Törvény készül az öntözéses gazdálkodásról
Október 29-én a kormány benyújtotta az országgyűlésnek az öntözéses gazdálkodásról szóló, a NAK és a MAGOSZ vezetői által előkészített T/7845. számú törvényjavaslatot. A kérdésben a MOSZ-szal előzetes egyeztetés nem volt.
A leendő törvény leegyszerűsíti és olcsóbbá teszi az öntözéses gazdálkodáshoz előírt vízjogi engedélyek beszerzését.
Olcsóbbá azáltal válik az eljárás, hogy az állam magára vállalja több olyan dokumentumnak az elkészítését, amit jelenleg az egyedi engedélyezési ügyekben a kérelmezők költségére készítenek el a szakhatóságok.
Az állam öntözési kerületeket alakít ki, az öntözési kerület területére pedig 15 évre szóló öntözésfejlesztési tervet készít. Az öntözésfejlesztési terv meghatározza, hogy a kijelölt területen milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehetséges az öntözéses gazdálkodás folytatása. Az öntözési kerületek kijelölését és az öntözésfejlesztési terveket a kormányzati honlapon közzé kell tenni. Az öntözésfejlesztési tervnek megfelelő öntözéses beruházáshoz és öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni az e feltételekkel kapcsolatos engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. Az öntözési kerületek kialakítását és a tervek elkészítését a Nemzeti Földügyi Központ kapja feladatul.
A törvény – elfogadása esetén - 2020. január 1-jén lép hatályba. Az öntözésfejlesztési tervek elkészítéséhez ennél több időre van szükség. A javaslat szerint, ha öntözési közösség vagy megfelelő nagyságú öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelő kéri, akkor - öntözésfejlesztési terv hiányában - az NFK 15 éves környezeti körzeti tervet köteles készíteni. Ez a terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül, ezért az ezeknek megfelelő öntözéses beruházáshoz és öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást.
Az NFK a törvény szerint leegyszerűsített vízjogi engedélyezési eljárásban az öntözési közösséget vagy a megfelelő nagyságú öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelőt – megbízás alapján - képviselheti is.
Az öntözési közösség olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely egy öntözési körzet öntözésének a lehetőségét biztosítja. Az öntözési közösség tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők. Az öntözési körzet területe szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár. Az öntözési közösségeket a miniszter ismeri el. Öntözési közösségként kell elismerni azokat a termelői csoportokat, amelyek megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek.
Mivel az öntözési közösség tagjai önálló gazdálkodók, ezért ténylegesen öntözni ők is csak vízjogi engedély birtokában jogosultak, de ezen engedélyezési eljárásokban őket is képviselheti az NFK.
A törvényben biztosított könnyítések nem csupán az öntözési közösségekre és tagjaikra, hanem a megfelelő nagyságú öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelőkre is vonatkoznak. Akkor megfelelő nagyságú az öntözési beruházás, ha szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén pedig legalább 10 hektár öntözésének a lehetőségét biztosítja.
A törvény megszünteti azt az előírást, ami szerint a vízjogi engedélyhez be kell szerezni az öntözéssel érintett földrészletek tulajdonosainak a hozzájárulását is. Helyette egy speciális öntözési szolgalmat biztosít a vízjogi engedélyes javára, ami alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözést szolgáló vízi létesítményt az ingatlanán létesítse és üzemeltesse, az ehhez szükséges vízi munkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. Az öntözési szolgalom a vízjogi engedélyben meghatározott engedélyest addig illeti meg, amíg a vízjogi engedély alapján folytatja tevékenységét. Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben alapítja, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében megküld az ingatlanügyi hatóságnak.
A törvény szabályozza a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő művekhez való csatlakozás feltételeit (üzemeltetői hozzájárulás, költségek viselése stb.). Az üzemeltetői hozzájárulás visszavonása a csatlakozó vízjogi engedélyének a visszavonását eredményezi.
A törvény első ranghelyű előhaszonbérleti joggal egészíti ki a Földforgalmi törvényt. Ez a jog szántó, szőlő, gyümölcsös, kertművelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözés-fejlesztési beruházást végrehajtó földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet illeti meg, ha a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében a végrehajtott öntözésfejlesztési beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír. E rendelkezéssel azt kívánják elérni, hogy a mezőgazdasági termelők öntözési tevékenységet ne csak a saját tulajdonukban álló termőföldön valósítsanak meg.
A tervezett normaszöveg csupán az öntözéses gazdálkodás alapvető kérdéseit érinti, a részletes szabályozást kormányrendeletekben fogják meghatározni, ezek azonban még nem készültek el. Remélhetőleg ennek kialakításába már a MOSZ-t is bevonják, hi-szen az öntözés szoros összefüggésben áll a mezőgazdaság egyes ágazatainak verseny-képességével és a versenyképesség javításá-nak igénylését illetően – a szavak szintjén – egyetértés mutatkozik az agrárminisztérium és az érdekképviselet között.
A törvényjavaslat általános vitája november 5-én, a szakbizottsági keretek között folyó
részletes vita pedig november 12-én már megtörtént. A tervek szerint a Törvényalkotási Bizottság a november 18-25 közötti ülésnapok egyikén foglalkozik még a javaslattal. A képviselők a december első hetében tartandó plenáris ülésen hozzák meg végső döntésüket.
Készítette: dr. Orosz Sándor