Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Jelentés a COPA-COGECA 2019. február 28-i gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2019. februá 28-i gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet,  az őszi vetések állapotát és az ágazatot érintő főbb eseményeket.

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend elfogadása

A napirend elfogadásra került.

2-3. napirendi pont: olajos és fehérje növények helyzete

A tagállami beszámolók alapján a repce vetésterülete jelentősen csökkent az előző évihez képest. Nagy Britanniában a terület egy részén a repcebolha okoz károkat. Németország egyes régióiban aszályos időszak volt a vetés idején, az 1 millió hektáros vetésterületből 100.000 hektár kiesett, így az elmúlt 20 év legalacsonyabb repceterületével rendelkeznek. Belgiumban 10-15%-al csökkent a repce vetésterülete a száraz őszi időszak miatt. Jelenleg az ország egyes részein esőre lenne szükség (itt gyengébb az állomány), más területeken – ahol több csapadék volt – jó állapotú a növény. Lengyelországban nőtt a repce vetésterülete, jó az állomány, nem volt téli fagykár. Franciaországban az őszi aszály miatt jelentős repceterület csökkenés következett be, 1,6 millió hektárról 1,2 millió hektárra csökkent a növény területe. Csehországban jelentős mennyiségű hó esett a télen, ezt gyors felmelegedés követte, az állomány jelenleg jól néz ki. Szlovákiában szintén kedvező képet mutatnak a repcetáblák. A Balti Államokban a tavalyi nehéz év után most sokkal kedvezőbbek a kilátások, jó állapotúak a vetések. Finnországban a repce területe megegyezik a tavalyi évivel, az árak alacsonyak, a neonikotinoidok hiánya nehézséget okoz. Spanyolországban és Portugáliában jó állapotúak a repcék.

4. napirendi pont: Argentínából és Indonéziából származó diodízel import

Január 30-án a tagállamok jóváhagyták azt a Bizottság által összeállított csomagot, ami intézkedéseket vezet be az Argentínából származó biodízel importra. (Argentínában megváltozott az exportadó, ami így piactorzító hatású támogatási gyakorlatnak felel meg. Erre válaszul, ezt ellensúlyozandó, az EU vámokat vezet be.) Mindemellett 1,2 millió tonnás importkvóta került jóváhagyásra Argentínának az Árkötelezettségi Megállapodásban, ami a termelők szemszögéből aggodalomra ad okot.

Az Argentínából származó biodízel import rövid idő alatt (2017. szeptemberétől) gyakorlatilag 0-ról 1,2 millió tonnára ugrott. (Ennek oka, hogy a WTO szabályok miatt az anti dömping intézkedések csökkentésre kerültek.)

A Copa – Cogeca felhívta rá figyelmet, hogy a megállapodás megszegése esetén – a kiegyensúlyozó mechanizmusnak megfelelően - azonnal kerüljön bevezetésre 30%-os vám az összes Argentínából származó biodízelre.

5. napirendi pont: választás

A munkacsoport elnökének és alelnökeinek lejárt a 2 éves mandátuma. Az elnöki posztra Pedro Gallardo Barrena (spanyol) és Juliuz Mlodecki (lengyel) delegált pályázott.

A megválasztáshoz első körben minősített többségre van szükség. Az első körös szavazást a spanyol jelölt nyerte 78-65-re, a minősített többséget nem szerezte meg. A lengyel jelölt az eredmény ismeretében visszalépett, így nem volt szükség második körös szavazásra, ahol egyszerű többség is elég lett volna a győzelemhez.

A 2 alelnöki posztra 3-an pályáztak, Stephan Arens (német), Benjamin Lammert (francia) és Mike Hambly (angol) jelölt. A szavazás előtt a francia jelölt visszalépett, így a német és angol jelölt került megválasztásra.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: Tájékoztató az EU és Ukrajna közti gabona és olajos növény kereskedelemről

Az Európai Bizottság képviselői adtak áttekintést az EU és Ukrajna közti gabona kereskedelem alakulásáról. Bemutatták a 2016-2021 közötti, Ukrajna számára jóváhagyott éves vámmentes kvótákat (búza 950.000-1 millió tonna, kukorica 400-650.000 tonna, árpa 250-350.000 tonna, zab 4.000 tonna) és a 2018-2020-as időszakra vonatkozó kiegészítő kvótákat (búza 65.000 tonna/év, kukorica 625.000 tonna/év, árpa 325.000 tonna/év). Ukrajna az EU 4. legfontosabb mezőgazdasági partnere, az unióba irányuló ukrán export 3-szorosa az EU Ukrajnába irányuló kivitelének. A 2018/19-es gazdasági évben az unióba irányuló ukrán búzaexport 700.000 tonna, a kukorica export 9,7 millió tonna volt.

