AM - MOSZ egyeztetések a KAP Stratégiai Tervről

A MOSZ ügyvezető elnöksége és a KAP Stratégiai Terv készítéséért felelős államtitkárság vezetői november 8-án megbeszélést folytattak a magyar KAP Stratégiai Terv felépítéséről, a tagállami hatáskörbe utalt kérdésékről. A tárgyalás mind a közvetlen támogatásokkal, mind a vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntési pontokat érintette.

Az Agrárminisztérium (AM) által bemutatott szakmai elképzelések és a MOSZ által felvetett javaslatok alapvetően szinkronban vannak egymással. Az AM szakmai javaslatait azonban a politikai döntéshozóknak is el kell fogadniuk, a politikai döntések - amelyek felülírhatják a szakmai javaslatokat - még nem születtek meg. Így jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy a december végéig a Bizottságnak kötelezően benyújtandó KAP Stratégiai Terv pontosan milyen előírásokat és feltételeket fog tartalmazni.

MOSZ írásban is átadta javaslatait a KAP Stratégiai Terv elkészítéshez (mind a közvetlen támogatásokra, mind a vidékfejlesztésre vonatkozóan), valamint felajánlotta segítségét a szakmai kérdések megvitatásához.

A MOSZ által előterjesztett szakmai javaslatokból a legjelentősebbek:

  1. Redisztributív támogatás, capping, degresszió

A közvetlen támogatások legalább 10%-át - vagyis évi közel 50 milliárd forintot - uniós előírás alapján kötelezően redisztributív támogatásra kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy ezt az összeget a nagyobb méretű üzemektől át kell csoportosítani a kis és közepes méretű gazdaságokhoz. Ez több formában is megvalósulhat, a 10%-os átcsoportosítás végrehajtható cappinggel, degresszióval, vagy külön redisztributív támogatás bevezetésével. A tagállam dönthet úgy, hogy az első hektárjaira minden termelő megkapja ezt a támogatást egy meghatározott hektárszámig, de dönthet úgy is, hogy csak meghatározott birtokmérettel rendelkező (pl. max. 50 hektáros) gazdaságok részesedhetnek ebből a támogatásból. Arra is lehetőség van, hogy sávos támogatás kifizetésre kerüljön sor, vagyis például az első 10, 30, 50 stb. hektárra nagyobb összegű támogatást fizessen a tagállam, mint az a fölötti sáv(ok)ra.

A MOSZ arra tett javaslatot, hogy a redisztribúciós támogatási boríték a közvetlen támogatási források 10%-a legyen (vagyis a minimális szint), az átcsoportosítás redisztributív támogatás bevezetésével valósuljon meg és az minden termelő számára – birtokmérettől függetlenül - legyen elérhető. A gazdaságok felaprózódásának elkerülése érdekében az első 300 hektár után kerüljön kifizetésre a támogatás. A redisztribúciós támogatásra tekintettel értelmetlen és felesleges a capping és a degresszió bevezetése. Amennyiben erre mégis sor kerül, kizárólag munkabér kompenzáció alkalmazása mellett fogadható el.

Az AM szakmai álláspontja szerint nincs szükség a capping és degresszió bevezetésére, a minisztérium a redisztribúciós támogatás alkalmazásával akar megfelelni a 10%-os átcsoportosításnak. A közvetlen támogatási keret 10%- át tervezik erre a célra fordítani és olyan feltételeket akarnak előírni, ami minimalizálja a szétírásokat. Valószínűleg sávos (2 lépcsős) redisztribúció lesz és csak az 1200 hektár alatti gazdálkodók lesznek jogosultak erre a támogatásra. A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást az első hektárokra fizetnék ki. Vagyis minden (1200 hektár alatti) gazdálkodó jogosult lenne a támogatásra. Az, hogy mekkora területre lehet igénybe venni a támogatást és azon belül hol lesz(nek) a sávhatár(ok) nem került nevesítésre, de olyan változat is felmerült, ami a földforgalmi törvénnyel összhangban lévő (300 ha) területre tenné lehetővé a támogatás igénylést. (Vagyis egy 1200 hektáros gazdaság ebben az esetben az első 300 hektárjára kapna redisztributív támogatást. Az alaptámogatásra a redisztributív támogatási korlát természetesen nem vonatkozik.) Jelenleg több sávhatár opciót is vizsgálnak. Döntés még nincs, így végül akár lényegesen kisebb is lehet a redisztributív támogatásra jogosult terület nagysága.

  1. Agro ökológiai alapprogram (AÖP)

 

A közvetlen támogatások meghatározott hányadát, de legalább 25%-át erre a jogcímre kell elkülöníteni, amellett, hogy ez az arány meghatározott feltételek teljesítésével 12,5%-ra csökkenthető. A támogatás igénybevételéhez az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat kell teljesíteni a termelőknek. Ennek részletes feltételei és előírásai még nem ismertek.

