Ülésezett a MOSZ Sertéstenyésztők Tagozata
A sertéságazatban kialakult - a MOSZ Hírlevél október 4-i számában is bemutatott - piaci helyzetről és a kilátásokról, valamint az aktuális állategészségügyi helyzetről tartott tanácskozást a MOSZ Sertéstenyésztők Tagozata, ahol az Agrárminisztérium (AM) ágazatot felügyelő helyettes államtitkára és a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának igazgatója is részt vett.
A piaci helyzet kapcsán az AM képviselője kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetet alapvetően külső tényezők okozzák, a sertéságazat az elmúlt időszakban több válsághullámot is átvészelt (koronavírus gazdasági hatásai, ASP), jelenleg a magas takarmányárakkal és az egyéb inputköltségek áremelkedésével küzd, ami jelentősen rontja a jövedelmezőséget. (Még inkább növeli a veszteséget.)
A beavatkozási lehetőségekkel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Bizottság, annak ellenére, hogy módja lenne rá, egyelőre nem vezet be válságintézkedéseket. (Időközben a Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén 19 tagállam kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság azonnal cselekedjen az ágazat rendkívüli támogatása érdekében, a Bizottság azonban elutasította a tagállamok kérését.) A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a sertéshízó állatjólét átmeneti támogatás keretösszege megemelésre kerül 1,2 milliárd forinttal (a III. negyedév tárgyévben kifizetésre kerül), a tenyészkoca állatjóléti támogatás 2021. II. negyedévi kérelmeinek kifizetése tárgyévben megkezdődnek, az átmeneti támogatás mértéke a 2020. támogatási év IV. negyedéve és a 2021. támogatási év I-II. negyedéve vonatkozásában megemelésre kerülnek. (A lezárt negyedéveket érintően pótlólagos kifizetések lesznek.)
Kedvezményes hitelkonstrukciók kerülnek meghirdetésre. (100%-os kamat-, kezességi díj támogatással és a hitel felvételével-, fenntartásával kapcsolatos, meghatározott költségek 100%-ára vonatkozó támogatással.) A pontos részletek még nem jelentek meg, de a kedvezményes hitel várhatóan decembertől válik elérhetővé. A minisztérium az Agrár Széchenyi kártya folyószámlahitelhez és az MFB Agrár forgóeszköz-hitelprogram 2020-hoz kapcsolódóan nyújt támogatást. Az előbbi esetén a futamidő max. 3 év, míg az utóbbi esetén max. 6 év lehet. A kedvezményes hitelek összege az adott vállalkozás tenyészetében lévő állatok számához igazodik, állategységenként várhatóan legfeljebb félmillió forint lehet, de a hitel összege nem haladhatja meg a hitelkonstrukcióban felvehető maximális hitelösszeget. Az Agrár Széchenyi Kártya-folyószámlahitelnél ez 200 millió forint, az MFB-s forgóeszközhitelnél pedig 150 millió forint.
A NÉBIH igazgatója az afrikai sertéspestis (ASP) kapcsán ismertette, hogy az unióban jelenleg 7 tagállamban (Bulgária, Észtország, Németország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia) jelent meg házisertésben az ASP és 2 olyan tagállam van, (Magyarország és Lettország) ahol csak vaddisznóban mutatták ki. Bemutatta a házisertés állományba való behurcolás legkritikusabb tényezőit, valamint a megelőzés feltételeit.
A PRRS mentesítés kapcsán megjegyezte, hogy 2021. év végére az ország mentessé válik, a hátralévő megyék: Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád - Csanád, Hajdú-Bihar és Békés. Bács Kiskun, Hajdú Bihar és Békés megyékben az utolsó nagylétszámú hizlaldát is kiürítették. Elmondása alapján nincs több olyan önálló hizlalda, amely ne lenne mentes. (Nem mentesített nagylétszámú tenyésztelepek még vannak.)
