Az Green Deal és a KAP kapcsolódása és lehetséges hatása a 21-27-es költségvetési időszakban.

2020 december második felében Magyarország is megkapta azt a munkadokumentumot, mely tartalmazza azokat a területek, amelyek alapján az országnak el kell készítenie a KAP stratégiáját. A bizottság úgy fogalmazott, hogy nem kötelező ezeket szem előtt tartani, de a stratégiát minden tagállamnak el kell majd fogadtatnia az EU-val. 2022 január 1.-ig kell elkészíteni a tagállami terveket és 2023. január 1.-ig hagyná jóvá az EU. Négy fő területre tartalmaz ajánlásokat a dokumentum:

 

  • élelmiszerbiztonság
  • környezetvédelem
  • vidéki területek gazdasági megerősítése
  • innováció

Ezeken olyan részeket foglalnak magukba, amelyek segítik az EU klímavédelmi stratégiájának céljait elérni. Konkrét korlátozásokat, vagy határszámokat nem tartalmaz, csak azokat a területeket, amelyeknek a fejlesztését prioritásként kezeli az EU. Ezekről már tulajdonképpen olvashattunk a lassan egy éve megjelent biodiverzitási és termelőtől asztalig stratégiákban.

Elérendő célok 2030-ig, melyek már előző hírlevelünkben is ismertettünk.

  • természetvédelmi területek növelése 30%-ra, 25000 km-nyi folyószakasz helyreállítása
  • biotermesztés alá vont mezőgazdasági területek aránya 25%
  • 50%-os csökkentés a növényvédelmi szerek felhasználása területén és ezen belül 50%-kal csökkenteni kell a veszélyesebb szerek használatát
  • 50%.kal csökkenteni kell a tápanyagveszteséget és ezen keresztül elérni a műtrágya használat 20%-os csökkenését
  • 50%-kal csökkenteni kell az állattenyésztésben értékesített antimikrobiális szerek mennyiségét

A drasztikus csökkentések teljesítése komoly nehézségeket okoz majd, de nem csak a magyar agrárium számára. Hiszen például az elmúlt években már komolyan csökkent a felhasználható vegyszerek száma, ami nehezíti:

  • a termésstabilitás megtartását
  • az inváziós fajokkal szembeni küzdelmet (akár növény, akár kártevő)
  • a rezisztencia kialakulása elleni módszerek alkalmazását
  • környezeti terhelés csökkentését.

Arra nézve egyelőre kevés infó van, hogy ezen célokat a KAP-on belül milyen ösztönzőkkel, támogatásokkal, illetve szankciókkal kívánják elérni. Mind az, hogy Magyarország milyen vállalásokat tesz, mind pedig hogy ezekhez milyen feltételeket rendel, a kormányzat vállalásaitól függ, amit a KAP stratégiai tervben kíván rögzíteni.

E feltételeket eddig is a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági feltételek mellett kell teljesíteni. A tisztázatlan feltételek kiszámíthatatlanná teszik a hosszú távú tervek készítését és a stratégiai menedzselést. A tagállam által készített stratégiai tervből derül majd ki, hogy mely feltételek hová és pontosan hogyan fognak beépülni, (az Eco-scheme beépülése) de jelenleg ezekre vonatkozó pontos információ még nincs. A KAP támogatási rendeletben nincs olyan megfogalmazva, hogy 20%-kal csökkenteni kell például a műtrágyahasználatot, de az EU-s környezetvédelmi stratégia már tartalmazza, bár ez is úgy fogalmaz, hogy az 50%-os nitrogénveszteség csökkentésén keresztül kell elérni a 20%-os felhasználás csökkenését. Reméljük, hogy a végrehajtási dokumentumban sem direkt szintcsökkentést fognak meghatározni. Emellett a peszticidek 50%-os csökkentése sem egyszerű téma - hiszen gondoljunk csak arra, hogy a 2009-óta élő új engedélyeztetési rendszer életbelépésével, amit egyelőre nevezhetünk teljességgel alkalmatlannak arra, hogy egy ilyen súlyú területet irányítson, milyen tanácstalanság uralkodik a döntéshozók és a felhasználók között egyaránt – és sok esetben még azt sem lehet tudni, hogy melyik szer mit tud egyáltalán helyettesíteni és a biológiai szerek forgalomba kerülésével sem állnak jobban. Hasonló a helyzet a felhasznált antimikrobiális szerekre vonatkozó kitétellel kapcsolatban is egyelőre. Köztudott, hogy Magyarországon az elmúlt években folyamatosan magas szinten volt a felhasznált szerek mennyisége. Ebben az esetben az egyik legnagyobb kérdés, hogy milyen ösztönzőket fognak alkalmazni annak érdekében, hogy ezek a szintek érdemben csökkenni tudjanak.

