Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Jelentés a COPA-COGECA 2020. március 5-6.-i gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2020. március eleji gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet,  az őszi vetések állását és az ágazatot érintő főbb eseményeket.

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és jegyzőkönyv elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet, kilátások, vetésterület, időjárási hatások

A tagállami beszámolók alapján egész Európában enyhe tél volt. Portugáliában január közepe óta nem volt csapadék, aszályhelyzet alakult ki. Olaszországban hasonló a helyzet, ez évben alig hullott csapadék. Dániában a repce területe nem változott az előző évhez képest. A február rendkívül csapadékos volt, a vetésterület egy része víz alá került. Svédországban gyakorlatilag nem volt tél, sok csapadék esett, a tavalyi rekordtermés miatt az ide vetésterület nagysága bővült. Németországban a kiábrándító tavalyi év után a repce területe 11,7 %-al nőtt. Átlagos, 3,4 – 3,5 t/ha-os termésátlagra számítanak. Lengyelországban aszály volt a vetési időszakban, a kezdeti fázisban nem fejlődött jól az állomány. Az őszi esők hatására javult a helyzet, a tél enyhe volt, nem következett be fagykár. Az árak stabilak. A balti államokban is enyhe tél volt - eddig -, a repceállomány jó állapotban van. Franciaországban a vetéskori aszályos időjárás miatt valamelyest csökkent a repce területe.

Összességében: a téli időjárás miatt nem lesz területkiesés, jelen pillanatban a repceállományok megfelelő fejlettségi szinten vannak.

3. napirendi pont: Biodízel

2019. decemberében Indonézia a pálmaolajjal kapcsolatban konzultációt kezdeményezett a WTO előtt. Jelenleg nincs információ a konzultáció állásáról. Malajzia csökkenteni akarja a pálmaolaj termelés növekedési ütemét. (Visszaesett a piaci igény.)

4. napirendi pont: a fehérje terv és a KAP 2022-2027 kapcsolata

Elsődleges, hogy a gazdasági és környezetvédelmi szempontok egyaránt figyelembe vételre kerüljenek. Figyelembe kell venni a feldolgozói szempontokat is, minőségi és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló fehérjenövényt kell előállítani. Probléma, hogy az uniós termelők által előállított mennyiség nem ösztönzi a feldolgozókat.

A termelés bővülése ellen hat, hogy a nitrogénmegkötő növények ökológiai jelentőségű területként történő elismerését növényvédőszer használati tilalomhoz kötötték. Ez a fehérjenövény terület csökkenését hozta.

A termeléshez kötött támogatások megítélése a tagállamok között igen vegyes, egyesek ellenzik, mesterséges befolyásolást látnak benne, más tagállamok a megőrzése mellett állnak ki, az erre fordítható forrásokat emelnék. Többen megjegyezték, hogy stabil, fix támogatásra lenne szükség, most a termelő nem tudja előre, hogy mekkora támogatásra számíthat. (A vetésterülettől függ, ez évente változik.)

Az unió nem lesz 100%-ban önellátó fehérjenövényekből, meg kellene határozni a fejlesztési, kutatási irányt, hogy mire fókuszáljunk.

Ausztriában eredetcímkézést alkalmaznak, ezzel is segítik a hazai előállítású fehérjenövények iránti igény növelését.

Lengyelországban egy alapot hoztak létre az olajos és fehérje növények promóciójára. Ebbe a termelők eszközölnek befizetést (értékesítési ár meghatározott százalékát), amiből új piaci értékesítési lehetőségeket keresnek és támogatják a fehérjenövényekre irányuló kutatási tevékenységet.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és jegyzőkönyv elfogadásra került.

2. napirendi pont: a Bizottság munkaprogramja

Az Európai zöld megállapodáshoz kapcsolódóan a Bizottság folyamatosan teszi közzé az ehhez kapcsolódó javaslatait, stratégiáit. Március elején megjelenet a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló javaslat, várhatóan március végén pedig megjelenik a „Farm to fork” (A termelőtől a fogyasztóig) stratégia és a Biodiverzitási stratégia is.

