Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Jelentés a Copa-Cogeca 2017. májusi rizs munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2017. május 4-i rizs munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet,  a közös agrárpolitika átalakítására irányuló elképzeléseket és az ágazatot érintő főbb eseményeket.

COPA-COGECA rizs munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet

A piaci helyzet kapcsán az olasz küldött megjegyezte, hogy jelenleg jóval alacsonyabbak a felvásárlási árak, mint tavaly ilyenkor. Katasztrofális helyzet kezd kialakulni, akár tömeges csődhelyzet is előállhat. Az indica típusú rizs ára 210 €/t-ra csökkent, ami messze nem fedezi a termelési költségeket. A japonica típusú rizsek valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, de még jelenetős készletek vannak a termelőknél.  Spanyolországban valamivel kedvezőbb a helyzet, ott nem következett be ilyen mértékű árcsökkenés. Franciaországban is jelentős áresés volt – hasonló az Olaszországban tapasztaltakhoz -, de a francia termelőknek sikerült kiharcolniuk egy minimum árat (300€/t), amit a szerződéseikben a felvásárlók garantálnak a termelőknek. A megállapodás a kormány közreműködése nélkül, az FNSEA segítségével jött létre és egy év időtartamra szól.

2017. február 20-án Milánóban széles körű - hét uniós rizstermesztő tagállam részvételével megrendezett – találkozóra került sor, ahol elsősorban a rizs import kérdése, a lehetséges véd eszközök alkalmazása és az uniós rizs címkézésére vonatkozó elképzelések kerültek megvitatásra.

3. napirendi pont: Brexit lehetséges hatása

2017. március 29-én Nagy Britannia hivatalosan is bejelentette kilépési szándékát. Innentől kezdve 2 év áll rendelkezésre a tárgyalások lezárására. Az EU április végén elfogadott egy, a tárgyalásokkal kapcsolatos alapvetéseket tartalmazó dokumentumot. Közel 80 milliárd euró összegű befizetés sorsáról is meg kell állapodni (mit és meddig fizet Nagy Britannia). Júniusban választások lesznek a szigetországban, így az érdemi tárgyalások csak ez után kezdődhetnek el. A rizs ágazatot érintő közvetlen hatások jelentősek lehetnek, mivel az Egyesült Királyság évente mintegy 240-260 ezer tonna rizst importál az EU-ból. Ennek mintegy 70%-át Spanyolországból és Olaszországból. A kilépéssel Nagy Britannia újratárgyalhatja a kereskedelmi megállapodásait a távol keleti rizstermelő országokkal, aminek következtében az uniós rizs kiszorulhat a brit piacról. Ha kilépnek, az az unió által a fejlődő országoknak  biztosított kedvezményes kvóták felülvizsgálatát is magával kell hogy hozza, mivel jelentősen lecsökken az unió lakosságszáma.

4. napirendi pont: Közös Agrárpolitika

-         KAP reform: mintegy 320.000-en küldték vissza a Bizottság kérdőívét, a legaktívabb a németek voltak. A hivatalos tervezet valószínűleg csak 2018-ban lesz elérhető, 2019-ben új EP áll fel és a Bizottság 5 éves mandátuma is lejár, így úgy kell majd dönteni a KAP új feltételeiről, hogy nem lesz ismert a rendelkezésre álló forráskeret.

-         Az Európai Bizottság megbízásából készült egy tanulmány a szakmaközi szervezetekről. A 156 oldalas dokumentum tagállami szakértők bevonásával mutatja be a szakmaközi szervezetek szerepét, működési sajátosságait. Az EU-ban 8 országban összesen 123 regisztrált szakmaközi szervezet van. Fele Franciaországban. Többségük 10-15 éves múltra tekint vissza, egyes ágazatokban fontos szerepet töltenek be a hivatalokkal való kapcsolattartásban, valamint a termelők tárgyalási pozícióinak javításában.

A KAP tervezett átalakítása kapcsán a delegáltak a legnagyobb kihívásnak a piacok megfelelő működésének elősegítését, a stabilitás megteremtését és a jobb átláthatóságot tartották, valamint azt, hogy a termelők helyzete az ellátási láncon belül erősödjön. A rizs esetében el kell gondolkodni rajta, hogy szükség van e az intervenció fenntartására, ha igen, milyen feltételek mellett.

5. napirendi pont: Címkézés

Az Európában termett rizs piaci helyzetének javítása érdekében az olasz termelők kezdeményezik, hogy kerüljön kötelező jelleggel feltüntetésre a csomagoláson a rizs termőhelye. Olaszországban már működik a rendszer, ki szeretnék terjeszteni az egész unióra, hogy a fogyasztók megfelelő információk birtokában tudják meghozni a vásárlási döntésüket. (Az intézkedéstől az olcsó import rizs keresletének visszaszorulását várják.)

