Útmutató a MOSZ tagszervezeteinek az éves rendes szabadság kiadásáról
Az idei rendkívüli időjárás egyik következménye lehet, hogy a munkáltatók nem tudják még ebben az évben kiadni a növénytermesztésben és az ehhez kapcsolódó részlegekben (pl. gépműhely) a dolgozóknak a rendes szabadságot. Az alábbiakban a szabadság kiadására vonatkozó általános szabályokat foglaljuk össze, külön figyelmet szentelve a szabadság következő évre történő átvitelének szabályaira.
A szabadság kiadására vonatkozó általános szabályok
A Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerint a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedével - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkavállaló szabadon rendelkezik és azt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
Ezen felül az Mt. lehetőséget nyújt a munkavállalónak arra, hogyha a személyét érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, akkor az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb évente három alkalommal - kivegyen. A munkáltató ilyen esetben a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló erről a kéréséről haladéktalanul köteles értesíteni a munkáltatót. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
Fő szabály szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.
A szabadság esedékessége évében történő kiadása alóli mentességek
Az Mt. szerint ilyen mentesség vagy a munkáltató vagy a munkavállaló érdekkörében felmerülő okból állhat elő.
A munkáltató érdekkörében felmerülő mentességi okok
A munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén mentesül a szabadság tárgyévben történő kiadása alól.
Az Mt. definiálja, hogy mit kell kivételesen fontos gazdasági érdeknek tekinteni. Eszerint kivételesen fontos gazdasági érdek az olyan körülmény, amely a munkaszervezéstől független és amelynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.
A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben már többször rámutatott arra, hogy olyan esetben, ha a munkáltató a szabadságot a tárgyévet követő évben akarja kiadni és kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozik, azt neki kell bizonyítania.
A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint a felügyelők kellő indokként gyakorlatilag csak vis maior szerű eseményeket fogadják el. Ebből következően nem fogadnak el olyan indokot, amely normál üzletmenetben előfordulhat. Így például a szezonalitásra, a hirtelen rendelésállomány növekedésre, stb. nem hivatkozhat eredményesen a munkáltató.
A MOSZ álláspontja szerint a vis maior esemény körébe beletartozik a 2010-es év rendkívüli csapadékos időjárása, amely megnehezítette mind a betakarítás, mind a következő évi talajművelés, a vetés megszokott időben történő elvégzését.
Természetesen a munkáltatónak hiteles és objektív módon kell igazolnia azt a munkaszervezéstől független, kivételesen fontos gazdasági érdeket, vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okot, mely a szabadságok átvitelét indokolta.
A kellő indok igazolására több, de kizárólag az adott cégnél előállt esemény bizonyítására vonatkozó eszköz közül választhat a munkáltató.
Az érdekképviselet javasolja, illetve célszerűnek tartja, ha a munkáltató vezető testülete (igazgatóság stb.) megtárgyalja a rendkívüli időjárás miatt kialakult helyzetet. A MOSZ javasolja azt is, hogy a testület jegyzőkönyvben rögzítse, hogy a rendkívüli időjárás miatt milyen munkálatokat nem tudott időben elvégezni az adott cég és mely munkálatok elvégzését mikorra tervezik, természetesen az időjárástól függően. Továbbá döntsenek arról is, hogy a 2010-ben ki nem adott szabadságokat átviszik a következő évre.
A határozatban foglaltakat dokumentálni kell, mivel egy munkaügyi ellenőrzés mindenre kiterjedően vizsgálja, hogy a szabadság átvitelének indokai valóban fennálltak-e. A testületi jegyzőkönyvben, illetve határozatban rögzített helyzetértékelésnek fel kell sorolnia azokat a gazdasági eseményeket, illetve ezeknek az adott időszakra vonatkozó munkaszervezéssel kapcsolatos következményeit, illetőleg azt a hátrányt, kárt, amelynek elkerülése a munkáltatót arra késztette, hogy a szabadságot átvigye a következő évre.