Szövetségünk arra tett javaslatot, hogy az agro ökológiai alapprogram fix összegű, a programba belépő gazdaság teljes területére kifizetést biztosító támogatási formaként kerüljön meghirdetésre. Amennyiben a redisztribúciós támogatás minden termelő számára elérhető lesz, az AÖP boríték közvetlen támogatásokon belüli arányát a lehető legkisebb szinten kell megállapítani. Amennyiben a redisztribúciós támogatásokhoz való hozzáférés korlátozott és ez által veszélybe kerül a zöld követelmények hatékony teljesíthetősége, az szintjét a közvetlen támogatások legalább 25%-ában kell megállapítani. Kezdeményeztük, hogy az agro ökológiai alapprogram előírásainak meghatározására az AM állítson fel egy, a termelői érdekképviseleteket is magába foglaló munkacsoport.

Az AM tájékoztatása alapján az agro ökológiai programra (AÖP) jelenleg a közvetlen támogatási keret 15%-a van betervezve, a programba belépők az elképzelések szerint a teljes üzemméretükre kapnának támogatást, akkor is, ha a teljes területük meghatározott hányadán kell csak teljesíteniük az előírásokat. Ágazattól, területhasználattól függően kell majd feltételeket vállalni. A hazai agro ökológiai programra vonatkozó alapelveket most egyeztetik a Bizottsággal, jelenleg nem tudni, hogy zöld utat kapnak-e a hazai elképzelések. Az AM megígérte, hogy a brüsszeli visszajelzést követően szakértői egyeztetésre kerül sor a teljesítendő feltételek meghatározását illetően.  A MOSZ azon felvetésre, hogy a Stratégia Terv kései elfogadása esetén a termelők nem tudnak felkészülni az agro ökológiai programra (mivel annak feltételeit legkésőbb jövő nyár végén már ismerni kellene, hogy a termelési szerkezetüket, gazdálkodási feltételeiket ahhoz igazítsák), az AM ígéretet tett arra, hogy a várható előírásokról legkésőbb jövő nyáron információt kapnak gazdálkodók.

  1. Termeléshez kötött támogatások

Szövetségünk a termeléshez kötött támogatások maximális mértéken - 13+2% - történő megőrzésére, az eddig támogatott ágazatok változatlan feltételek melletti támogatására, az egyes jogcímek támogatási keretösszegeinek megőrzésére tett javaslatot. Nem értettünk egyet az ipari olajnövények támogatási keretösszegének csökkentésével, valamint javaslatot tettünk arra, hogy kettős termesztés esetén a másodvetésű növény után is lehessen termeléshez kötött támogatást igényelni. Külön indiánrizs boríték létrehozását javasoltuk, a rizsboríték forrásának változatlanul hagyása mellett.

Az AM tájékoztatása alapján a jelenlegi, 13+2%-os mértékben kerül meghirdetésre termeléshez kötött támogatás, a jelenleg is támogatott ágazatokra. A feltételrendszer az egyes jogcímek esetében nem változna, az AM alapvető célja, hogy minden termeléshez kötött jogcím esetében a fajlagos támogatás – euróban kifejezve – érje el legalább a 2020. évi összeget. Egyes jogcímek fajlagos keretösszegeiben elképzelhető ugyanakkor, hogy lesz változás.

  1. Átmeneti nemzeti támogatások

Az Átmeneti Nemzeti Támogatások (ÁNT) 2027-ig fenntartható. 2023-ban az átmenti évek támogatási szintje (vagyis a 2013-as boríték 50%-a) lesz elérhető, ezt követően évi 5 százalékponttal csökken a támogatás összege. A támogatott ágazatok köre nem változik, ugyanakkor lehetőség lesz a referencia vagy bázis időszak frissítésére. (Ez azt jelenti, hogy a többségében több mint 15 éves bázison alapul támogatásoknál új, jóval aktuálisabb bázisidőszak kerülhet kijelölésre.)

Szövetségünk javaslatot tett az ÁNT 2023-2027 közötti folyósításának fenntartására, a referencia időszakok frissítésére.

Az AM tájékoztatása alapján az ÁNT támogatások elérhetőek lesznek a 2023-27-es időszakban, a támogatás frissített – valószínűleg 2018-as – bázison lesz majd lehívható.

  1. Pillérek közötti forrásátcsoportosítás

A MOSZ tekintettel arra, hogy a vidékfejlesztési források 80%-os nemzeti társfinanszírozása miatt a II. pillér forrásai jelentősen megnőnek, indokoltnak tartja a II. pilléres uniós források 25%-ának I. pillérbe történő átcsoportosítását.

Az AM a Kormány hatályos határozatának megfelelően 25%-os átcsoportosítással tervez.