A tagozat sertéstartó tagjai az ismert piaci helyzet megtárgyalásán túl, számos olyan problémára is felhívták a döntéshozók figyelmét, amelyek komoly feszültséget okoznak az ágazatban és megoldásuk érdemben javíthatna az ágazat helyzetén. Az egyik legfontosabb és hosszú ideje megoldatlan probléma a termékpályát jellemző aránytalan jövedelemosztozkodás. A fogyasztói árak alakulása messze nem követi a termelői árak csökkenését. A kereskedelmi szektor árrésére a termelői árak alakulása gyakorlatilag nincs hatással. Felül kell vizsgálni a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt és csökkenteni kell a termelői kiszolgáltatottságot. (Ez nem oldja meg a jelenlegi helyzetet, de megteremtheti az alapját egy kiegyensúlyozottabb jövőbeli működésnek. A MOSZ erre vonatkozóan már kidolgozott egy javaslatcsomagot, amit az AM részére is megküldött.)
Hosszú évtizedek óta görgeti maga előtt az ágazat a húsminősítés problémáját is. Még most sincs olyan transzparens, valós idejű hozzáférést biztosító rendszer, ami lehetővé tenné a termelők számára a minősítés nyomon követését és kizárná az esetleges visszaéléseket. A MOSZ kezdeményezte, hogy a vidékfejlesztési program élelmiszeripari fejlesztési támogatásainak igénybevételéhez feltétel legyen az online nyomon követhető minősítés. Ennek kiépítéséhez a VP-ben külön jogcímen legyen igénybe vehető támogatás.
Szigorítani kell az importból érkező fagyasztott hús kereskedelmi rendszerének - nyomonkövethetőség, élelmiszerbiztonság – ellenőrzését is, mivel jelentős piacbefolyásoló hatással bír.
Felmerült a termelői feldolgozás kiemelt támogatásának a szükségessége, a termelői összefogások erősítésének az igénye, valamit a VP-s beruházási pályázatokban előírt dolgozói létszámtartási kötelezettség enyhítése is.
A mostani piaci helyzet élesen rávilágított, hogy milyen nagy szükség lenne egy, a jövedelemveszteséget legalább részben kompenzálni képes mechanizmusra. Magyarországon ezt a célt szolgálná a krízisbiztosítási rendszer, ehhez azonban mindössze 160 termelő (ebből 22 sertéstartó) csatlakozott. Annak ellenére, hogy a cél jó, a feltételeken - ahogy a résztvevők száma is mutatja – sürgősen változtatni kell.
Néhány megyében még zajlik a PRRS mentesítés, sok leürített telepet most kellene feltölteni. Ilyen helyzetben nagyobb döntési szabadságot kellene adni az érintett sertéstartóknak a betelepítés határidejének meghatározásához.
A sertéspiaci helyzetről a MOSZ vezetése tárgyalt az agrárminiszterrel, számos kezdeményezéssel és javaslattal éltünk az AM irányába, valamit a helyzet súlyosságára tekintettel miniszterelnök urat is tájékoztattuk a sertéstartók problémáiról. A tagozati ülésen elhangzott új javaslatokat szintén közvetítettük a döntéshozók irányába. A közvélemény figyelmének felhívása érdekében az alábbi sajtóközlemény adtuk ki.
Kitartóan dolgozni a semmiért
Válságos helyzetben a sertéságazat
Sok munkával, sokat bukni. Ezt élik át a sertéstenyésztők nap, mint nap. Minden egyes felnevelt sertésen 5-10.000 forint vesztenek. A takarmányárak mellett az energia, a gyógyszerek és egyéb input anyagok árai, valamint a munkabér költsége is soha nem látott magasságba emelkedtek. Mindeközben a felvásárlási árak fél év alatt 20%-ot zuhantak. A jelenlegi árszintek mellett ma már minden sertéstenyésztő veszteséget termel, nincs olyan hatékonyságjavító intézkedés, ami képes lenne ezt a kiesést kompenzálni.