A termelői oldal aggodalmának adott hangot az ukrán kukorica GM mentes státuszát illetően, illetve felvetette a neonikotinoidok használatának a kérdését.

2. napirendi pont: választás

A munkacsoport elnökének és alelnökeinek lejárt a 2 éves mandátuma. Az elnöki posztra egyedüliként Jean-François Isambert pályázott, így megválasztásra került

A 2 alelnöki posztra 3-an pályáztak, Guido Seedler (német), José Palha (portugál), Lennart Nilsson (svéd) jelölt.

A német jelölt 90, svéd 75, a portugál 60 szavazatot kapott, így német és svéd alelnöke lett a munkacsoportnak.

3. napirendi pont: UAN műtrágyára kivetendő dömpingvám

A Fertilizers Europe 2018. június végén panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, azt kifogásolva, hogy az UAN műtrágya Oroszországból dömping áron érkezik az unióba. Az EU-n belül Franciaország, Németország és Lengyelország a legnagyobb felhasználója az UAN műtrágyának. A dömping ellenes vám bevezetése emelné ezen típusú műtrágya unión belüli árát és ez felfele húzná a többi műtrágya árát is. 2019. első negyedévében dőlhet el, hogy életbe léptet-e a Bizottság valamilyen intézkedést. A Bizottság a tervezetét még nem publikálta.

4. napirendi pont: KAP reform aktuális állása

Egy általános tájékoztató hangzott el, ahol bemutatásra került a mezőgazdasági források tervezett csökkentésének mértéke, az uniós prioritások átrendezése. (A tavaly május végén megjelent tervezet alapján.) Kiemelésre került, hogy a pillérek közti forrásátcsoportosítás nagysága a jelenlegi 15%-ról 32%-ig emelkedhet, a főbb támogatási formáknál (alap, ecoscheme) nincs felső és alsó limit meghatározva arra nézve, hogy az I. pillér forrásainak mekkora hányadát kell ezekre a célkora fordítani, a kifizetések feltételéül szabott környezetvédelmi elvárások szigorodni fognak.

Az ütemezést illetően kifejtésre került, amennyiben el is fogadják a költségvetést az év végén, a KAP bevezetése akkor is csúszni fog, 2022 vagy 2023 lehet az új rendszerre való áttérés reális időpontja. Ha az új EP teljesen új javaslatot követel a Bizottságtól, akkor az áttérés időpontja még bizonytalanabb lesz.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése 

1. napirendi pont: a napirend elfogadása

A napirend elfogadásra került.

2. napirendi pont: Piaci folyamatok és értékelési szempontok az uniós növényi fehérje szektorban

A Bizottság mutatta be a témában készült tanulmány főbb megállapításait. A tanulmány a 15%-os fehérjetartalmat meghaladó növényekre és növényi alapanyagból készült termékekre koncentrált. Ezek a növények adják a teljes növényi fehérje kínálat mintegy negyedét, 37 millió tonna nyers fehérjét szolgáltatva. Nyersfehérje egyenértékben kifejezve az EU fehérjenövény termelése megegyezik a magas fehérje tartalmú növényi importjával. A tanulmány külön foglalkozik a konvencionális, a GM mentes és organikus termék szegmensekkel, valamit a takarmány és élelmiszeripari felhasználással. A takarmányszektor 94%-os részesedéssel bír a fehérje felhasználásból, az olajos növények darája adja a takarmányszektor nyers fehérje igényének az 56%-át, ennek közel három-negyede importból származik. A pillangósok mintegy 3%-os, míg a hüvelyes növények 15%-os részesedéssel bírnak.

A GM mentes szójadara árprémiuma 2017-ben 85 €/tonna volt. A GM mentes fehérjenövények Ausztriában mintegy 1,5 milliárd eurós, míg Németországban mintegy 5,4 milliárd eurós piacot képviselnek. Elsősorban a baromfi és tejszektor a felvevőpiac.

A növényi fehérjékből készült élelmiszeripari termékek köre folyamatosan bővül.

A termelői oldal kritikaként fogalmazta meg az anyaggal kapcsolatban, hogy nem tér ki a bioüzemanyag előállítás társtermékeinek a szerepére, nem foglalkozik a GMO kérdéssel, valamint a keményítőiparra sem fordít figyelmet.

