Agrár munkaerő piaci helyzet
A tagszervezetektől érkezett jelzések alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági vállalkozások számára legnagyobb kihívást jelentő kérdések az időjárás változáshoz való alkalmazkodás és a foglalkoztatás, illetve az az új helyzet, amivel az elmúlt években szembesültek. A foglalkoztatással kapcsolatos felvetések leegyszerűsítve két részre bonthatók, a béremelési kényszer hatásaira és a munkaerőhiányra vonatkozókra.
Az elmúlt évek minimálbér és garantáltbérminimum emelései miatt jelentős munakerőköltség növekedés következett be az ágazatban. A munkabérek emelkedése, amennyiben nem jár együtt a munka termelékenységének növekedésével, azaz érdemi hatékonyság javulással, tartósan nem őrizhető meg, előbb utóbb elinflálódik. A magyar mezőgazdasági termelői árak és a bruttó bérek egyre inkább elszakadnak egymástól (1. ábra). Azaz, a jelenlegi ár és költség viszonyok mellett nincs meg a további bérnövekedés fedezete.
A gazdálkodóknak mérlegelniük kell, hogy ennek a plusz munkaerőköltségnek más költség nemekből megtakarítással, avagy értékesítési áremeléssel, hogyan tudnak fedezetet teremteni. A magyar mezőgazdasági termékek árváltozását azonban nem a hazai költségek, pláne nem az üzem költségei, hanem az európai piacok döntik el. Elkerülhetetlen tehát a hatékonyság javítása.
A gazdálkodók a kormányzat segítségére nem nagyon számíthatnak, mert bár a szociális hozzájárulási adó néhány százalékos csökkentése némiképp mérsékeli a terheket, de a két számjegyű béremelés 1-2%-os tehercsökkenés mellett is a költségvetés bevételeit növeli a gazdálkodók terhére. Az emelkedés egy tonna búzára vagy egy kilógramm zöldségre vetítve is kimutatható. A költségvetés így biztosan jól jár, a munkavállaló is, csupán a munkaadó viseli a terheket, rontva ez által a hatékonyságot.
Sajnos a mezőgazdasági munka nem tartozik az ideális foglalatosságok közé a munkavállalók számára. Ez akkor is igaz, ha az elmúlt időszakban a munkafeltételek sokat javultak (légkondicionált vezetőfülke, precíziós gazdálkodás stb.) Nagy része nehéz fizikai munka, rosszak a munkakörülmények – időjárásnak kitett -, a növényvédelem, állattenyésztés veszélyes is, piszkos és nem szagtalan. A munkarend sem optimális. Az állattenyésztőknek ünnep- és, vasárnap is dolgozni kell, a növénytermesztők nyáron 8 órában nem tudnak eleget tenni a feladatoknak, télen meg tétlenek. Arról nem is beszélve, hogy az állandó mezőgazdasági munkás csak megfelelő képzettséggel és készségekkel alkalmazható. Nem lehet komoly felkészültség nélkül sem az állathoz sem a technikához, de még a növényekhez sem közelíteni. Sőt a mezőgazdaság 4.0 illetve a precíziós mezőgazdálkodás előretörésével egyre felkészültebb szakemberekre lenne szükség. Ma már a gyakorlat is igazolja annak a felfogásnak a tévességét, hogy a családi gazdálkodás keretei között ezek a problémák eliminálódnak. A munka jellege a szervezeti kerettől nem lesz kívánatosabb, ezt a Magyar Statisztikai Hivatal adatfeldolgozása is visszaigazolja, amikor azt állapították meg, hogy a munkaerő szívesebben vállal „fizetett” munkavégzési státuszt a jövedelem biztonsága miatt.
Az elmúlt egy-két év hazai tapasztalata szembesít minket azzal, hogy nincs a mezőgazdaság számára elégséges és megfelelően felkészült munkaerő. A munkaerő egységnyi bérre jutó termelékenységében a régió sereghajtói vagyunk. Csehországtól, Lengyelországtól, Szlovákiától de még Romániától is elmaradunk.
A válság utáni fellendülő világgazdaság 2012-re jelentős munkaerő kiáramlást eredményezett az újonnan csatlakozott tagországokban, amely a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal - munkaerőpiacról kilépők nagyobb száma szemben a belépők kisebb számával - 2018-ra súlyos munkaerőhiányt okozott a magyar munkaerőpiacon is. Míg a régi tagállamok magasabb fizetésekkel és kétoldalú megállapodásokkal tudták pótolni a hiányzó munkaerőt, addig erre az új tagállamok földrajzi és gazdasági okokból nem voltak képesek. Az Európai Unión belülről illetve kívülről érkező munkavállalók legfeljebb csak időlegesen állnak meg az alacsonyabb fizetésekkel kecsegtető Magyarországon. A hiány eltérő mértékben ugyan, de minden szektort érint, így nem kivétel a mezőgazdaság sem. Az üres álláshelyek betöltése, a mezőgazdasági ágazat fent említett jellemzői miatt, azonban itt sokkal nehezebb. A legfrissebb becslések szerint 15-20 ezer munkavállaló hiányzik az ágazatból.
