Javaslat a kárenyhítési hozzájárulás emelésére
2021. április 20-án nyújtották be az Országgyűlésnek azt a törvénytervezetet, amely többek között az agrárkár-enyhítési hozzájárulás drasztikus, 50 százalékos mértékű megemelését irányozza elő. Ha a Parlament a törvényt elfogadja, akkor az ültetvényművelésre szolgáló termőföld és a szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után 4500 Ft/hektár, az egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után 1500 Ft/hektár díjat kell majd fizetni.
Az indoklása szerint az emelésre azért van szükség, mert a kárenyhítési rendszer az elmúlt években tapasztalt egyre szélsősége
sebb időjárása miatt forráshiányossá vált. Valójában azonban több tényező vezetett oda, hogy az Alap mára olyan mértékben kiürült, hogy a 2020. évi elismert termelői igényeket is csak 3,1 milliárd Ft állami plusztámogatás mellett tudja kielégíteni.
Az egyik, hogy a kárenyhítési juttatásra való jogosultság megszerzésének feltételeit fokozatosan enyhítették, aminek következtében mind többen részesülhettek kompenzációkban. A kárenyhítési rendelet legutóbbi, a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet keretében eszközölt módosításával ugyanakkor jelentős visszalépés következett be, mivel több olyan szigorítást is bevezettek, ami a jövőben nehezíteni fogja a juttatás igénybevételét.
A másik, hogy a 2018-ban induló országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer működési költségeit kizárólag a kárenyhítési rendszer és az abban tag termelőkre terhelték, miközben a jégkár megelőzése az állami és magán ingatlanok, a különböző infrastrukturális létesítmények, valamint az ipari- és kereskedelmi felépítmények megóvását is szolgálja, nem beszélve arról, hogy a biztosítóknak is megtakarítása keletkezik.
Az elmúlt éveket kártörténetét elemezve kiderül, hogy a termelők számára az Országos Jégkármérséklő Rendszer fenntartása önmagában ráfizetéses. A kifizethető kárenyhítési juttatások terhére évi 1,5 milliárd Ft-ot költenek, miközben a termelők korábban egyszer sem kaptak 1,5 milliárd Ft, vagy azt meghaladó összegű kompenzációt jégkár címén.
A jégkármérséklő rendszer működése – a 2018-as indulása óta eltelt három kárenyhítési évben - 4,5 milliárd Ft-ot vont ki a Kárenyhítési Alapból.
Ha a jégkármérséklés költségét nem a kockázatkezelési rendszerben tag termelőknek kellene megtéríteni, a Kárenyhítési Alap egyenlege a 2020. évi termelői igények kifizetése után - a kormány által biztosított 3,1 milliárd Ft többlettámogatás nélkül is - pozitív lenne. Látható tehát, hogy a kárenyhítési hozzájárulás 50 százalékos megemelésének jelenleg sem szakmai, sem pénzügyi indoka nincs.