Jogegységi határozat a munkaidő-nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok értelmezéséről

A munkajogi jogsértések bő harmadát még mindig a nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése teszi ki. A hatosági ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

 

 

A jogsértésnek számos formája előfordul.

  • Az egyik, hogy az ellenőrzésig több napon át is hiányzik a bejegyzés a munkavégzés kezdetéről vagy befejezéséről a „jelenléti ívről”.
  • A másik, hogy a helyszínen nem tudnak nyilvántartást bemutatni, nincs munkaidő nyilvántartás. Ez főleg az építőiparra jellemző a 2022-es tapasztalatok szerint.
  • A harmadik a fentieknél nehezebben bizonyítható, egyéb súlyos jogsértésekhez kapcsolódó eset, amikor a nyilvántartást látszólag naprakészen vezetik ugyan, ám annak tartalma nem felel meg a tényleges munkavégzésnek. Gyakran a rendkívüli munkavégzést, vagy a munkaidő egyenlőtlenségét kívánják formális munkaidő-nyilvántartással leplezni.
  • A papíralapon vezetett jelenléti ívek mellett elterjedtek az elektronikus úton vezetettek is. Ezek esetében is előfordultak mind a naprakészséggel, mind a tartalom valóságnak megfelelőségével, hitelességével kapcsolatos szabálytalanságok.

A fentiek igaz kisebb mértékben, de a mezőgazdaságban is előfordulhatnak még akkor is, ha nem szándékos a jogsértés. A változó munkahely vagy az elektronikus nyilvántartás az ágazatban is jellemző, de a helyzetet az Mt. nem egységes értelmezése is nehezítette. Ezen az értelmezési különbségeken segít a Kúria 1/2022. számú jogegységi határozata, amelyet a foglalkoztatási felügyelet tájékoztatása szerint már alkalmazniuk kell az ellenőrzések során.

 

A határozat szerint:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 134. §-a kifejezetten nem írja elő a munkaidő-nyilvántartás munkavégzés helyszínén tartásának munkáltatói kötelezettségét. A munkáltatónak ugyanakkor a munkaidő-nyilvántartást – a nyilvántartási kötelezettség szabályozási céljára tekintettel – objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellenőrzését lehetővé tévő módon kell vezetnie.

 

Az Mt. 134. § *  hatályos szabályozása szerint  (1) A munkáltató nyilvántartja    

a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,

b) a készenlét,

c) a szabadság,

d) *  a 109. § (2) bekezdés, valamint a 135. § (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő, tartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

(4) *  A munkáltató nyilvántartja

a) a 92. § (2) bekezdés,

b) a 99. § (3) bekezdés,

c) a 109. § (2) bekezdés,

d) a 135. § (3)-(4) bekezdés

szerinti megállapodásokat.

Az indoklás szerint az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozó kifejezett rendelkezést, hogy a munkáltatónak a munkavégzés helyén való azonnali megtekintést lehetővé tévő módon kell a munkaidő-nyilvántartást vezetnie, ugyanakkor annak céljából következik az, hogy az abban foglaltaknak – a naprakészségen túl – megbízhatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie mind az érintett munkavállaló, mind az ellenőrzést végző hatóság számára.

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 8. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy a hatóság által elrendelt iratbemutatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adat közlése esetén az elmulasztott adatszolgáltatás vagy iratbemutatás az eljárás során

A munkaidő-nyilvántartási rendszerek és a munkavégzés jellegének sokszínűsége (pl. változó munkavégzési helyszínen vagy informatikai eszközökkel távolról végzett munka) mára azt eredményezi, hogy csak konkrét esetben, a nyilvántartás munkáltató által alkalmazott módszerére (pl. elektronikus vagy manuális, központi vagy helyi) és a munkavégzés körülményeire, jellegére tekintettel lehet eldönteni azt, hogy az említett célokat figyelembe véve a munkáltató eleget tett-e a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségének.

A munkaidő-nyilvántartás céljából nem következik általános érvénnyel a „helyben tartás” kötelezettsége, azonban, ha a munkáltató azt csak olyan módon képes bemutatni az azt ellenőrizni jogosultak számára, hogy annak következtében a munkaidő-nyilvántartással szemben támasztott követelmények (naprakészség, hitelesség) ellenőrizhetősége sérül, nem tesz eleget a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó jogszabályon alapuló kötelezettségének.

A fenti jogszabályi rendelkezések együttes értelmezéséből következik, hogy a munkaidő-nyilvántartás ellenőrizhetőségét az adott ellenőrzés során, de nem feltétlenül az ellenőrzéssel érintett munkavégzési helyszínen kell biztosítani.

A határozat teljes szövege itt érhető el:

1/2022. JEH (Jpe.IV.60.014/2022/9. szám) | Kúria (kuria-birosag.hu)

 

Készítette: Csizmadia Máté