Zöld megállapodás
Az Európai Bizottság 2019 decemberében tette közzé „Az európai zöld megállapodás”-ról szóló közleményét, melyben egy olyan klímasemleges fejlődési modellt vázol fel, amelynek a középpontjában a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem áll.
A zöld megállapodás egy olyan új növekedési stratégia, amelynek központi eleme a fenntarthatóság és amely a teljes mostani gazdasági szerkezetet át akarja alakítani. Az intézkedések a mezőgazdaság mellett leginkább a közlekedésre, az energiaágazatra, az építőiparra, acélgyártásra, vegyiparra fókuszálnak.
Az elérni kívánt cél az, hogy 2050-re az EU klíma semlegessé váljon. Ennek érdekében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, elengedhetetlennek tartja, hogy már 2020-tól olyan intézkedések szülessenek – és ez kihat a közös agrárpolitikára is – amelyek ösztönzik a körforgásos gazdaságra való átállást, elősegítik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokszínűség csökkenését, mérséklik a környezetszennyezést. Ezeket az elveket minden szakpolitika – így a mezőgazdaság – vonatkozásában is érvényesíteni fogják. A tervek szerint 2020 márciusáig előterjesztenek egy „éghajlat - politikai jogszabályt”, amelynek része lesz egy a fenntartható élelmezést célzó, „a termelőtől a fogyasztóig” az élelmiszerlánc minden szakaszát lefedő stratégia is.
Mivel az új KAP leghamarabb 2022-ben indulhat, a Bizottság azt várja el, hogy a tagállamok már a most készülő KAP stratégiai terveikben (amelyek mind a közvetlen, mind a vidékfejlesztési forrásokat érintik) jelenítsék meg a zöld megállapodás elvárásait. A Bizottság ezeket a terveket szigorú éghajlat politikai és környezetvédelmi kritériumok alapján fogja értékelni. E terveknek - a Bizottság elvárásai alapján - olyan gyakorlatok alkalmazásához kell vezetniük, mint a precíziós gazdálkodás, a biogazdálkodás, az agrárökológia, a szigorúbb állatjóléti előírások. Az intézkedéseknek – például az ökorendszereknek – értékelniük kell a gazdálkodók magasabb szintű környezet- és éghajlatpolitikai teljesítményét, ideértve a karbongazdálkodást, a szén-dioxid talajban való megkötését, valamint a jobb tápanyag-gazdálkodást a vízminőség javítása és a kibocsátások csökkentése érdekében.
A nemzeti stratégiai tervekben a növényvédőszerek, valamint a műtrágyák és antibiotikumok használatának jelentős csökkentését kell vállalni.
A Bizottság készített egy ütemtervet, amely alapján 2020 és 2021 során folyamatosan jelennek meg azok a programok, stratégiák, javaslatok, kezdeményezések, amelyek a zöld megállapodás célkitűzéseinek az elérését szolgálják.
A Bizottság számításai alapján a zöld megállapodásban foglaltak teljesítése jelentős többlet beruházásokat igényel, csak a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez évi 260 milliárd euró többletberuházásra lenne szükség.
A Bizottság a pótlólagos finanszírozási szükségletek fedezése érdekében Fenntartható Európa beruházási tervet fog előterjeszteni, valamint a tervek szerint elő fogja írni, hogy valamennyi uniós programban legalább a források 25%-át az éghajlati szempontok érvényesítésére kell fordítani. A Bizottság együttműködik majd az Európai Beruházási Bankkal (amit Európa klímabankjává akarnak tenni), valamint a nemzeti fejlesztési bankokkal, és más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is.
Az egyes tagállamok, régiók nem azonos induló helyzetből kezdik meg az átállást, és reagálási lehetőségeik sem azonosak. Ezért a Bizottság javaslatot tesz egy Méltányos Átállási Alapot is magában foglaló méltányos átállási mechanizmus létrehozására, ami azt a célt szolgálja, hogy az átállás kedvezőtlen gazdasági, szociális hatásait mérsékelje.
Magyarországon a zöld megállapodás végrehajtásának becsült költsége eléri az 50.000 milliárd forintot.
A KAP forrásainak jelentős részét már a jelenlegi költségvetési ciklusban is a környezetvédelmi célok finanszírozására kellett felhasználni. A 2018 közepén közzétett, 2021-2027-es időszak közös agrárpolitikájára vonatkozó elképzelések alapján a források 40%-át kell a jövőben környezet és éghajlat védelmi intézkedésekre fordítani, vagyis jóval magasabb arányban, mint más politikáknál. A zöld megállapodás tovább növelheti ezt az arányt és hatására az eddig tervezettnél is szigorúbb környezetvédelmi intézkedések születhetnek. Ez jelentősen kihathat a termelési feltételekre (pl. műtrágya és növényvédőszer használat korlátozása) és a támogatások igénybe vételi lehetőségeire.
Oláh Endre