Jelentés a Copa-Cogeca 2017. márciusi gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak területén jelentős fagykár nem következett be, ugyanakkor egyes térségekben még hótakaró fedi a vetéseket. A legtöbb tagállam jó terméskilátásokról adott számot, Franciaország jelezte, hogy egyes régiókban vízhiányos állapot kezd kialakulni. A tavaly novemberben bemutatott terméseredményeket érdemben senki nem módosította.

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: a munkacsoport elnökének megválasztása

A munkacsoport eddigi elnöke Arnaud Rousseau egyedüli jelöltként kandidált a posztra. A munkacsoport egyhangú szavazással újabb 2 évre megválasztotta az olajos és fehérje növények munkacsoport elnökének.

3. napirendi pont: piaci helyzet és kilátások

A vetések unió szerte jó kondícióban vannak, komolyabb fagykárról, vagy egyéb kieséséről egyetlen tagállam sem számolt be. Néhány országban még hótakaró fedi a vetéseket, ott később kerül sor állapotfelmérésre. Nagy Britanniában negyedik éve csökken a repce vetésterülte a korlátozott növényvédőszer használat miatt. Lengyelországban 10%-al bővült a repce  területe, eléri a 900.000 hektárt. Németországban minimális mértékben nőtt a vetésterület, fagykár gyakorlatilag nem volt, a tavalyit meghaladó termésmennyiségre számítanak. Franciaországban az őszi száraz időszak miatt mintegy 100 ezer hektárral csökkent a repce vetésterülete.

Szójából világszinten rendkívül magas termésmennyiséget várnak, 26 millió tonnával nőhet az össztermés. Az Egyesült Államokban rekordtermés volt, de Dél Amerikában is jó terméseredmények születtek.

A repce ára az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett, keresleti piac alakult ki. A napraforgó ára jóval kisebb mértékben emelkedett.

4. napirendi pont: a KAP 2020 után

Az Európai Bizottság konzultációt indított a KAP jövőjével kapcsolatban. A munkacsoportnak is meg kell fogalmaznia a KAP jövőjével kapcsolatos álláspontját, amit célszerű a gabona munkacsoporttal együtt megtenni. A Copa –Cogeca elnöksége várhatóan április közepén hagyja jóvá a KAP-ra vonatkozó álláspontját, így addig a munkacsoportnak is ki kell alakítani a véleményét. Kérik a tagszervezeteket, hogy e-mail -en küldjék meg a javaslataikat.

5. napirendi pont: referencia olaj tartalom

A repce esetén a felvásárlási ár megállapítása során kiemelt szerepe van a szerződésben rögzített referencia olajtartalomnak. A tagállami beszámolók alapján a szerződések a legtöbb esetben max. 9%-os nedvességtartalomra és min. 40%-os olajtartalomra vonatkoznak, ez szükséges az alapár eléréséhez. Csehországban 42%-os olajtartalomra szólnak a szerződések, míg Franciaországban többféle ármegállapítási rendszer van. Azon szövetkezetek, akik feldolgozóüzemet is működtetnek akár 44%-os olajtartalmat is kiköthetnek a szerződésben, de itt más az elszámolás módja.

Az Euronext (meghatározó szerepe van a repce uniós kereskedelmében) az eddigi 40%-os referencia olajtartalom felülvizsgálatát végzi, elképzelhető, hogy 42%-ra emelik ezt az értéket. (Még nincs döntés.) Ez a lépés a termelők számára kedvezőtlen változást hozna, mivel így elesnének a 40% feletti plusz olajtartalom után járó prémiumtól. Ráadásul a magasabb olajtartalom eléréséhez jobb (drágább) fajtákra van szükség, intenzívebb kezeléseket kell alkalmazni, ami növeli a költségeket.

6. napirendi pont: fehérje mérleg

A Bizottság elkészítette az EU 2015/16-os évre vonatkozó fehérjemérlegét. Ebben - fehérjeforrásként – a különböző növények (gabonafélék, olajos növények, hüvelyesek), a melléktermékek illetve az egyéb forrásból származó fehérjék (állat alapú fehérjék) szerepelnek. Külön részletezik a fehérjeforrásokat eredet (EU-s, vagy nem EU-s) szerint is. Javaslatokat várnak, hogy mivel lehet még kiegészíteni a fehérjemérleget.

