami a bevált módja az egyeztetések kikerülésének.)

A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ismert MOSZ álláspont. A kimérés semmit nem old meg, sőt tovább rontja a magyar agrárgazdaság versenyképességét. Nem lenne szabad az egy tagban művelt birtok tulajdoni megosztottságát használati megosztássá tenni, mert ez a birtok kezelhetetlen felparcellázásához vezet. A földtulajdonos tényleges földhasználati igényét tiszteletben kell tartani és annak eleget is kell tenni, de ez nem eredményezheti az érintett földrészlet művelhetőségének a megszüntetését. Harminc évvel a rendszerváltás után már illene, hogy a politikusok is ebben a szellemben döntsenek! Meglátjuk, hogy így lesz-e!

A februári tervezet tartalmazott még egy fejezetet a termelőszövetkezeti földhasználat megszüntetéséről, továbbá egy olyan saláta-részt is, ami 15 törvény módosítására tett javaslatot. Az e részekből születő törvényjavaslatot a minisztérium készíti elő, és erre utal a cikk címében lévő „földcsomag” kifejezés.

Nem jó előjel, hogy a munkaanyag formájában megismert földcsomag nem tartalmazza egyetlen olyan észrevételünket sem, amikről – akár a miniszter, akár a tárca szakértői – elfogadóan nyilatkoztak.

Érthetetlen, hogy a tervezet készítői miért akarnak újabb parlagokat előállítani törvényhozási úton. A termelőszövetkezeti földhasználati jogot továbbra is úgy tervezik megszüntetni, hogy az érintett földrészlet állami tulajdonba kerül (ez még nem probléma), és ezzel egyidejűleg „haladéktalanul” törlik a földhasználati nyilvántartásból a föld használóját, anélkül, hogy gondoskodnának a föld használatáról. A MOSZ azt javasolta, hogy a használati jog csak akkor szűnjön meg, ha megvan az a személy, aki nyomban használatba is veszi a területet.

Továbbra sem látjuk biztosítva, hogy a kiadásra nem kerülő részarány ellenében kérhető kártalanításra (50000 Ft/AK) jogosultak között valóban minden érintettel számolna a munkaanyag. A kártalanításból továbbra is kihagyja azokat, akik olyan föld nevesítésének a várományosai, amit a törvények megtiltottak bevonni a nevesítendő földalapba. Amennyiben ez így maradna, az azt jelentené, hogy e területek kártalanítás nélkül, ingyen kerülnének állami tulajdonba. Az említett várományosok nem kapnának semmit, holott azok a személyek, akik ugyanilyen föld várományosai voltak, de már lefolyt a kisajátítási eljárás; azok megkapták a kártalanítási összegnek a várományosi hányadukra eső részét.

Továbbra is problémás a földcsomagnak az Nfa. törvényt, illetve a földforgalmi törvényeket érintő része.

A magyar mezőgazdaság versenyképességét nem az szolgálja, ha politikai döntéssel kinevezett és a földforgalmi törvények korlátaitól mentesített egy-két mintagazdaság működik, hanem az, ha az árutermelő mezőgazdaság szereplőit nem akarja ellehetetleníteni a politika. A földcsomag ennek ellenére olyan feltételeket támaszt a mintagazdaság elé, aminek kizárólag 2-3 ismert, kormány-közeli nagy agrárvállalkozó cégei felelnek meg. A velük megköthető mintagazdasági földhasználati szerződés ötven évre is szólhat, a bérleti díj kevesebb is lehet, mint más nfa-s földek esetében, és e földekkel nem kell majd számolni az érintett cég birtokmaximumának a megállapításakor.

A földforgalmi törvények módosításának egyik - nem is titkolt - célja, hogy az agrárkamarai vezetők által készített, idén január 11-én hatályba lépett módosítások által okozott zavarokat kiküszöbölje. A NAK és a MAGOSZ vezetői a vetőmag-termesztőket és a szaporítóanyag előállítókat első ranghelyű előjogokhoz juttatták, de ehhez olyan feltéteket támasztottak, amelyek szakmailag értelmezhetetlenek, vagy teljesíthetetlenek. Ugyancsak értelmezhetetlen és teljesíthetetlen feltételekkel egészítették ki az állattartó telepek üzemeltetőit megillető előjogok gyakorolhatóságát, amivel lényegében megvonták ezeket az előjogokat az állattartóktól. E feltételek törvénybe iktatása ellen a MOSZ tiltakozott; az agrárminisztérium – január 11-e után – a MOSZ érveivel egyetértve – célul tűzte a korrekciót; a munkaanyag azonban e kérdéseket nem is érinti. Újraírja viszont a helyben lakó szomszéd fogalmát, amely esetben a kamarai vezetők mást írtak a törvénybe, mint amiről beszéltek, de ezzel – szándékaik ellenére – jót tettek. Ezt a – véletlenül – jól sikerült módosítást a munkaanyag a kamarai vezetők valós szándékaihoz igazítja, azaz leszűkíti (lerontja).

A munkaanyag szerint változni fog a szerződések közzétételi rendje. A szerződéseket ugyan továbbra is a jegyzőnél kell majd benyújtani, de a közzététel hivatalos helye a kormányzati portál lesz. A jegyző ugyan a hirdetőtáblára is kifüggesztheti a hozzá benyújtott szerződéseket, de ez nem lesz kötelező. Nem lesz változás viszont abban, hogy az előjogok (elővásárlás, elő haszonbérlet) jogosultjainak a jegyzőnél kell eljárni, ha előjogukkal élni kívánnak.

Tovább terebélyesedik a földforgalmi bürokrácia, mert gyakorlatilag minden előjog feltételeit hivatalos dokumentumokkal kell majd igazolni. Pozitív fejlemény, hogy a hivatalnak visszakérdezés nélkül a szerződéses vevővel vagy bérlővel kell jóváhagynia a szerződést, ha e személyek azonos ranghelyen állnak a legerősebb ranghelyű elővásárlásra/elő haszonbérletre jogosulttal.

Változnak az ún. egybefoglalási szabályok. Jelenleg a szomszédos valamint az egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozó földek tulajdonjogát illetve használati jogát lehet egybefoglalt vételáron illetve egybefoglalt haszonbér ellenében megszerezni. A munkaanyag szerint e feltételek helyett egy, az érintett földrészletek egymástól mért távolságát tartalmazó feltétel teljesülése esetén kerülhetne sor ilyen tranzakciókra.

Az erdőnek minősülő földek használati jogának átengedése számtalan buktatóval és nehézséggel jár, amit az okoz, hogy egyszerre kell alkalmazni a földforgalmi és az erdőtörvény egymásnak ellentmondó szabályait.

A munkaanyag kísérletet tesz e lehetetlen állapot megszüntetésére, és a Fétv. szabályai közé illeszt egy új, - elvileg harmonizált – szabálytömeget az erdők használati jogának a forgalmáról.

Készítette: dr. Orosz Sándor