Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Fontos változások! Már nincs menetesség a vetésváltási szabályokra és a nem termelő tájképi elemek és területek kijelölésére

A közvetlen támogatások igénybevételének alapfeltétele a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKA) előírásainak a betartása. A HMKA szabályrendszere 2023-tól érdemben megváltozott, erről részletes tájékoztatást adtunk a KAP új rendszerét bemutató felkészülési segédletünkben.

Egyes - így a vetésváltásra, illetve a nem termelő tájképi elemek és területek kijelölésére vonatkozó - előírások teljesítése alól a gazdálkodók az idei évet érintően mentesültek.

Ez a mentesség 2024-re már nem vonatkozik, így a 2023. évi őszi vetésekre, területpihentetésekre vonatkozó döntéseknél ezeket a szabályokat már figyelembe kell venni. Ezen 2 előírás betartása nem opcionális, aki közvetlen támogatást igényel, annak meg kell felelnie nekik!

Vetésváltás a szántóterületeken - HMKA 7. előírás

Főszabályként a gazdálkodóknak éves vetésváltást kell megvalósítaniuk az üzem összes szántóterületén. A vetésváltás ugyanakkor úgy is megvalósítható, hogy a tárgyévben a gazdaság a szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén termeszt az előző évhez képest más növénykultúrát.

A mezőgazdasági üzem vetésváltási kötelezettséggel érintett tárgyévi szántóterületébe nem kell beleszámolni a vetőmagtermesztés céljából vetett hibridkukoricát, az évelő szántóföldi kultúrákkal borított területeket (beleértve az ideiglenes gyepet), a víz alatt álló kultúrákkal borított területeket, a parlagon hagyott területeket és az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket.

A vetésváltásnak legfeljebb 3 év alatt meg kell valósulnia, úgy, hogy a harmadik év végére az adott szántóterületen legalább egyszer más növénykultúrát kell termeszteni. Ennek a követelménynek bármely egymást követő három évben teljesülnie kell.

A vetésváltás tervezéséhez a 2023. évben termesztett növényt figyelembe kell venni. (Csak az előírás 2023. betartására volt mentesség, nem pedig arra, hogy ezt a növényt a későbbiekben ne kellene figyelembe venni.) Így a 2024. évi növénykultúra szempontjából a 2022. és 2023. év a meghatározó.

Egyes növényeket - burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök és dinnye - továbbra sem lehet önmaguk után vetni.

A vetőmag termesztés céljából vetett hibridkukorica egymás után legfeljebb négy évig termeszthető.

A vetésváltás szempontjából különböző növénykultúrának kell tekinteni:

- a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúráját,

- a Brassicaceae, Solanaceae vagy Cucurbitaceae növénycsaládokba tartozó bármely faj kultúráját,

- a parlagon hagyott földterületet,

- ideiglenes gyepet,

- másodvetést.

A másodvetés abban az esetben vehető figyelembe vetésváltásként, ha megfelel az egységes kérelem rendeletben meghatározott fogalomnak - azaz a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után, a következő év első főnövényének vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott növénykultúra, ahol mind az első főnövény lekerülését követő, mind a második főnövény vetését megelőző talajmunkákra az agronómiailag indokolt időt figyelembe kell venni, és a másodvetésnek a megelőző főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, azzal, hogy a keverékek minden komponensére a növénycsalád különbözőségnek teljesülnie kell - és megfelelően bejelentésre került agrotechnikai műveletként.

 A vetésváltási szabályokat meghatározott esetekben nem kell alkalmazni. Mentesül a gazdálkodó a vetésváltás alól:

- ha 10 hektárnál kisebb szántóterületet művel.

- amennyiben a művelt szántóterületének több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények - kivéve szója - termesztésére vagy e célok közül többre is használja.

- amennyiben támogatható mezőgazdasági területének több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják.

Biológiai sokféleség megőrzése - HMKA 8. előírás

Az előírás teljesítése érdekében a termelőknek nem termelő tájképi elemeket és területeket kell fenntartaniuk, megőrizniük a szántóterületük meghatározott hányadán.  

Nem termelő tájképi elemnek és területnek az alábbiak minősülnek:

- védett tájképi elemek (Ezek lehetnek: magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, gémeskút, kunhalom, terasz és kis kiterjedésű tó)

- fás-cserjés sáv,

- táblaszegély,

- szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv,

- kis vizes élőhely,

- erózióvédelmi sáv,

- nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,

- parlagon hagyott terület,

- ökológiai jelentőségű másodvetés, vagy

- nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület

A gazdálkodóknak 2 opciójuk van a HMKA 8. előírás teljesítésre.