7. napirendi pont: kanadai canola termelés

Tájékoztató előadás hangzott el a kanadai canola termesztésről. (A canola repcéből nemesített növény. A különbség abban rejlik, hogy kivonták a repcéből az erukasavat és a glukozinolátot és az így létrejött növényt nevezik canolanak.) Kanadában az olajos és hüvelyes növények vetésterülete meghaladja  a gabonafélék vetésterületét. A canola termésátlaga 2-2,5 t/ha között alakul, az éves termésmennyisége 16-17 millió tonna. Az export nagy része Kínába és Japánba irányul.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: a munkacsoport elnökének és alelnökeinek megválasztása

A munkacsoport eddigi elnöke, Max Schulman egyedüli jelöltként kandidált a posztra. A munkacsoport egyhangú szavazással újabb 2 évre megválasztotta az gabona növények munkacsoport elnökének. A 2 alelnöki posztra 3 kandidáló volt, közülük Mike Hambly és Pedro Gallardo került megválasztásra. Mike Hambly eddig is alelnökként tevékenykedett, míg Pedro Gallardo Guido Seedler-t váltotta.

3. napirendi pont: betakarítási eredmények, jelenlegi helyzet

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak területén jelentős fagykár nem következett be, ugyanakkor egyes térségekben még hótakaró fedi a vetéseket. A legtöbb tagállam jó terméskilátásokról adott számot, Franciaország jelezte, hogy egyes régiókban vízhiányos állapot kezd kialakulni. A tavaly novemberben bemutatott terméseredményeket érdemben senki nem módosította.

4. napirendi pont: a KAP 2020 után

A Copa –Cogeca elnöksége várhatóan április közepén hagyja jóvá a KAP-ra vonatkozó álláspontját, így addig a munkacsoportnak is ki kell alakítani a véleményét. A franciaországi delegált bemutatta a francia gabonatermesztők álláspontját. E szerint:

-         a KAP maradjon továbbra is közös ügy, a forrásait meg kell védeni

-         erős 1. pillérre van szükség

-         közvetlen támogatásokat meg kell őrizni

-         kontraciklusos biztosítási rendszert kell bevezetni

-         klímaváltozás elleni biztosításra is szükség lesz

A hozzászólók egyetértettek az erős KAP szükségességével, valamint a biztonsági háló szerepének megerősítésével.

5. napirendi pont: piacfigyelő rendszer, AMIS

A tejpiaci folyamatokat figyelő rendszer mintájára a Bizottság elindítja a gabona (valamint olajos és fehérje növényeket), illetve a cukor piacot figyelő rendszerét is. Várhatóan 2017 nyarán kerül élesítésre a honlap, amely az Európai Bizottság honlapjának egy aloldala lesz. Működtetése alapvetően két célt szolgál: piacelemzéshez hasznos adatok közzététele, valamint az elérhető információk minél szélesebb körben történő terjesztése.

Az AMIS rendszer  - ami lényegében egy nemzetközi szintű piacfigyelő rendszer, - jelenleg 4 növényre tesz közzé adatokat (búza, kukorica, rizs, szójabab). Időről időre felmerül tevékenységi körének a bővítési lehetősége (tej, hús, repce stb.) de erre mindezidáig nem került sor.  Az AMIS-ba  a G20 országai, valamint számos csatlakozó állam szolgáltat adatokat. (Az adatszolgáltatók az adott termékpálya 80-90%-át lefedik.)  Nehéz volt kialakítani azt a rendszert, amely a különböző forrásból származó információkat összeegyezteti és összehasonlíthatóvá teszi. A megbízható – és átlátható adatok – növelik a piaci szereplők közti bizalmat, ami a kereskedelmi gyakorlatokat is pozitív irányba mozdítja.

A következő ülés várható időpontja: július 3.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet bemutatása

Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján 2016. júliusa és decembere között az EU búza exportja közel 10%-al haladta meg az előző év azonos időszaki exportját. A 13,8 millió tonnás export 27%-át Románia bonyolította (közel 4 millió tonna búzát exportáltak), Franciaország a második helyre szorult. (Franciaország az elmúlt 5 év átlagában a júliustól – decemberig tartó időszakban jellemzően 5 millió tonnát meghaladó mennyiséget exportál, ez a tavalyi év második fél évében a felére zuhant.) A fő felvevő piacok Algéria, Szaúd Arábia és Vietnám voltak.

Az EU árpa exportja az előző gazdasági év hasonló időszakához képest a két-harmadára esett, (5,5 m tonnáról 3,8 millió tonnára csökkent), az export harmadát Franciaország bonyolította, jelentős mennyiséget exportált még Románia és Németország. Az unióban termett árpa fő felvevőpiaca Szaúd Arábia, Kína és Líbia.