3. napirendi pont: a zöld megállapodás lehetséges hatása az unió gabonatermesztésére

A küldöttek jelentős része fenyegetésként tekint a zöld megállapodásban célul kitűzött határértékekre. Nem tartják realisztikusnak a műtrágya és növényvédőszer használat  korlátozására irányuló kezdeményezés mértékét. Hangsúlyozták, hogy az EU-ban is elérhetőeknek kell lennie azoknak az eszközöknek, amelyek a versenytársaink számára is rendelkezésre állnak.

Van aki lehetőségként tekint a tervbe vett intézkedésekre. A változás mértékét az is befolyásolja, hogy milyen bázishoz képest kell majd végrehajtani az előírt csökkentéséket. A szigorúbb környezetvédelmi előírások lehetőséget jelentenek a precíziós gazdálkodás térhódításának, az összefogás erősítésre, a bioüzemanyagok használatának növelése.

Meg kell találni az egyensúlyt, hogy a környezetvédelem uniós költségei ne járjanak az itteni termelők ellehetetlenítésével. Ha – nem az uniós előírások alapján előállított – import veszi át az uniós termékek helyét, akkor globálisan semmit nem nyerünk.

4. napirendi pont: Új technikák a növényi nemesítésben, fajtahasználati díj

A Copa – Cogeca vetőmag munkacsoportjának elnöke tartott előadást. Tájékoztatójában kifejtette, hogy nem a nemesítési technikákra – ez a termelőket kevésbé érdekli -, hanem a minősített vetőmag használat jelentette előnyökre és a termelők által támasztott igényekre koncentrál. A termelők új és jobb fajtákat szeretnének használni, ugyanakkor fizetni nem igazán hajlandóak érte. Az új fajtákkal szemben támasztott elvárások tagállamonként eltérnek. Jobb fajtákra az alábbi okok miatt is szükség van: klímaváltozás, növényvédőszer rezisztencia, ipari igények, növekvő népesség ellátása. Az EU nem vághatja vissza a termelését, hogy az import vegye át az itt megtermett gabonafélék helyét.

Az 1960-as évektől a hozamok jelentősen emelkedtek, mindez úgy következett be – a jobb fajtáknak köszönhetően -, hogy pl. Dániában (a munkacsoport elnöke dán) jelentősen csökkent az ágazat  ammónia és üvegházhatású gázkibocsátása. Dániában a minősített vetőmaghasználat aránya 85%-os (Franciaországban 45%-os, Németországban 25%-os). Interneten elérhető fajtalistát működtetnek, ahol minden fajta jellemző tulajdonsága feltüntetésre kerül. Az EU-ban fél millió, 50 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó farmer állítja elő a termelés 75%-át.

Dán kísérletek alapján a visszavetett vetőmag hozama 4-5 év után csökken. Ahol nagy arányban használnak visszavetett vetőmagot a növényvédőszer használat nagyobb mértékű, mint a minősített vetőmagot használók esetén.

A legtöbb tagállamban nem megoldott a fajtahasználati díj megfizetése. Finnországban és Svédországban van megállapodás a termelők és nemesítők képviselői között. Finnországban ez 3 évre szól, hektár alapú díjat takar (5€/ha körüli összeg).

5. napirendi pont: piaci helyzet, kilátások – Guido Seedler

Piaci helyzetet befolyásoló tényezők: afrikai sertéspestis, koronavírus, argentin helyzet, ausztrál bozóttüzek, USA és Kína közötti kapcsolat alakulása.

A világ gabonatermése (rizs nélkül) 2019-ben 2170 millió tonna volt, míg a felhasználás 2194 millió tonna. A búzatermés 764 millió tonna, a felhasználás 754 millió tonna. A búzakészlet szintje magas, 288 millió tonna. A kukoricatermés 1112, míg a felhasználás 1135 millió tonna volt.

Az EU-ban a gabonatermés a 2018. évi 290 millió tonnáról 318 millió tonnára emelkedett, míg a felhasználás 288-ról 290 millió tonnára nőtt. Zárókészlet magas, 56,5 millió tonna. Az EU gabonaimportja a 2019/20-as gazdasági évben mintegy 10 millió tonnával meghaladja az előző év teljesítményét. Jelenleg az EU  a legolcsóbb búza szállító a piacon.

