A földforgalmi törvények alkotmányossági vizsgálatá-nak margójára.
A MOSZ értékelése szerint a földforgalmi törvények rontják a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Emellett a MOSZ alaptörvény-ellenesnek is tartja a földforgalmi törvényeket, mivel azok súlyosan sértik a földtulajdonosok és a földhasználók alapvető jogait és érdekeit. Az ország törvényei ugyanakkor kizárják annak a lehetőségét, hogy az alaptörvény-ellenesség kérdésében az érdekképviselet közvetlenül az Alkotmánybírósághoz forduljon. Arra azonban – szűk körben - van jogi lehetőségünk, hogy az Alapvető Jogok Biztosánál kezdeményezzünk vizsgálatot alkotmányos aggályaink megalapozottságát illetően. Ezt – a Földforgalmi törvény januári módosításai kapcsán – meg is tettük. 2019. január 29-én az ombudsmanhoz fordultunk, és kértük, hogy kezdeményezze a Földforgalmi törvény valamint a Fétv. több rendelkezésének alkotmánybírósági megsemmisítését.
Az ombudsmanhoz jogi szaknyelven írt beadványunkból csak néhány elemet szeretnék kiemelni.
A kamarai vezetők által kezdeményezett módosítások véglegesen kizárják a helyi gazdálkodói közösségeket a földszerzési eljárásból. Ez a változtatás a gazdák arculcsapását jelenti, hiszen számukra azt ígérte a 2013-ban elfogadott törvény, hogy közvetlenül választott települési képviselőiket bevonják a helyi földforgalmi eljárásokba. Önmagában persze ez a változtatás – értelmesen megindokolva – akár meg is állhatna a lábán. Az azonban már nem, hogy a törvény ezt a gyökeres változtatást „jogi trükközéssel” úgy hajtja végre, mintha nem is változott volna semmi sem. A 2019. januári törvénymódosítás egyszerűen helyi földbizottsággá nevezi ki az agrárkamara területi szervét. Az már csak „hab a tortán”, hogy sem a földforgalmi sem a kamarai törvények nem tisztázzák, hogy valójában kire (mely szervezetre) testálják a helyi földbizottság hatáskörét. Ezt csupán a NAK alapszabályából tudhatjuk meg, ami ugyan testes dokumentum, de nem jogszabály.
Alkotmányossági aggályaink másik eleme a hatáskör kérdése. A változtatás arra ad felhatalmazást az agrárkamarának, hogy önkényesen eldöntse: ki, kinek és mennyiért adhatja el földjét. Más tulajdona fölött még magának az államnak sincs ilyen erős jogosítványa! Milyen alapon kap felhatalmazást a kamara a tulajdonhoz való jog megsértésére?
A helyi földbizottságnak kinevezett agrárkamara akár olyan vagyonbevallásra is felszólíthatja a földvásárlót, ami kiterjed a hozzátartozói és cégei által használt földekre és az ott folyó gazdálkodásra is. A megismert adatokat a kamara akár más ügyek elbírálásánál is felhasználhatná. Hol van e rendelkezésekben a személyes adatoknak az Alaptörvényben, de az EU rendeleteiben is megkövetelt védelme?
Az ombudsmanhoz írt beadványunk ügyében hosszú ideig nem történt semmi. Szeptember utolsó hetében viszont megmozdult valami. Az ombudsmani hivatal beadványunkkal kapcsolatban tájékoztatást kért, amit megadtuk. A kérdések ugyanakkor arról árulkodnak, hogy az ombudsman tudomással bír a MOSZ-nak az ügyben tett más kezdeményezéseiről is.
Való igaz, hogy alkotmányossági aggályainkat megosztottuk másokkal is. A MOSZ 2018. decemberben kérte, hogy a köztársasági elnök ne írja alá az alaptörvény-ellenes törvénymódosításokat. E kérdésekben 2019. február elején levelet intéztünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez, de aggályainkat – már a parlamenti vita időszakában – elmondtuk a parlamenti pártok képviselőinek is.
A köztársasági elnök a törvénymódosításokat aláírta és arról tájékoztatott bennünket, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban nincsenek alkotmányos aggályai.
A NAIH elnöke – egyetértve a MOSZ felvetéseivel – kezdeményezte az agrárminiszternél a földforgalmi törvény megváltoztatását.
Az ellenzéki frakciók képviselői ugyancsak egyetértettek a MOSZ - szal, ezért 2019. február 28-án az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványukban– más törvények mellett - ők is kezdeményezték a földforgalmi törvények érintett rendelkezéseinek a megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa a 2019. szeptember 30-ai ülésén megkezdte az országgyűlési képviselők által benyújtott utólagos normakontroll indítvány ügyének a tárgyalását.
Arról, hogy az egyes beadványok ügyében mikor tervezi a döntést meghozni az Alkotmánybíróság illetve az ombudsman, nincs információnk. Mi szeretnénk e cikkünket mielőbb frissíteni!
Készítette: dr. Orosz Sándor