Gazdabarát intézkedések 5. rész – Kinek higgyen az ember kút ügyben, a propagandának, vagy a törvénynek?

Lassan egy éve, hogy a médiában, a kutakkal kapcsolatos hírekkel találták szembe magukat az emberek. A jelenleg érvényben lévő szabályok, ebben az ügyben a falut, a gazdákat sújtják. Míg a városi lakóknak evidencia a víz megléte, addig ez az ország más részein egyáltalán nem egyértelmű. Jelenleg ott tartunk, hogy esetenként még a nagypapa idején ásott gémeskutat sok százezer forintért most kell engedélyeztetni és minden egyes új kútfúrás egy bürokratikus procedúra, amelynek összeadódó költségei elérhetik akár az 1M Ft-ot is.

Ígéretekben persze nincs hiány. Már hónapok óta hallhatjuk, hogy 80m-es talpmélységig engedély nélkül, „ingyen” használhatjuk meglévő kútjainkat, vagy fúrhat újat bárki, igaz csak akkor, ha házi vízigényt elégít ki, (azaz iszik, esetleg mosakszik), és azt is csak az ország bizonyos területein. Tehát, ha egy őstermelő a kertjében ebből öntöz, az már gazdasági célú vízhasználatnak minősül és az ingyen kútból egyből könnyen több százezres tétel lesz. Gondoljunk csak bele, hogy méterenként kb. 25.000 Ft-ért fúrnak, azaz egy 50 méteres kútnál csak a fúrás több mint 300.000 Ft. Ezt az összeget az „ingyenes” kút esetén is fizetni kell, de az engedélyeztetés költségei ezt jóval meghaladó tételek.

Ez nyilván „összhangban van a tanyafejlesztési programmal”. De mi van akkor, ha a kis kertben öntözünk 10 tő paprikát, amiből lehet, hogy pár kilót eladunk a helyi piacon? Hát az már gazdasági célú vízhasználatnak minősül, úgyhogy jöhet a bonyolultabb és méregdrága bürokratikus út.

De megnyugodhatunk, mert a jogalkotók „szívükön viselik a gazdák sorsát”. Április óta áll egy törvénytervezet, ami ugyan nem oldja meg teljes mértékben a problémát, de elmozdulást jelenthetne. Eddig még nem értek rá megtárgyalni. Ezt nem lehet rákenni az EU-ra. Bár az utóbbi időben, mint mindenben, ebben is az EU a bűnös, az úgynevezett Víz Keretirányelv. A gond csak az, hogy az EU nem mondott olyat, hogy az állam több százezerért engedélyezzen kutakat, és azt sem mondta, hogy ahol ma nincs ivóvíz, nem lehet kútból vizet szerezni, csak hosszas bürokrácia és kőkemény engedélyeztetési összegek fejében.

Nem kellene irreális költségekkel súlytani azokat a rétegeket, akik a legkiszolgáltatottabbak, mert nem juthat közműhálózaton keresztül vízhez, és állami haszonszerzéssel növelni a kutak létesítésének díjtételeit.