Tejpiaci információk, kilátások – 2019. január

A tejtermelők 2018-ban kiegyensúlyozottnak mondható, a felvásárlási árak tekintetében is nagyobb kilengésektől mentes évet zártak. A termelői átlagárak jellemzően egész évben 90 és 100 Ft/kg között alakultak, így ez már a második év volt, amikor a havi felvásárlási átlagárak nem csökkentek 90 Ft/kg alá.

A tej termelői átlagára

(extra minőség)

                                                                                                                                         Ft/kg

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

99,5

98,2

96,2

93,4

91,7

90,7

91,4

91,6

93,4

96,3

97,7

                        Forrás: AKI

A 2018. évi első 11 havi átlagár – 94,6 Ft/kg – gyakorlatilag megegyezik a 2017. évi éves átlagárral.

A kiviteli átlagárak alakulásában lényegesen nagyobb ingadozás volt. Tavaly 81 és 115 Ft/kg között alakult a nyerstej export ára. A tavalyi év első 5 hónapjában az export ár jelentősen elmaradt a belpiaci áraktól, az év második felében azonban a kiviteli ár 12-19 Ft/kg-al meghaladta a belpiaci árakat. Az olaszországi spot árak trendje is illeszkedett ehhez az áralakuláshoz, a májusi 30 euro cent/kg-os ár októberre 46 euro centre emelkedett. (Január elejére 40 eurocentre csökkent.) A holland spot ár 2018 második félévében jellemzően 36 euro cent körül alakult, január elejére 33,5 euro centre csökkent.

Az EU 28-ak súlyozott felvásárlási átlagára az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan 3-6 euro centtel tavaly is meghaladta a hazai felvásárlási átlagárakat, 2018 novemberében mindössze egy tagállamban – Lettországban – volt alacsonyabb a tej felvásárlási ára, mint nálunk.

A tej felvásárlási árának alakulása

az EU egyes tagállamaiban

                                                          

                                                             M.e.:€/100kg

 

2018

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

Németország

36,8

34,9

34,2

33,0

32,4

32,6

33,2

33,8

35,4

36,6

36,6

Magyarország

32,1

31,5

30,7

29,9

28,9

28,1

28,0

28,3

28,7

29,6

29,7

Lengyelország

34,0

32,9

32,4

32,0

30,7

30,4

30,4

30,7

31,6

32,6

33,2

EU-28 súly. átlag

35,6

34,4

33,6

32,7

32,1

32,3

32,9

33,6

34,8

35,9

36,0

Forrás: Európai Bizottság

A tavaly nyáron Európa több térségében – elsősorban az északi és nyugati régiókban – kialakult időjárási helyzet miatt (csapadékhiány, aszály) takarmányellátási nehézségek kialakulása veszélyeztetett (több tagállamot mentesítettek a zöldítési előírások alól, hogy növelni tudják a takarmánytermelésüket, állatkivágásokra került sor), ez azonban uniós szinten nem járt a tejtermelés visszaesésével. 2018. első 10 hónapjában az EU tejtermelése 1,2%-al emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Németországban 2,3%-al, Franciaországban 0,4%-al, Olaszországban 1,2%-al, Lengyelországban 2,5%-al, Romániában 7,7%-al, Magyarországon 0,5%-al bővült, míg Hollandiában 2,2%-al csökkent a tejtermelés ezen időszakban. 

2019. január elsejétől Magyarországon az összes fogyasztói folyadéktej ÁFA-ja 5%-ra csökken, ami elősegíti az ÁFA csalt UHT tejek importjának visszaszorulását.

Idén a tejtermelők által igénybe vehető támogatások szerkezetében és jogcímeiben érdemi változás nem várható.

Az Európai Bizottság 2018. év végén közzétette a tejágazat 2018-2030 közti kilátásaira vonatkozó előrejelzését. 2018 vonatkozásában megállapították, hogy az éves átlagár megközelíti (2%-al marad el) az elmúlt 5 év átlagárától. A stabil tejárak kialakulását a soványtejpor készletek csökkenésének, az EU-s tejtermékek iránti folyamatos keresletnek és annak tulajdonítják, hogy több meghatározó tejtermelő tagállamban csökkent a tej zsírtartalma, a vaj iránti kereslet kielégítése nehézségekbe ütközött, ami a vaj árát az elmúlt 5 év átlagát 50%-al meghaladó szintre emelte.

A Bizottság 2019-re az EU-ban 0,7%-os termelésbővülést vár.

A Brexit kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy Nagy Britannia adja az EU tejtermelésének 9%-át, fontos kereskedelmi partnere a többi tagállamnak. 2017-ben az EU-27-ek 4 millió tonna tejterméket (tej egyenértékben) exportáltak az Egyesült Királyságba, ami az export mintegy 20%-a. A 2014-17-es időszakban az EU-27-ekbe irányuló import 70%-a a szigetországból érkezett. E miatt sem mindegy, hogy milyen feltételekkel lép ki Nagy Britannia idén márciusban az EU-ból.

A bio tejtermelés jövőjét illetően a Bizottság jelentős bővülésre számít 2030-ig. Jelenleg az unió tejtermelésének 3%-a a biotej, ennek háromnegyede 6 tagállamban (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Dánia, Svédország és Ausztria) koncentrálódik. A 3 legnagyobb tejtermelő tagállamban (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság) a tehénállomány mindössze 4%-a állít elő biotejet, Dániában, Svédországban és Ausztriában ez az arány10-20% között alakul. A Bizottság várakozásai alapján 2030-ra az uniós tejtermelés 10%-a biotej lesz.

Folyamatosan növekszik a GM mentes takarmánnyal etetett állomány nagysága is. (Ausztriában már a teljes állományt ilyen takarmányon tartják.)

A termelés hatékonyságának alakulását illetően a Bizottság két ellentétes hatású folyamatot emel ki. Egyrészt a szigorú környezetvédelmi előírások miatt sok termelőnek át kell alakítania a termelési rendszerét (pl. kevesebb tehén, magasabb hozam) ami termelési intenzitás növekedést okoz (és a termelés földrajzi áthelyeződésével is jár), másrészt viszont nő az a fogyasztói igény, hogy a tej legelőre alapozott termelésből származzon, ami az extenzifikációt erősíti. (Uniós szinten az állandó legelők teszik ki a mezőgazdaságilag hasznosított terület 50%-át.)