Az elnökségi előterjesztés részeként a MOSZ megoldási javaslatokat is fogalmazott meg. A munkaadók legfontosabb feladatai, hogy megismerjék a magyar munkaerő piaci hivatalok lehetőségeit, éljenek a szolgáltatásokkal. Vegyék számba, hogy a béren kívül milyen eszközökkel lehet vonzani a munkaerőt (pl. lakhatás, ösztöndíj, szakmai gyakorlatra fogadás, szakképzés gyakorlati oktatásba bekapcsolódás stb.) Gyakrabban alkalmazzák a céghez, munkahelyhez kötődést segítő ösztönzőket (megfelelő színvonalú bér, továbbképzés, kollektívaépítés stb.). Ugyanakkor prioritást kell, hogy adjanak a munkaerőt kiváltó, munkavégzést könnyítő technikai fejlesztéseknek illetve újra kell gondolniuk a duális szakképzés nyújtotta lehetőségeket és az abban való részvételüket. A magyar munkavállalói mobilitást gyakran éri kritika, így elengedhetetlen minden olyan intézkedés, amellyel az javítható. Szükséges lenne visszaállítani az utazás és a lakhatás kedvezményes adózását a 2019-es kafetéria szabályokban, illetve meg kellene fontolni egy munkásszálló program beindítását. Utóbbi keretében az önkormányzatok a község üresen álló ingatlanait kedvezményesen bocsáthatnák a munkáltatók rendelkezésére, akik egy bérleti konstrukció keretében akár részt is vállalhatnának a felújításban. A munkaerő mobilitást segítené, ha a mezőgazdasági üzemek a telephelyüktől távolabbról tudnának úgy munkaerőt foglalkoztatni, hogy annak lakhatását megoldanák. Javasoljuk, hogy pl. vidékfejlesztési forrásból lakatlan falusi házak megvásárlására és lakhatóvá tételére biztosítsanak forrásokat.
Az utóbbi években egyre több tagszervezet döntött a külföldről származó munkaerő foglalkoztatása mellett. A MOSZ, ezért egy komplex munkavállalást könnyítő csomag kidolgozását javasolja a harmadik országból származó munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére. Az intézkedések terjedjenek ki az egyszerű munkaerő-közvetítőszolgáltatásoktól kezdve a munkavállalást könnyítő szabálymódosításokon keresztül egészen az országok közötti egyezményekig minden eszközre. Bővítsék ki a mezőgazdasági hiányszakmákkal a szomszédos országok munkavállalóira vonatkozó vízummentességi listát. A munkaerő hosszú távú fejlesztésének legfontosabb eleme a képzés. Javasoljuk ezért felülvizsgálni a tanműhely kialakítás jogszabályi feltételeit, továbbá kidolgozni a saját munkavállaló képzésének elősegítését a szakképzési hozzájárulás visszaigénylésén keresztül. Szükséges lenne a szakképző intézmények és a mezőgazdasági munkaadók kapcsolatát azzal is erősíteni, hogy például a hozzájárulási kötelezettségüket teljesíthessék konkrét szakképző intézményekkel kötött szerződés keretében. A foglalkoztatás tervezhetőségét javítaná, a termelők számára pedig biztonságot jelentene, ha az agrárszakképzésben lévő tanulókkal kötendő ösztöndíjas szerződések jelentős ösztönzést kapnának pl. adókedvezmény formájában. A vidékfejlesztési programokhoz az uniós csatlakozás óta kapcsolódik egy foglalkoztatás növelési illetve egy fenntartási kötelezettség, amelyet már az akkori körülmények is csupán részben indokoltak. A hatékonyság növelése, a modernizáció igénye és a munkaerőhiány együttesen odavezetett, hogy az intézkedés további erőltetése már gátja a mezőgazdasági fejlesztéseknek, a hatékonyság javításának, ezért javasoljuk annak teljes körű megszűntetését. A közmunkaprogram szervezésben legutóbb történt változások nem veszik eléggé figyelembe a mezőgazdasági munkavégzés kevésbé kiszámítható, időben tervezhető jellegét. Az érvényes előírások szerint, ha a mezőgazdasági termelő közmunkásokat kíván bevonni idényjellegű munkába, akkor az előző év október 31-ig kell jelezni az ilyen irányú igényét. A következő évi, különösen az őszi munkák időszakára egy évvel korábban nem lehet pontos igénybejelentést tenni. Még a tavaszi munkákra is nehezen elképzelhető, de a nyári-őszi munkákra felelősséggel nem vállalható. Változtatni kell a szabályokon. Azt javasoljuk, hogy a létszámot ne előző évben kelljen megállapítani illetve a lejelentett létszám később a konkrét igények alapján korrigálható legyen.
A MOSZ Elnöksége elfogadta az előterjesztést és felkérte az Ügyintéző szervezetet, hogy a javaslatokat jutassa el az érintett minisztériumoknak. Az Agrárminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal kezdeményezzen tárgyalásokat a problémák rendezéséről. Az adatok ellentmondásosságára figyelemmel arra is határozatot hozott, hogy kerüljön felmérésre a MOSZ tagság körében a munkaerőhiány mértéke, a hiányszakmák köre illetve azt, hogy milyen tagüzemi lépések történtek a helyzet rendezésének érdekében.
Készítette: Csizmadia Máté