  1. Vidékfejlesztés

A MOSZ elvárásként fogalmazta meg a vidékfejlesztési forrásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést, javaslatot tett a lebonyolító rendszer felülvizsgálatára, a pályázat kiírás módjára, az adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére, a munkaerő szinten tartási kötelezettség felülvizsgálatára, a mezőgazdasági árbevétel arány számítás módosítására, az állattenyésztési ágazat támogatás intenzitásának növelésére, az AKG támogatás hosszú távú fenntartására, a termelői feldolgozás és termelői együttműködések kiemelt támogatásra. Tételes javaslatot tettünk a VP-ben meglévő támogatási jogcímek 2023 utáni fenntartására és átdolgozására, valamint javaslatot tettünk számos új jogcím (csapadékvíz tározók építése, dűlőutak karbantartása, foglakoztatási típusú támogatások, trágyafeldolgozás stb.) meghirdetésére. A vidékfejlesztés kapcsán az AM képviselői kifejtették, hogy most zajlik a források felosztása. A foglalkoztatotti létszám szinten tartási kötelezettségét a 2021-22-as időszakban nem tudják módosítani. Azt, hogy 2023-tól is feltétel lesz e a beruházási támogatásoknál a foglalkoztatotti létszám szinten tartása, a kormány dönti el. A MOSZ által újonnan javasolt támogatási jogcímekkel kapcsolatban kifejtették, hogy egyetértenek az öntözés fejlesztésének szükségességével és ennek részeként a települések határában öntözési célú csapadékvíz tározók kialakításának támogatásával. Jelezték, hogy megvizsgálják a falusi szálláshelyek fejlesztésének támogatási lehetőségét és több ágon is dolgoznak a trágyafeldolgozás támogatási lehetőségének a megteremtésén.

  1. Termelők felkészítése

Szövetségünk felhívta rá a figyelmet, hogy a termelők számára megfelelő felkészülési időt kell biztosítani a 2023-tól induló rendszer megismerésére, a gazdasági döntéseik meghozatalához. Javaslatot tettünk a szaktanácsadási rendszer újragondolására.

Az AM egyetértett a szaktanácsadás új alapokra történő helyezésével, örömmel vette a termelők felkészítéshez, informálásához felajánlott segítséget.

 

  1. A tárgyaláson felmerült egyéb – a VP pályázatokat érintő – ügyek

 

Mezőgazdasági árbevétel arány számítás

A MOSZ álláspontja szerint olyan képletre van szükség, ami nem zárja ki a VP-s beruházási támogatásokból azokat, akik feldolgozzák a saját előállítású termékeiket, vagy/és integrációs tevékenységet végeznek. Ennek érdekében a MOSZ javaslatot tett a képlet módosításra. A képlet módosításával az AM is egyetért. Az integráltak miatti korrekcióra az ELÁBÉ levonásával kerülhet sor, a saját előállítású termék feldolgozása miatt korrekció módjának kidolgozása még folyamatban van. Amint elkészül az új képlet az átmeneti évekből (2021-2022) hátra lévő időszak vonatkozásában minden új kiírás már a felülvizsgált képletet fogja tartalmazni.

Többletköltség kompenzáció

A MOSZ a drasztikus építőipari költségnövekedések miatt javaslatot tett – elsősorban az állattenyésztést és kertészetet érintő – VP beruházások kapcsán felmerülő építési többletköltségek támogathatóságának a megteremtésére. A felvetést az AM is támogatta. Az ÉNGY alapú többletköltség kompenzáció megteremtéséről elvi megegyezés született az AM és a Miniszterelnökség között. Jelenleg a technikai feltételek kidolgozása zajlik, valószínűleg a tá-mogatási kérelem beadásakori és a kivitelezői szerződés megkötése közötti időszakban jelentkező árnövekedés kerül kompenzálásra. Az ÉNGY a jövőben várhatóan havonta frissül. (Ez a kompenzáció egyszeri, meghatározott, 2021-ben beadott pályázatokra vonatkozik.)

Vis maior rendelet módosítása

A rendelet módosítását alapvetően azért kezdeményezte a MOSZ, hogy orvosolható legyen a baromfitartóknál fellépő azon probléma, miszerint a leszerződött mennyiség át nem vétele miatt nem tudták teljesíteni az állatlétszám szinten tartására vonatkozó előírásokat. Többkörös egyeztetést követően megállapodás született arról, hogy a módosítás nem csak a baromfiszektorra, hanem a többi, ÁTK pályázatokkal érintett állattenyésztési ágazatra is ki fog terjedni. Csak azok a szereplők hivatkozhatnak vis maiorra, akik megfelelő szerződéssel rendelkeznek, a vis maior tényét mindkét oldalról, azaz a termelő és a feldolgozó oldaláról is igazolni kell. A módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A rendelettervezet jelenleg államigazgatáson belüli egyeztetésen van.

Készítette: Oláh Endre