EU-s ajánlások a készülő hazai KAP stratégiai tervhez

A 2023-tól induló új KAP ciklus egyik fontos újdonsága, hogy  a tagállamoknak úgynevezett KAP stratégiai terveket kell készíteniük, amelyben bemutatják, hogy mire kívánják felhasználni az uniós forrásokat, milyen  - számszerűsített és számon kérhető - eredményeket kívánnak elérni.  A stratégiai tervnek ki kell terjednie a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források felhasználására is.

(Eddig csak a vidékfejlesztési pénzek felhasználására kellett tervet készíteni.) Amennyiben a kitűzött célok nem teljesülnek, az a kifizetéseket is veszélyeztetheti.

Az Európai Bizottság minden tagállam számára egyedi ajánlásokat fogalmazott meg, nevesítve azokat a területeket, amelyeken előrelépést vár a KAP célkitűzéseinek eléréséhez és amelyek meglátása szerint hozzájáruljanak a zöld megállapodás céljainak teljesüléséhez. (Többek között: peszticidek használatának 50%-os csökkentése, a műtrágyahasználat legalább 20%-os csökkentése, antimikrobiális szerek értékesítésének 50%-os csökkentése, a mezőgazdasági területek 25%-ának ökológiai gazdálkodásba vonása, üvegházhatású gázok kibocsátásnak 55%-os csökkentése.)

Az ajánlások önmagukban nem kötelező erejűek. A Bizottságnak azonban jóvá kell hagynia a nemzeti stratégiai terveket és a jóváhagyási folyamat során - amely a KAP stratégiai tervekről szóló, várhatóan 2021 első fél évében megjelenő rendeletben meghatározott kritériumokon fog alapulni - az ajánlásokat a Bizottság fontos referenciaként fogja használni. Vagyis indirekt módon elvárja az ajánlások betartását, így azok kijelölik a nemzeti stratégiai terv mozgásterét.

A Bizottság 4 területet érintően fogalmazta meg az ajánlásait.

Az élelmezésbiztonságot garantáló, rugalmas és diverzifikált mezőgazdasági ágazat támogatása

  • A gazdaságok életképességének javítása a különböző gazdaságméretek, ágazatok és területek közötti jövedelemkülönbségek jobb kezelésével. Támogatások újraosztása, a kistermelőknek járó emelt összegű támogatás alkalmazása. Kockázatkezelési eszközök használatának ösztönzése.
  • a logisztikai és feldolgozási beruházások támogatása,
  • a mezőgazdasági termelők együttműködéseinek támogatás,
  • az előállított termékek hozzáadott értékének növelése (pl. EU minőségbiztosítási rendszereiben való részvétel).

A környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépés támogatása

  • A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszaszorítása,
  • támogatás a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének fenntartásához és helyreállításához,
  • A mezőgazdaság felkészítése a vízgazdálkodás kihívásaira: a magas talajvízvisszatartó területek (gyepek, tőzegterületek, vizes élőhelyek stb.) átalakításának korlátozása, az ilyen területekké történő visszaalakítás támogatása,
  • a talaj szervesanyag tartalmának javítását szolgáló gyakorlatok támogatása (takarónövény, forgatás nélküli talajművelés stb.),
  • tápanyag-gazdálkodás hatékonyságának javítása,
  • alacsony károsanyag kibocsátású trágya tárolás és a trágyázási technikák alkalmazása,
  • precíziós gazdálkodásra való szélesebb körű áttérés,
  • ökológiai gazdálkodásra fenntartása, bővítése,
  • Az éghajlatváltozás mérséklésének és az alkalmazkodási eszközöknek az előmozdítása. A szén-dioxid-megkötés, az erdősítés támogatása, a talaj szén-dioxid-megkötésének ösztönzése és a talajerózió csökkentése (pl. köztes és takaró növényekkel), a takarmány- és trágyakezelés javítása a metán-kibocsátás csökkentése érdekében.

A vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése

  • a vidéki Magyarországon az alapszolgáltatásokhoz és az infrastruktúrákhoz való hozzáféréshez szükséges beruházások támogatása,
  • A mezőgazdasági ágazat vonzóbbá tétele az újonnan érkezők számára,
  • az antimikrobiális szerek mezőgazdaságban történő felhasználásának jelentős csökkentése,
  • Az állatjólét javítása, különösen a sertések esetében, valamint a gazdaságok biológiai biztonságának, az állattenyésztési gyakorlatok javításának támogatása,
  • a felhasznált peszticidek mennyiségének és kockázatának csökkentésére irányuló erőfeszítések megerősítése, integrált növényvédelmi gyakorlatok támogatása.

Az ismeretek, az innováció, a digitalizáció támogatása és megosztása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben

  • vidéki területeken történő szélessávú lefedettség megteremtése,
  • vidéki térségekben élő emberek ösztönzése az ismeretek, a készségek és a technológiai fejlődés, a csereprogramok, a kutatás, a tanácsadás, a digitalizáció és az innovációs projektek előmozdításával a kutatás, az oktatás és a mezőgazdasági tanácsadás közötti meglévő kapcsolatok megerősítésével.

A Bizottság arra törekszik, hogy 2021 tavaszára megszülessen a politikai megállapodás a KAP –ról. A tagállamoknak ezután 2022. január 1-jéig kellene benyújtaniuk a terveiket, és azokat a Bizottság 2023. január 1-jéig, vagyis az új KAP végrehajtásának kezdetéig hagyná jóvá.

 

Oláh Endre