Az ágazat hosszú évek óta vergődik. A sertéslétszám 3 millió darab alatt stagnál, a kistermelői sertéstartás megállíthatatlanul zsugorodik, az igazán professzionális és hatékony sertéstartó telepek száma alig néhány tucatra tehető. Az elmúlt évtizedek kormányzati fogadkozásai ellenére az ágazatot nem sikerült növekedési pályára állítani, ma már odáig jutottunk, hogy az is hatalmas eredménynek számítana, ha legalább a jelenlegi szintet meg tudnánk őrizni. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az élelmiszerellátás biztonságának a garantálása a jövő egyik kulcskérdése.
Ha tovább zuhan a sertésállomány (és a helyét az import hús veszi át), akár az önellátási szint alá is csökkenhet a hazai alapanyagból származó sertéshús kínálat. Ez kiszolgáltatottá teszi a lakosságot a jó minőségű, hazai takarmányon felnevelt magyar sertések húsminőségét sokszor el nem érő import húsnak és az ellátási láncok - közelmúltban megtapasztalt - bizonytalanságának. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy miért éri meg a kereskedőknek 1000 kilométerről behozni a fagyasztott húst, miből adódik ezen termékek árelőnye, nincsenek e hazai szabályozási problémák?
A fogyasztók sokszor nem is látják, hogy milyen kilátástalan helyzetbe kerülnek a termelők. A kereskedelmi szektor árrésére a felvásárlási árak alakulása gyakorlatilag nincs hatással, olyan aránytalan jövedelemosztozkodás alakult ki a termékpályán, ami a kockázatok és veszteség viselését szinte kizárólag a termelőre tolja, miközben az élelmiszer feldolgozás többnyire, míg a kereskedelmi szektor gyakorlatilag mindig a pénzénél van. A médiában persze az jelenik meg, hogy nőnek az előállítás költségei ezért a fogyasztó drágábban kapja a sertéshúst. A valóság ezzel szemben az, hogy a megnövekedett költségeket a termelők nem tudják érvényesíteni. Mint ahogy jeleztük, a felvásárlási árak 20%-al csökkentek, miközben a fogyasztói árak alig változtak. A kereskedelem fölözi le a hasznot, a termelők pedig közben tönkremennek. A termelői kiszolgáltatottság csökkentése érdekében a kormányzatnak hatékonyan fel kellene lépnie. Változtatni kell a jövedelemosztozkodás jelenlegi gyakorlatán, ezért szorgalmazza a MOSZ Sertéstenyésztők Tagozata a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény felülvizsgálatát, a termelői kiszolgáltatottságot csökkentő intézkedések meghozatalát.
A tűzoltáson túl – hitelmoratórium határidejének meghosszabbítása, támogatott likviditási hitel bevezetése, előrehozott kifizetések -, olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek érdemben tudják javítani a működési feltételeket. Így újra kell gondolni a jelenleg működésképtelen krízisbiztosítási rendszert, biztosítani kell a húsminősítés átláthatóságát, kiemelten kell támogatni a termelői feldolgozást. Annak, aki fejlesztésekbe fogott biztosítani kell a beruházáshoz kapcsolódó többletköltségek elszámolási lehetőségét.
A sertéstartók az elmúlt években sok mindent átvészeltek, hozzáedződtek a hektikus felvásárlási árváltozásokhoz, az embargók és járványok okozta piacvesztésekhez, hatalmas áldozatok árán próbálnak megfelelni a kormányzat által rájuk erőszakolt mentesítési programnak, az egyre szigorodó környezetvédelmi, és állategészségügyi elvárásoknak. Az azonban, ami most történik, sokakat padlóra küldhet. A halmozódó veszteségek miatt egyre több termelő kényszerül csökkenti a termelését, vagy abbahagyni a sertéstartást.
Ahhoz, hogy ez ne öltsön tömeges mértéket, azonnali, érdemi intézkedésekre van szükség.
Oláh Endre