3. napirendi pont: piaci helyzet, kilátások

A tavalyi évben az EU gabonatermése – 290,5 millió tonna - 5%-al maradt el a megelőző évitől. Ez elsősorban az aszályos időjárás és az árvizek miatt alakult így. A búza és az árpa termésmennyisége jelentősen visszaesett, míg a kukorica termésmennyisége 7%-al emelkedett 2017-hez képest. A 2018/2019-es gazdasági évben a gabonaimport – elsősorban kukorica – jelentősen nőtt, az export visszaesett, miközben a zárókészlet szintje kis mértékben emelkedett.

Komoly fagykár az Unióban eddig nem következett be, az év első 2 hónapjában. Spanyolország és Portugália déli területein, Franciaország déli részén, Nagy Britannia és Írország egyes részein csapadékhiány, míg Görögországban csapadéktöbblet alakult ki.

A Bizottság közzétette az első vetésterület előrejelzését:

                                       Gabonafélék vetésterülete (előrejelzés)

                                                                                                                     millió hektár

  Forrás: Európai Bizottság

Valamint az első termésmennyiség előrejelzését is:

                               Gabonafélék várható termésmennyisége

                                                              (előrejelzés)

                                                                                                                    millió tonna

  Forrás: Európai Bizottság

A Coceral még nem publikálta a várakozásait, a Stratégie Grain 146 millió tonnás búzatermésre és 310 millió tonnás gabonatermésre számít.

Németországban a tavalyi kedvezőtlen év után 19%-os termésbővülésre számít a Bizottság.

Az olajosnövények közül a repce vetésterülete jelentősen, mintegy 10%-al visszaesett.

                                                      Olajosnövények vetésterülete

                                                                                                                     millió hektár

  Forrás: Európai Bizottság

A Bizottság közzétette a repcére vonatkozó termésbecslését is. A területcsökkenés ellenére a tavalyival megegyező mennyiségű - 19,9 millió tonna – termésre számít. A legnagyobb visszaesés Franciaországban következhet be, közel fél millió tonnával kevesebb termés betakarítást prognosztizálja a Bizottság. Németországban a vetésterület csökkenése ellenére a tavalyival megegyező nagyságú termésre számít, míg Lengyelországban 11%-os növekedést vár.

4. napirendi pont: az euró nemzetközi szerepének erősítése

Az euró a világ második legjelentősebb valutája, ugyanakkor az uniós piaci szereplők egy része is dollár alapú kereskedést folytat. A Bizottság szeretné erősíteni az euró szerepét, ezért konzultációs eljárást indítottak a témában. A konzultáció március 22-ig tart, kérték a mezőgazdasági szektor észrevételeinek megküldését is.

5. napirendi pont: Brexit

Még jelenleg is bizonytalanok a kilépés feltételei. Agrárvonalon a vámoknak és az állat és növény egészségügyi kérdéseknek van a legnagyobb jelentősége. A Bizottság már kiadott egy útmutatót, a tervek szerint hamarosan publikálják a végrehajtáshoz kapcsolódó dokumentumokat is.

6. napirendi pont: a Társadalmi Párbeszéd Csoport működésével kapcsolatos felülvizsgálat

A Bizottság megbízásából egy, a Deloitte vezette konzorcium vizsgálja a Társadalmi Párbeszéd Csoport működésének hatékonyságét, a változtatás szükségességét. Arra keresik a választ, hogy hatékony-e a csoport működése, kiegyensúlyozott-e  a résztvevők köre, mit profitálnak belőle a szereplők, vannak e elért eredmények stb. A vizsgálat eszközei: online kérdőív, interjúk, esettanulmányok, workshopok.  A jelentés év végére készül el.

7. napirendi pont: ergot-ra (anyarozs) és ergot alkaloidokra megállapítandó maximum határértékek

A 2015/1940 EU rendelet az anyarozs-szkleróciumokra és anyarozs-alkaloidokra a feldolgozatlan gabonafélék vonatkozásában (kukorica és a rizs kivételével) 0,5 g/kg határértéket állapított meg. Az EFSA az elmúlt években további vizsgálatokat folytatott. Ennek alapján 12 alkaloidra maximum határértékeket akarnak bevezetni, valamint a malomipari és végső fogyasztóknak szánt gabona alapú termékekre is határérték kerülne bevezetésre. A bevezetés céldátuma 2020. július 1.

Készítette: Oláh Endre