Megszületett a megállapodás a Közös Agrárpolitikáról

Az Európai Parlament (EP) és a Tanács június végén megállapodásra jutott a KAP 2023-2027 közötti időszakára vonatkozó uniós szabályokról. Ezzel egy három éve tartó egyeztetési folyamat ért véget.

A tárgyalások véghajrájában a legélesebb nézetkülönbségek a környezet és klímavédelmi intézkedésekkel kapcsolatban, a KAP szociális dimenzióiban, a termeléshez kötött támogatások megítélésében, valamint a kisebb termelők kötelezettségeiben alakultak ki. Az előzetes elképzelések alapján már május végén le akarták zárni a tárgyalásokat, de akkor még nem sikerült kompromisszumra jutni, aminek elsődleges oka az volt, hogy az EP a tanácsi álláspontnál lényegesen szigorúbb zöld feltételeket akart bevezetni, háttérbe szorítva a gazdasági, termelési szempontokat.

A most létrejött megállapodás az uniós kereteket adja meg, számos kérdést azonban nemzeti hatáskörben kell meghozni, így a végleges – a termelőkre vonatkozó hazai – szabályokra tovább kell várni.

A KAP reform várható főbb intézkedéseit már több alkalommal is bemutattuk a MOSZ Hírlevélben, jelen összeállításban azok az elemek kerülnek kiemelésre, amelyek a termelők támogatási és termelési lehetőségeire a legnagyobb hatással lesznek.

A közvetlen támogatások lehívására az alábbi (az eddigi javaslatokban is szereplő) jogcímek állnak rendelkezésre 2023-tól:

  • fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás,
  • agro ökológiai alapprogram (eco scheme),
  • átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (redisztributív támogatás),
  • termeléshez kötött támogatás,
  • fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtható kiegészítő támogatás,
  • kisgazdaságok egyszerűsített támogatása.

Fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás

Az alapszintű jövedelemtámogatás lesz az új KAP közvetlen támogatásainak legnagyobb részaránnyal bíró eleme.  Gyakorlatilag a mostani alaptámogatás (SAPS) támogatás helyébe lép, igénybevételének feltétele az úgynevezett megerősített feltételrendszer (kondicionalitás) teljesítése lesz. Ez azt jelenti, hogy a mostani alaptámogatás igénybevételi feltételül szabott Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKA), és Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) betartása mellett, annak, aki igénybe akarja venni az alapszintű jövedelemtámogatást, a jövőben meg kell felelnie a jelenleg zöldítési előírásoknak is. (Vagyis a zöldítés jelenlegi előírásai beolvadnak az alapfeltételek közé.) E mellett külön előírások (pl. foszfátok diffúz szennyezése elleni intézkedések, vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme, fenntartható növényvédőszer-használat stb.) is bevezetésre kerülhetnek.

Változást hoz a közvetlen támogatások rendszerében, hogy bővülhet a támogatott területek köre, így bevonásra kerülhetnek például agro-ökológiai szempontból értékes vizenyős területek, fasorok, stb. is a támogatható területek közé.

Az elképzelések szerint a gazdaságok szántóterületének 4%-át nem termő területként kell kijelölni. (Ha a terület 7%-a része az agro ökológiai alapprogramnak, akkor 3%-ot kell kijelölni. Meghatározott – pl. nitrogénmegkötő - növények termesztésével szintén változhat az előírt arány.)

Az alapszintű jövedelemtámogatás összes közvetlen támogatáson belüli aránya attól függ, hogy a többi jogcímre a források mekkora hányada kerül elkülönítésre. Aránya a jelenlegi információk alapján valószínűleg 45-55 % között alakulhat. (Még számos tényező befolyásolhatja, de összege nagyságrendileg megegyezhet a jelenlegi alaptámogatás nagyságával.)

Agro ökológiai alapprogram (eco scheme)

Az agro ökológia alapprogram (ami a szintén használt eco scheme kifejezés magyar változata) gyakorlatilag egy AKG típusú közvetlen támogatás, amelyet a tagállamnak kötelező bevezetnie, de a termelői részvétel önkéntes benne.

A közvetlen támogatások meghatározott hányadát, legalább 25%-át erre a jogcímre kell elkülöníteni. Vagyis jelentős, nagyságrendileg a mostani zöldítési támogatáshoz hasonló nagyságú összegről van szó.

Alapvető változás ugyanakkor a zöldítési támogatáshoz képest, hogy egyrészt más feltételeknek kell megfelelni az igénybevételéhez, másrészt pedig nem kötelező igénybe vennie a termelőnek.

A HMKA, a JFGK, és a zöldítés eddigi előírásai az alaptámogatás igénybevételének lesz a feltétele, így aki agro ökológiai támogatást szeretne lehívni, annak más, ezeken túlmutató feltételeknek kell megfelelnie.

Az Agrárminisztérium jelenlegi tervei szerint a hazai agro ökológiai rendszer (melynek várható részleteit az AM képviselői a MOSZ Gabonaválasztmányi és Szarvasmarha tagozati ülésén is bemutatták) az alábbi módon épülne fel:

  • A támogatás a feltételek és a választott jó gyakorlatok betartása esetén a mezőgazdasági üzem teljes területére járna, hektár alapon,
  • A mezőgazdasági üzemen belül minden tényleges hasznosítási módra (szántó, gyep, ültetvény) vonatkozóan legalább egy előírást kellene választani,
  • 10 ha alatt kizárólag a domináns használatra 1 előírás választása lenne kötelező,
  • Gazdálkodási naplót kell vezetni,
  • Amennyiben a mezőgazdasági üzemen belül a tényleges szántó vagy az ültetvény hasznosítási mód területi aránya meghaladja a 75 %-ot, arra a hasznosítási módra vonatkozóan legalább két előírást kell választani.