Az EU kukoricaimportja 4,5 millió tonnáról 4,9 millió tonnára nőtt a vizsgált időszakban, ennek 28%-a Spanyolországba, 21%-a Hollandiába, 16%-a pedig Olaszországba érkezett. Az import 46%-a Ukrajnából, 16%-a Brazíliából, 11%-a az Egyesült Államokból került beszállításra.

A téli időjárás a jelenlegi ismeretek szerint nem okozott komoly károkat, hosszan tartó hideg időszak jellemzően Közép Európában alakult ki, Németország egy részén, Lengyelországban és a Baltikumban csapadéktöbbletes térségek, míg Olaszország déli részén csapadékhiányos térségek alakultak ki.

A Bizottság előrejelzése szerint a főbb növények vetésterülete az alábbiak szerint alakul 2017-ben.

Főbb növények vetésterülete

                                                                                                        millió ha

2015 2016 2017. február 2016/2017 (%)
Búza (durum nélkül) 24,3 24,1 23,8 -1,3
Árpa 12,2 12,3 12,5 1,3
Kukorica 9,2 8,4 9,3 9,6
Rozs 2,2 1,9 2,1 9,9
Gabonafélék 57,3 56,6 56,9 0,5

  Forrás: Európai Bizottság

A Bizottság Franciaországban a gabona termésmennyiség 25%-os, Németországban 7%-os, Lengyelországban 4,4%-os bővülésével számol. Összességében a tavalyi 294,5 millió tonnás gabonamennyiséggel szemben idén 313 millió tonnás eredményre számít. (6,5%-os búza és 10%-os kukorica termésmennyiség bővüléssel számol az Európai Bizottság. ) A Cocereal valamelyest alacsonyabb, 304 millió tonnás gabonatermést valószínűsít 2017-re.

3. napirendi pont: EU fehérje mérleg

A Bizottság elkészítette az EU 2015/16-os évre vonatkozó fehérjemérlegét. Ebben - fehérjeforrásként – a különböző növények (gabonafélék, olajos növények, hüvelyesek), a melléktermékek illetve az egyéb forrásból származó fehérjék (állat alapú fehérjék) szerepelnek. Külön részletezik a fehérjeforrásokat eredet (EU-s, vagy nem EU-s) szerint is.

Ez alapján az EU-ban felhasznált növényi alapú fehérjék (gabonafélék, olajosnövények, hüvelyesek) 92%-a uniós eredetű, a melléktermékekből származó fehérjeforrásoknak azonban csak 38%-a EU-s eredetű.

A fehérjemérleget várhatóan áprilisban teszik közzé, addig is javaslatokat várnak, hogy mivel lehet még teljesebbé tenni a fehérjemérleget.

4. napirendi pont: Hogyan használhatóak a gazdálkodók és környezet számára is pozitívan az ökológiai jelentőségű területek?

Felix Weckers a Lancaster-i egyetem kutatója mutatott be olyan gyakorlati példákat, amely mind a termelők, mind a környezet számára előnnyel járnak. Az ecosystem rendszer lényege, hogy a mezőgazdasági termelés és környezetvédelem között időnként fennálló ellentmondások úgy kerüljenek feloldásra, hogy abból mindkét fél profitáljon. A biodiverzitás növelésével például olyan biológiai kártevő kontrol alakítható ki, ahol a tábla szélén lévő növények közreműködnek a kártevők távol tartásában, vagy épp a kártevők természetes ellenségeinek vonzásában. Kialakításra kerültek olyan növénylisták, amelyek különböző problémák kezelésére a legmegfelelőbbek. Hollandiában kísérleti területen az alkalmazott technológiának köszönhetően a búza hozama 12%-al, a borsóé 26%-al nőtt, miközben a növényvédőszer használat csökkent.

5. napirendi pont: repce határidős szerződések

A repce szerződésben rögzített olajtartalmát az eddigi 40%-ról 42%-ra akarja emelni az Euronext. Döntés a következő hónapban várható. A feldolgozóipar üdvözli a lépést, a termelők azonban ellenzik a lépést. Ha az alapár 42%-os olajtartalomra vonatkozik, akkor az 12 eurós kiesését jelent a termelőknek (elesnek a 2% extra olajtartalom után járó prémiumtól), ráadásul a költségeik is növekednek, mivel a magasabb olajtartalmú fajták vetőmagjai többe kerülnek.

A bioüzemanyag direktíva felülvizsgálatával ráadásul az is előfordulhat, hogy 2020 után nem is az olajtartalomra, hanem a fehérjére lesz érdemes fókuszálnia a termelőknek.