A kellő indokot igazolni lehet pl., hogy egy átlagos évben mikor szokták a most elmaradt munkákat elvégezni, illetve most milyen események akadályozták meg, hogy ezeket a munkálatokat elvégezzék. A rendkívüli időjárás miatt ebben az évben mikor dolgoztak a munkagépek, a szárító, a szállítójárművek stb. Meddig nem lehetett a szántóföldön munkát végezni. Mennyivel több időt vett igénybe a betakarítás, mert a talaj olymértékben volt átázva, hogy a gépek elakadtak, stb. A jegyzőkönyvben, határozatban ki kell térni arra is, hogy mekkora kár érné a munkáltatót, ha a szükséges munkák nem lennének elvégezve.
Javasoljuk, hogy gazdaságok csatolják az MgSzH, az MVH, a vízügyi igazgatóságok igazolásait a vízborításról, a vízzel való elöntésről és célszerű a meteorológiai szolgálat adataival alátámasztani a vis maior helyzet prezentálását. A kiadott vagy még nem kiadott, de a kért igazolások alkalmasak arra, hogy objektíven igazolják a rendkívüli helyzetet, amely szerint a VM is elismeri, hogy a szélsőséges időjárás miatt nem lehetséges a HMKÁ megteremtése illetve fenntartása.
Ebben az esetben az elvégzendő munkaműveletek nagyságrendileg több időt igényelnek. A kiszámíthatatlan munkatorlódások következményei között célszerűnek tartjuk szerepeltetni az anyagi javak mentése érdekében történő - az általános gyakorlattól jelentősen eltérő – munkavégzések szükségességét is.
A szabadság következő évre történő átvitelének indokolásában segíthet, ha a munkáltató rendelkezik szabadságolási tervvel. Ez persze önmagában még nem elég, de a munkaügyi felügyelőknek be lehet mutatni, hogy mikor akarták a munkavállalókat szabadságra küldeni és az előző bekezdésben foglaltak szerint miért nem tudták ezt megtenni.
A munkaügyi hatóság ellenőrzési hatásköre teljes körű a szabadság kiadása tekintetében. A munkaügyi felügyelők jogosultak a szabadságra vonatkozó valamennyi rendelkezés betartásának ellenőrzésére, amely nem csak a vonatkozó dokumentumok áttanulmányozására, hanem a munkavállalók megkérdezésére is kiterjed. Éppen ezért a döntést hozó szerv határozatát át kell adni az érintett munkavállalóknak és tájékoztatni kell őket arról, hogy miért nem tudja a munkáltató a 2010. évi rendes szabadságot kiadni számukra és mikor tervezi azt kiadni.
Egy ilyen rendkívüli körülmény esetén, amennyiben a munkáltató kellő indokot talál a szabadság következő évre történő átvitelére, úgy a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni. Tagszervezeteink esetében március 31-e a legkésőbbi időpont, mivel az ágazati kollektív szerződés nem jogosította fel a munkáltatókat a június 30-ai időpont alkalmazására.
Az Mt. szerint a rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot a működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve gazdasági érdeke sérelme nélkül kiadhatta volna.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az elmaradt munkálatokat még olyan időpontban be tudják fejezni, amely még lehetőséget nyújtana arra, hogy 2010-ben kiadják a szabadságot és ezt a munkáltató nem teszi meg, úgy egy munkaügyi ellenőrzés során nem mentesül a felelősségre vonás következményei alól.
Az Mt. szerint legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt - különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges. Ebben az esetben is a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a törvényben felsorolt esetek fennállnak-e. Az érdekképviselet álláspontja szerint itt a bizonyítás még nehezebb, ezért kizárólag akkor éljenek e lehetőséggel a munkáltatók, ha az Mt-ben felsorolt események (pl. baleset, stb.) bekövetkezett.
A szabadság esedékessége évében történő kiadása alóli mentességek a munkavállaló érdekkörében
A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén lehet a szabadságot a következő évre átvinni, de az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül a munkáltató köteles kiadni a munkavállalónak.
A szabadság kiadására vonatkozó egyéb szabályok
A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.
A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
A szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el.
A ki nem adott szabadságot csak a munkaviszony megszüntetésekor lehet pénzben megváltani. A szabadság megváltására, azaz pénzbeli kifizetésére vonatkozó igény a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik (innen kell számítani az általános 3 éves elévülési időt).