A választható előírások – többek között – az alábbi területeket érintenék:

  • Talajvédelem: talajtakarás, terménydiverzifikáció, talajmegőrző gazdálkodás, szerves anyag pótlás,
  • Biodiverzitás védelme: beporzók védelme, nem termelő területek fenntartása, táblaméret korlátozása, állandó gyepek fenntartása

Az Európai Parlament szigorú zöld előírásokat akar a termelőkre erőltetni, így előfordulhat, hogy az agro ökológiai program kapcsán is csak szigorúbb feltételek teljesítésével lesz lehívható a támogatás. Az Agrárminisztérium tervezete egyszerű végrehajtást és teljesíthető feltételeket tartalmaz, kérdés, hogy lesz e lehetőség ilyen szabályok alkalmazására. Ennek alapfeltétele, hogy a KAP stratégiai tervben a Bizottság jóváhagyja ezt.

Az, hogy megéri e a gazdálkodónak részt venni az agro ökológiai programban csak a pontos feltételek ismeretében dönthető el. Ha az Agrárminisztérium jelenlegi elképzelései válnak valóra, az a termelők nagy többsége számára vonzó lehetőséget jelenthet, de a korábban felvetettek miatt előállhat olyan helyzet is, hogy az esetlegesen jóval szigorúbb feltételek bevállalása már gondos mérlegelést igényel.

Átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (redisztributív támogatás)

A közvetlen támogatások legalább 10%-át kötelezően redisztributív támogatásokra kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen támogatások legalább 10%-át a nagyobb méretű üzemektől át kell csoportosítani a kis és közepes méretű gazdaságokhoz. Ez különböző jogcímeken keresztül teljesíthető, így például része lehet ennek a 10%-os aránynak a kistermelői támogatás, a capping és a degresszió is, vagyis nem feltétlenül van szükség külön redisztribúciós támogatási jogcím bevezetésére. Ha bevezetésre kerül, az valószínűleg úgy valósul meg, hogy az első - későbbiekben meghatározandó számú – hektár(ok)ra nagyobb összegű támogatást kapnak  a termelők.

Termeléshez kötött támogatások

A megállapodás alapján a jelenlegi mértékben, azaz a közvetlen támogatások max. 13+2%-os arányában lesz lehetőség termeléshez kötött támogatások folyósítására. (A +2% továbbra is a fehérjenövények támogatásához kapcsolódik.) Támogatás az eddig is támogatott ágazatoknak adható, ugyanakkor a javaslat lehetővé teszi a  keményítőburgonya támogatotti körbe történő bevonását is. Az Agrárminisztérium a tervek szerint fenntartja a jelenleg támogatott ágazatok támogatást, egyedül az ipari olajnövények termeléshez kötött támogatásának a megszűntetése merült fel.

Támogatások korlátozása, fokozatos csökkentése (capping, degresszió) 

A capping és degresszió alkalmazása tagállam hatáskörbe kerül, azaz a tagállam dönti el, hogy alkalmazza-e vagy sem.

Az elvonás kizárólag az alapszintű jövedelemtámogatásra terjed ki, vagyis nem érinti sem az ökológiai alapprogramot, sem a termeléshez kötött támogatásokat.

A degressziót - vagyis a támogatások fokozatos csökkentését - érintően a kompromisszumos javaslatból kikerültek az eddigi sávok (az eredeti elképzelések alapján 60 és 75 ezer, 75 és 90 ezer, valamint 90 és 100 ezer euró között meghatározott nagyságú elvonásra kerülhetett volna sor) és az uniós szabályozás csak azt mondja ki, hogy 60.000 euró és 100.000 euró között legfeljebb 85%-os elvonás alkalmazható. A tagállam ugyanakkor dönthet úgy, hogy ezen két érték között különböző sávokat alakít ki, és az egyes sávokhoz eltérő elvonási mértékeket határoz meg.

Ha a tagállam bevezeti a cappinget – a degresszió alkalmazása ez esetben sem kötelező - akkor 100.000 euró felett teljes elvonást kell alkalmaznia.

A megállapodás alapján tagállami hatáskörbe kerül a munkabér kompenzáció alkalmazása. (A munkabér kompenzáció lényege, hogy az elvonás alapját képző összeg - vagyis a termelő által kapott alapszintű jövedelemtámogatás - csökkenthető lenne a munkabérek és ehhez kapcsolódó adók és társadalombiztosítási járulékok összegével.) A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bevallott munkabérek, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is 100%-os mértékben lennének figyelembe vehetőek.

Szociális dimenzió

Új elemként jelenik meg a  KAP stratégiai tervben - az EP javaslatára - a mezőgazdaságban dolgozók munkaügyi és szociális jogainak a védelme, az egészségügyi és munkabiztonsági követelmények  minimuma, az egyenlő bánásmód követelménye. A szociális területhez kapcsolódó intézkedések 2023-tól még önkéntes alapon, míg 2025-től már kötelező jelleggel kerülnek bevezetésre. A legálisan foglalkoztató hazai mezőgazdasági vállalkozásoknak már most is számtalan munkavédelmi, egészségügyi stb. előírásnak kell megfelelnie, így ez valószínűleg nem jelent plusz kötelezettséget. Az EP törekvéseinek tükrében az is elképzelhető, hogy a KAP támogatásokat érintően a rendezett munkaügyi kapcsolatok meglétének a vizsgálata is előírásra kerülhet.

A megállapodást formálisan még jóvá kell hagynia az EP mezőgazdasági bizottságának, majd az EP plenáris ülésének, valamint a Tanácsnak is. Ezt követően jelenhetnek meg az alaprendeletek. A magyar KAP stratégiai tervet év végéig kell benyújtani.

Oláh Endre