Az EU stratégia inputanyag redukálásának erőfeszítései komoly - milliárdokban mérhető - jövedelemkieséssel járhatnak az ágazatban és a hozzá kapcsolódó szektorokra is negatív hatással lehet.

Egyelőre nem lehet tudni, hogyan fogják érinteni a támogatási rendszert az eco-scheme-ek és a minimum előírások. Jelenleg nincsenek rögzítve sehol kemény szankciók és akár egymással párhuzamosan folyhat a két elképzelés részleges összefonódásokkal, mint az eddigi EU-s stratégiai tervek. Az idő előrehaladtával és az új rendszer élesítésével napvilágra kerülő új információkról a MOSZ folyamatosan tájékoztatni fogja a tagjait.

Megpróbáltuk modellezni részlegesen, hogy milyen kieséseket jelenthet egy-egy új kritérium bevezetése, de ezeket csak nagy szórásokkal és bizonytalansággal lehet figyelembe venni, mégsem tekinthetjük elhanyagolhatónak. Elvégzett búza terméskísérletek azt állapították meg, hogy a nitrogén kijuttatása 30-60%-kal befolyásolhatja a termésmennyiséget. Ez az elem ebből a szempontból a legreaktívabb összetevő. A többi elem kijuttatásakor már nem látható ennyire markánsan a termés változása, inkább a további elemek felvehetőségében játszanak szerepet, így a beltartalom kialakulásában. Ebből a 30-60%-os intervallumból kiindulva, ha a kijuttatható mennyiséget 20%-kal csökkenteni kell, akkor ez 5,5t/ha-os – igazán ezt évek óta nem tudjuk túllépni – átlagnál 6-12%-os kiesést jelent, ami 4,84-5,17t/ha-os átlagot jelezhet előre. Országos szinten közepes 9%-os csökkenéssel az 5millió tonnás termés 4,55millióra csökkenne, ami egy 60e Ft/t-ás árral számolva 27Mrd Ft-os kiesést jelenthet. Emellett még nem vettük figyelembe az időjárási viszonyokat és a növényvédelmi előirányzatokat és egyéb tényezőket.

A kukorica termésénél pedig körül-belül 10%-os termésvisszaeséssel is kalkulálhatunk, ha egy átlagos 7t/ha-os terméssel számolunk és figyelembe vesszük, hogy 2,5kg N hatóanyag szükséges 100kg termés előállításához. Ez 7millió t-s termésnél 45eFt/t-s árnál 31Mrd-os kiesést jelenthet. természetesen itt is figyelmen kívül hagyva az egyéb tényezőket.

Ennek a két értéknek a kiesése is látható összeg, ha megnézzük, hogy a 2019-es mezőgazdasági kibocsátásból a növénytermesztés 1582Mrd Ft-ot tett ki. Csak a két növényre vonatkozva majdnem 4%-os csökkenést szenvedne el az ágazat, de alapáron számolva is csaknem 3%-os a visszaesés. Még nagyobb jelentősége lesz majd a megfelelő fajtaválasztásnak, a technológiai fegyelemre, precízióra, képzettségre és szakértelemre, ami mind költségnövelő tényező.

 

Készítette: Csősz Tibor