Az első, hogy az üzem szántóterületének legalább 4 %-át védett tájképi elemek, fás-cserjés sáv, táblaszegély, szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv, kis vizes élőhely,  erózióvédelmi sáv, nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,  parlagon hagyott terület borítja.

 A második, hogy az üzem szántóterületének legalább 7 %-át védett tájképi elemek, fás-cserjés sáv, táblaszegély, szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv, kis vizes élőhely, erózióvédelmi sáv, nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény, parlagon hagyott terület, ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület borítja. További feltétel, hogy ezen opció választásakor a szántóterület legalább 3%-án az első opcióban engedélyezett elemeknek, területeknek kell lennie. (Vagyis az ökológiai jelentőségű másodvetéssel és/vagy nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület csak a 3 százalékpontos arány feletti területet fedheti le.)

 A gyakorlatban - leegyszerűsítve - ez azt jelenti, hogy aki az első opciót választja az a szántóterülete legalább 4%-án tart parlagot (természetesen ez csökkenthető az előbbiekben  felsorolt egyéb nem termelő elemekkel és területekkel), míg aki a második opciót választja, az a szántóterülete legalább 3%-án tart parlagot (természetesen ez is csökkenthető a nevesített egyéb nem termelő elemekkel és területekkel) és e mellett a szántóterülete 4%-án pedig ökológiai jelentőségű másodvetést vagy nitrogénmegkötő növénnyel bevetett területet biztosít. (A 4, illetve 7%-os arány minimum érték, ennél nagyobb arány is választható. Az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazni, azaz 1 hektár ilyen terület 0,3 hektárként vehető figyelembe a HMKA 8 vonatkozásában.)

A nem termelő tájképi elemeknek és területeknek meg kell felelniük a rendeletben előírt minimális és maximális határértékeknek és a szántó hasznosítású mezőgazdasági tábla részét kell képezniük.

A nem termelő tájképi elem vagy elemek együttes területe - ide nem értve a védett tájképi elemet - a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el.

A HMKÁ 8. keretében elfogadható parlag területtel szembeni elvárások:

- legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban pihentetésre kerül,

- a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről,

- a pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok területen hagyásával,

- a parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés megengedett.

A fentiekből következően a fekete parlag a HMKA 8 keretében nem számolható el.

Az AKG-ban is érintett termelőknek az ott meghatározott előírások figyelembevételével kell biztosítaniuk a biológiai sokféleség megőrzését.

A HMKÁ 8. keretében az ökológiai jelentőségű másodvetéssel szembeni elvárások:

- a területet a tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj – rendeletben meghatározott növények – keverékével kell bevetni, a vetés megvalósulását agrotechnikai műveletként be kell jelenteni,

- a területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van,

- a másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédő szer - beleértve a csávázott vetőmagot - nem kerül kijuttatásra, a másodvetést a következő évi első növény vetése előtt beforgatják vagy bedolgozzák és ezt agrotechnikai műveletként bejelentik.

A gazdálkodási naplóban rögzített adatokkal is igazolni kell az előírt feltételek teljesítését. (Vetőmagfelhasználás, növényvédőszerhasználat tilalom betartása stb.)

A HMKÁ 8. keretében a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területekkel szembeni elvárások:

- a terület a rendeletben engedélyezett nitrogénmegkötő növények valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot,

- a területen betartják a növényvédőszer-használat tilalmát,

- az egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amikor a növény a területen van, nem használható növényvédő szer, illetve csávázott vetőmag, kivéve, ha az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerül a HMKÁ 8. előírás tekintetében elszámolásra.

A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a termesztési időszakok teljes tartamában - évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén. A nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékének vetése esetén a keveréknek a nitrogénmegkötő növénytermesztési időszakának teljes tartamában - évelő növény esetében a növény telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.

A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszakok: az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig (szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig) tart.

Az előírt feltételek teljesítését a gazdálkodási naplóban rögzített adatokkal is igazolni kell. (Csíraszámarány, növényvédőszerhasználat tilalom betartása stb.)

Mentesül a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányának fenntartása alól a gazdálkodó:

- ha szántó területe 10 hektárnál kisebb,

- amennyiben a művelt szántóterületének több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használja.

- amennyiben támogatható mezőgazdasági területének több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják.

A részletes feltételeket a 14/2023 (IV.19.) AM rendelet tartalmazza.

Oláh Endre