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése rizs szekció

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének az elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet bemutatása

Az előrejelzések szerint (FAO Rizs Monitor) a 2017/18-as gazdasági évben 504 millió tonnás rizstermés várható, ami 1%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A zárókészletek átlagos szinten (170 millió tonna) állnak.

Az EU-ban 2016-ban 1%-al nőtt a rizs vetésterülete (3 éve folyamatosan emelkedik), de az indica típusú rizsek területe 4 év óta csökken. A rizstermés tavaly 3%-al emelkedett, hántolatlan egyenértéken kifejezve 3,1 millió tonna volt. (77%-a japonica, 23%-a indica.) A teljes termésmennyiség 51%-át Olaszországban, 27%-át Spanyolországban, 10%-át Görögországban állították elő.

Az EU rizsimportja a 2015/16-os gazdasági évben 1,36 millió tonnára emelkedett (14 %-os növekedés az előző évhez képest, minden idők legmagasabb import mennyisége). Az importon belül a hántolt rizs dominál, de a legnagyobb mértékű bővülés a hántolatlan rizsnél következett be. (Csaknem háromszorosára nőtt a behozatala.)

A 2016/17-es gazdasági év első 6 hónapjában (2016. szeptember - 2017. február) a behozatal valamelyest elmarad az előző év azonos időszakában tapasztaltaktól. Továbbra is Kambodzsa, India, Thaiföld és Pakisztán szállítja legtöbb rizst az EU-ba.

Az EBA (Fegyverek kivételével bármit) egyezség keretében érkező import 2016/17 első fél évében meghaladta a 270.000 tonnát, az előző év azonos időszakához képest mintegy 50.000 tonnás növekedést elérve. Különösen a tört rizs behozatala ugrott meg.

Az EU rizsexportjában érdemi változás nem következettbe, évek óta 240.000 tonna körül alakul, a kivitel fő célpiacai Törökország, Svájc, Libanon.

Az előrejelzések szerint a rizs vetésterülete 2017-ben 440.000 hektár körül alakul (enyhe emelkedés), az indica típusú rizsek vetésterülete tovább csökken, előreláthatólag 92.000 ha körül alakulhat.

Spanyolországban a japonica rizsek ára 300€/t felett alakul, az indica-é jellemzően 280-290€/t között. Olaszországban a japonica rizsek ára 240-260€/t –ra csökkent 2017 áprilisára. A készletek szintje magas.

3. napirendi pont: biorizs termesztésének helyzete az EU-ban

A biorizs aránya mindössze 2% az unió rizstermelésében. A legnagyobb biorizs termelő tagállam Olaszország, a teljes mennyiség két-harmadát itt állítják elő. Románia 26%-os részarányt képvisel, míg Spanyolországban (a második legnagyobb uniós rizstermelő országban), gyakorlatilag nem foglalkoznak biorizs előállítással. Az EU biorizs termelése alig éri el az 50.000 tonnát.

4. napirendi pont:Címkézés

A termelői oldal által felvetett javaslatra, miszerint kerüljön feltüntetésre a rizs csomagolásán a termőhely, a feldolgozóipar képviselői mérsékelt lelkesedéssel reagáltak. Kifejtették, ha több helyről származó rizst dolgoznak fel, nagy költséget jelent minden tételt elkülönítetten kezelni. Kétségbe vonták azt is, hogy pusztán a termőhely feltüntetése hatással lenne az unióban termett rizs fogyasztásának növekedésére. Szerintük először fel kell mérni a lehetséges hatásokat, és csak utána kellene megfontolni a címkézési szabályok uniós szintű megváltoztatását. A termelők transzparenciát szeretnének, a vásárló legyen tisztában azzal, hogy milyen eredetű rizst vásárol és ezen információ birtokában hozhassa meg a döntését.

5. napirendi pont:Tricyclazole hatóanyag helyzetének áttekintése

A hatóanyag betiltása elsősorban a mediterrán államokban okoz problémát, leginkább Olaszországban, ahol több fajta termesztése is veszélybe kerül. Más szerekkel nem lehet hatékonyan védekezni, nem biztosítottak elég felkészülési időt, a szektor mérete miatt a növényvédőszer gyártók nem fejlesztenek a rizs igényeinek megfelelő szereket, így a bevált hatóanyagok pótlása óriási problémát okoz.

Az ipar számára is problémát jelent az új limitek alkalmazása, mivel előfordulhat, hogy a polcon lévő termékek – az előállításkor hiába feleltek meg az aktuális előírásoknak – nem teljesítik az új határértékekre vonatkozó szigorúbb követelményeket. Véleményük szerint csak a polcon tartási idő lejártával lenne szabad életbe léptetni az új határértékeket.

Készítette: Oláh Endre