Az Európai Bizottság piaci előrejelzése a tej és sertáságazatra
Az Európai Bizottság közzétette a 2022. évi tavaszi piaci kitekintését, amely előrejelzést ad a főbb mezőgazdasági ágazatok rövid távú kilátásairól. Az ide év az általánosnál lényegesen nagyobb bizonytalanságok között indult, melyek a teljes évre - és a rákövetkező évekre is – kihatnak.
A tejágazatban 2021-ben a szezonális hatások nem érvényesültek és egész évben nőttek a felvásárlási árak. Ennek ellenére az uniós termelés 0,4%-al csökkent. (2009 óta erre nem volt példa. Franciaországban 1,5%-al, Németországban 1,9%-al, Hollandiában 3%-al esett vissza a tejtermelés). A termelési költségek emelkedése miatt mintegy 1,5%-al - a várnál nagyobb mértékben - csökkent a tejhasznú állomány nagysága és a tejhozam növekedési üteme is lassult.
2022. első fél évében folytatódhat az EU tejtermelésnek csökkenése, év vége felé enyhe emelkedés várható. A takarmányokhoz való hozzáférés miatt a tejhozam növekedése a tavalyi szinten alakulhat (+1%), miközben az állomány tovább csökkenhet (-1%). Összességében a tejtermelés volumene nem változik érdemben.
A felvásárlási árak emelkedése 2022-ben is folytatódott, nincsenek olyan jelek, amelyek rövid távon árcsökkenést vetítenének előre. Ez annak is köszönhető, hogy a szűk világpiaci kínálat erős kínai kereslettel párosul (elsősorban a tejporok vonatkozásában).
A tej és tejtermékek globális kínálata szűkös, az Egyesült Államokban 2022 első fél évében a termelés a magas input költségek miatt csökkenhet, míg Óceániában (a termelési ciklusnak megfelelően) az alacsonyabb hozamú hónapok következnek. A termelés bővülésére legkorábban 2022 második felében lehet számítani. Kína kereslete - elsősorban a készletek és az ottani termelés bővülése miatt - a második fél évben csökkenhet. A COVID-al szembeni kínai zéró tolerencia fenntartása (ami lezárásokhoz és ezen keresztül csökkenő kereslethez vezet) szintén hatással lehet a második fél évi folyamatokra.
Magyarországon a nyerstej első 4 havi átlagára 137,4 Ft/kg, míg az uniós első négy havi átlagár kilogrammonként 43,1 eurocent volt. Ez 380 HUF/EUR árfolyammal számolva 164 forintos átlagárat jelent, vagyis a hazai átlagár több mint 15%-al marad el az uniós átlagártól. (Áprilisban mindössze 3 tagállamban volt alacsonyabb a tej felvásárlási ára mint nálunk.) A rendkívüli mértékben megemelkedett költségek miatt folyamatosak a telepbezárások, tavaly áprilishoz képest az „A” módszerrel ellenőrzött tenyészetek száma 15 darabbal csökkent. A tej felvásárlási árának emelkedése sok esetben nem kompenzálja a megemelkedett költségeket, így további állománycsökkenés következhet be.
Az Európai Bizottság adatai alapján a sertéságazatban a magas input költségek és az alacsony felvásárlási árak miatt 2021-ben 3,6%-al csökkent az anyakocák száma. A 2022. év eleji áremelkedés ellenére – aminek szintje és tartóssága is bizonytalan és nem képes kompenzálni az elmúlt időszak veszteségeit – a Bizottság az uniós sertéshústermelés 3%-os csökkenését prognosztizálja az idei évre. A legnagyobb visszaesés Németországban, Lengyelországban és Romániában következhet be. (2021-ben Lengyelországban több mint 150 ezer darabbal, Németországban mintegy 120 ezer darabbal csökkent az anyakocák száma.) Dánia termelése szinten maradhat, míg Spanyolországban 3%-os termelésbővülést várnak.
A magas takarmányköltségek miatt az átlagos vágósúly csökkenésre lehet számítani.
A Kínába irányuló uniós export 2021. évi visszaesése 2022-ben tovább folytatódhat. A kieső exportpiacok pótlása nem lesz teljes körű, a Bizottság az uniós kivitek 2,2%-os visszaesésére számít.
Magyarországon a magas takarmányköltségeket - és egyéb inputok drágulását – a felvásárlási árak március közepétől indult - jellemzően a német árakat lekövető - jelentősebb emelkedése nem, vagy csak részben képes fedezni, ugyanakkor az azt megelőző időszakban elszenvedett hatalmas veszteségekre ez az ár nem jelent kompenzációt.
Oláh Endre