A 2020-as évvel kapcsolatban elmondta, hogy Nagy Britanniában, Franciaországban és Németország egy részén problémák voltak az őszi vetéssel és a tavaszi vetések is késlekedést szenvedhetnek. A búza termésmennyisége – a kisebb vetésterület miatt –csökkenhet. Az árpa vetésterülete nem csökkent, az állomány állapota jó.

6. napirendi pont: vetésterületek – tagállami beszámolók

Az időjárási helyzet bemutatásra került az olajos növények helyzetének ismertetése során. A vetésterület adatok még hiányosak, a tagállamok nem szolgáltattak információt. A vetések jó képet mutatnak, az enyhe tél miatt nem volt kipusztulás, délen a vízhiányos állapot kezd problémát okozni, míg északon a csapadékos idő hátráltatja  a munkákat.

7. napirendi pont: Ausztráliai helyzet – bozóttüzek, aszály

Az ausztrál nagykövetség képviselője tartott előadást. Elmondta, hogy a bozóttüzek általános jelenségnek számítanak Ausztráliában, az idei nyári tűz azonban váratlanul érte az országot. A szokatlanul heves és tartós tűz 3 okra vezethető vissza: rendkívül nagy aszály volt, kiugróan magas hőmérséklet és erős szél nehezítette az oltási munkákat. 240 nap után, a múlt héten sikerült eloltani az utolsó tűzfészket. (Ebben nagy segítséget jelentett az elmúlt időszak csapadékos időjárása.) A bozóttűz a mezőgazdaságot alig érintette. Sokkal nagyobb hatása van az ágazatra a pusztító aszálynak. Ennek következtében a hozamok visszaestek, de a magas piaci árak kompenzálták a termelőket. Ausztrália a klímaváltozásnak leginkább kitett országok egyike, csakis új innovációkkal sikerülhet tartani a jelenlegi termelési szintet. Precíziós gazdálkodásra és nemesítésre fókuszálnak és kihasználják a mérethatékonyság nyújtotta előnyöket. GM növényeket is termesztenek (gyapot, napraforgó, canola), alkalmazzák  a no till talajművelést (glifozátot is használnak). A szakmát és politikát szétválasztják, független szakmai testület végzi az engedélyezést, nincs az a hisztéria
(amire a politikusok előszeretettel rájátszanak)  egy-egy döntés körül, mint Európában.

8. napirendi pont: kétoldalú megállapodások

Zajlik az EU és Ukrajna közötti megállapodás felülvizsgálata, az EU nem akarja növelni a jelenlegi kvótákat. Az EP jóváhagyta az EU-Vietnám között kötendő megállapodást. Mercosur: az ügyvédek vizsgálják a szöveget, 6-9 hónapig is eltarthat.

A koronavírus miatt nehezebb a Kínával való kereskedés, de nem állt le az árumozgás.

Következő ülés várható időpontja: június 9.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése

1. napirendi pont: a napirend elfogadása

A napirend elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet, kilátások

A tavalyi évben a búzatermés mennyiségi rekordot döntött, 764 millió tonna volt. Az EU-28-ak termése 12%-al, Ukrajnáé 15%-al haladta meg az előző évit. Világszinten 4,4%-os termésbővülés volt. A 288 millió tonnás zárókészlet több mint fele Kínában található. A világ kukoricatermése már 3 éve alatta marad a felhasználásnak, 2019-ben 1112 millió tonnás terméshez 1135 millió tonnás felhasználás párosult. Brazíliában és Argentínában is jó terméseredmények születtek. Az Egyesült Államokban 17 millió tonnával maradt el a termésmennyiség az előző évitől, 347 millió tonna volt. A 297 millió tonnás zárókészlet két-harmada Kínában van. A kukoricakészlet az elmúlt évhez képest 23 millió tonnával csökkent. Ez részben a felhasználás növekedése miatt, részben Kína belpiaci értékesítése miatt következett be.

Oroszország a 2019/20-as gabonaexportját 46 millió tonnára tervezi. (Ebből 36 millió tonna a búza.) A 2020/21-es gabonatermésre 127 millió tonnás várakozást fogalmaztak meg (tavaly 121 millió tonna volt), közel 80 millió tonnás búzatermést várnak. 2019-ben az orosz gabona 79%-a étkezési minőségű volt.

Ukrajna gabonaexportja a 2019/20-as gazdasági évben eddig 39,5 millió tonna volt (16,4 millió tonna búza, 18,7 millió tonna kukorica, 4 millió tonna árpa). Ukrajna a 2020/21-es évre 65-70 millió tonnás gabonatermés becslést tett közzé.

A bizottság 2 millió tonnával megemelte a 2019/20-as év gabona terméseredményét, 319 millió tonnára módosította az össztermést. A különböző szakmai szervezetek (COCERAL, Strategie Grain) továbbra is 308-310 millió tonnás terméseredményt jeleznek, a Bizottság és az egyéb szervezetek által publikált adatokban a legnagyobb különbség a kukorica termésmennyiségében van. A Bizottság 70 millió tonnás kukoricatermést tett közzé, míg más szervezetek 61-63 millió tonnás terméseredményeket jeleznek. Uniós szinten jó minőségű volt a búzatermés, az export jelentősen emelkedett a tavalyi évhez képest. A 2020/21-es évre még állnak rendelkezésre pontos vetésterületek.

A világ olajosnövény termelése 577 millió tonna volt 2019/2020-ban, 20 millió tonnával kisebb mint  a megelőző évben. A szója termés 20 millió tonnával csökkent, 339 millió tonnára esett. A 68 millió tonnás repcetermés 6%-al marad el a 2018/19-es szezonban elért eredménytől. Napraforgóból 54 millió tonna termett.

Az EU olajosnövény termelése 10%-al esett vissza, ezen belül  a repce mennyisége 16,5%-al csökkent. Franciaországban 31%-al, Németországban 23%-al csökkent a betakarított mennyiség az előző évhez képest.

Olajosnövények termésmennyisége

                                                                      millió tonna

  Forrás: Európai Bizottság

3. napirendi pont: ergot-ra (anyarozs) és ergot alkaloidokra megállapítandó maximum határértékek

A 2015/1940 EU rendelet az anyarozs-szkleróciumokra és anyarozs-alkaloidokra a feldolgozatlan gabonafélék vonatkozásában (kukorica és a rizs kivételével) 0,5 g/kg határértéket állapított meg. Az EFSA az elmúlt években további vizsgálatokat folytatott. Ennek alapján 12 alkaloidra maximum határértékeket akarnak bevezetni, valamint a malomipari és végső fogyasztóknak szánt gabona alapú termékekre is határérték kerülne bevezetésre. A rozs, rizs és kukorica kivételével a feldolgozatlan gabonafélékre 0,2g/kg határérték kerül előírásra. Az élelmiszerekre vonatkozó határértékek jelenleg egyeztetés alatt állnak.

4. napirendi pont: Termelőtől az asztalig (Farm to fork) stratégia

Március végén jelenhet meg a stratégia.  A KAP stratégiai terveknek már meg kell felelnie az itt lefektetett elveknek. (Műtrágya, növényvédőszer, antibiotikum használat visszaszorítása.) Jelentősen emelni akarják a bio területek részarányát.  Ez utóbbi pont kapcsán a termelői szervezetek képviselői megjegyezték, hogy piaci igény nélkül hiába termelnek több bio terméket, a fogyasztók az olcsóbb importot fogják választani.

5. napirendi pont: vetőmagpiaci helyzet

Az északi tagállamokban az őszi vetésűek területcsökkenése miatt nagy igény van a tavaszi vetőmagokra, hiány léphet fel egyes fajtáknál. Hüvelyes vetőmagokból túlkínálat van a piacon, a zöldségfélék vetőmag kínálata és kereslete egyensúlyban van. Bio vetőmagból is megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, sok tagállamban konvencionális vetőmagból állítanak elő bio terméket.

6. napirendi pont: EUROPOL tevékenysége a vetőmagpiacon

Az EUROPOL képviselője mutatta be a vetőmag hamisítás területét érintő nyomozati tevékenységüket, a felderítés során alkalmazott módszereket és akciókat.

7. napirendi pont: EU – Nagy Britannia közötti kereskedelmi kapcsolatok

Több szinten és témában zajlanak a tárgyalások (áruk, szolgáltatások, befektetések stb.) Közzétették a tárgyalási protokollt, múlt héten volt az első tárgyalási kör. Tárgyalások zajlanak a WTO keretében az EU számára megállapított kvóták szétosztásáról is.

Készítette: Oláh Endre