Az új SZJA adókedvezmény értelmezési kérdései

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2021. január 1-jén hatályba lépő módosítása lehetővé tette, hogy társas vállalkozások tagjaik számára meghatározott jogcímeken, éves szinten 50 millió Ft erejéig adómentesen juttatásokat eszközöljenek. A jogcímek közül három a termőföldhöz kapcsolódik, egy pedig egyes mezőgazdasági támogatások átengedését teszi lehetővé.

 

Tekintettel arra, hogy a bevezetett kedvezmény adórendszeri sajátosságokat mutat, a MOSZ az értelmezési kérdésekben a Pénzügyminisztériummal, az Agrárminisztériummal és a NAV-val is felvette a kapcsolatot.

A kedvezmény által érintett támogatásokkal, valamint a kedvezmény elszámolásá-nak technikájával és döntési kompetenciával kapcsolatos felvetésekre már érkezett válasz, ugyanakkor nyitott kérdések továbbra is vannak. Ezek közül kiemelkedik a társasági adóban való elszámolhatóság kérdése, valamint annak megítélése, hogy az szja rendszerben más jogcímen nyújtott kedvezményeket az 50 millió Ft-os korlát alkalmazásakor figyelembe kell-e venni (földbérleti díj)?  Az egyeztetések jelenleg is zajlanak. Tekintettel arra, hogy a kedvezmény igénybevételére az év egészében lehetőség van, továbbra is azt tanácsoljuk tagjainknak, hogy a jogértelmezési folyamatok lezárultáig az óvatosság elvét tartsák szem előtt.

Az alábbiakban részletezzük a már írásban megkapott értelmezéseket:

1. A társas vállalkozás által a tagjának adómentesen átadható mezőgazdasági támogatások köre

Az szja. tv. 2021. január 1-jén hatályba lépő 1. számú melléklet 4.37. pontjának b) alpontja értelmében a társas vállalkozások a nem költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott mezőgazdasági támogatást - a törvényben meghatározott értékbeli korlát figyelembevételével - adómentesen adhatják át a tagjaiknak.

Azt, hogy mely támogatások tekintendőek költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az Szja tv. 3. § 42. pontja határozza meg, mely szerint azon támogatás értendő ide, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap. Ideértendőek azok az átalánytámogatások is, amelyek estében a termelőnek ugyan nem kell a támogatás összegével megegyező összegben, tételesen elszámolnia és bizonylatokkal alátámasztania a felmerült kiadásait, de a jogcím jellege és célja bizonyos többletköltségek kompenzálása.

Az Szja tv. 3. § 28. pontjának egységes területalapú támogatásra vonatkozó definíciója alapján kijelenthető, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Tehát a tagoknak adómentesen átadhatóak a Közös Agrárpolitika I. pilléréből, terület vagy állatalapon kifizetett támogatások köre [SAPS, zöldítés, fiatal gazda, kistermelői támogatás, termeléshez kötött közvetlen támogatások] és az azokat kiegészítő nemzeti támogatások [átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT)]

A nemzeti támogatások közül a baromfi állatjóléti támogatás (11/2019. (IV. 1.) AM rendelet), a sertés állatjóléti támogatás (39/2018. (XII. 13.) AM rendelet), a tenyészkoca állatjóléti támogatás (7/2015. (III. 11.) FM rendelet), valamint a tenyészbaromfi állatjóléti támogatás (38/2016. (VI. 6.) FM) költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak tekinthetők, így azok az Szja tv. új szabálya értelmében nem adhatóak át adómentesen. Emellett a csekély összegű támogatásnak minősített jogcímek közül - szinte kivétel nélkül – mindegyik költségek fedezetére vagy fejlesztési célra nyújtott támogatásnak minősülnek. A beruházási hitelekhez kapcsolódó kamat és kezességvállalási díj-támogatások (42/2019. (IX. 20.) AM rendelet, 94/2013. (X 10.) VM rendelet és 74/2015. (XI. 10.) FM rendelet) sem adhatók át adómentesen.

A Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatások közül a beruházási támogatások, valamint az erdősítéssel kapcsolatos támogatások a tagoknak nem adhatóak át adómentesen. A vidékfejlesztési forrásból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás is az Szja tv. szerinti költségek fedezetére és fejlesztési célja folyósított támogatásnak tekinthető.

2. Mezőgazdasági támogatások könyveléséhez kapcsolódó kérdések

Elöljáróban megjegyezzük, hogy a társas vállalkozás által kapott mezőgazdasági támogatások könyvelésére vonatkozó hatályos szabályokat a támogatások összegével megegyező összegű, (de összesen legfeljebb évi 50 millió forint) tagoknak történő adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések nem befolyásolják.

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben társas vállalkozás magánszemély tagjának fizet ki véglegesen bármilyen összeget - nem számla alapján -, azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (7) bekezdés 3. pontjának és 79. § (3) bekezdésének az előírása alapján költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetés kell elszámolni. Ezt az elszámolást nem befolyásolja, hogy a magánszemélynek milyen jogcímen történik kifizetés, pl. támogatást adnak költség-ráfordításra, vagy fejlesztési célra (pl. termőföld vásárlására), vagy jelzáloghitel törlesztésére. Vagyis bármit fizethet a társas vállalkozás a magánszemély tagnak, így pl. bármilyen támogatást is, de azt - az előbb hivatkozott számviteli törvényi előírások alapján - személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.

A termőföld használatáért fizetett összeg a társas vállalkozásnál költségként, mint igénybe vett szolgáltatást kell elszámolni a számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 1. pontja és 78. § (3) bekezdésének az előírása alapján

A jelzáloghitelek tekintetében (1. számú melléklet 4.37. pontjának c) alpontja) ha a társas vállalkozás a magánszemély tag jelzálog hitelét törleszti, akkor tartozásátvállalás történik, mely lehet visszterhes, vagy visszteher nélküli. Ha visszterhesen történik, akkor a társas vállalkozás által kifizetett összeg erejéig - a számviteli törvény 29. § (1) bekezdésének az előírása alapján - a vállalkozásnak követelése lesz a magánszemély tagjával szemben, így költséget, ráfordítást a vállalkozás nem számol el. Ha visszteher nélküli tartozásátvállalás történik, akkor a magánszemélytől átvállalt összeget - a számviteli törvény 81. § (2) bekezdése m) pontjának az előírása alapján - a társas vállalkozásnál egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az így elszámolt veszteség fő szabály szerint nem az átvállalás üzleti évét terheli, mivel azt - a számviteli törvény 33. § (1) bekezdésének előírása alapján - időbelileg el kell határolni. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.

Ha a társas vállalkozás a magánszemély tag termőföld vásárlásához pénzt ad, akkor az lehet kölcsön, amit - a számviteli törvény 29. § (1) bekezdésének az előírása alapján - taggal szembeni követelésként kell kimutatni, ha pedig támogatásként adja a pénzt, akkor azt személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a társas vállalkozásnál.

3. Adómentes juttatásokkal kapcsolatos döntési kompetencia

A személyi jellegű kifizetés odaítélése és a személyi jellegű kifizetés mértékének meghatározása továbbra is a társas vállalkozás döntési kompetenciájába tartozik, függetlenül attól, hogy a személyi jellegű egyéb kifizetés adómentesen juttatható-e vagy sem.

A gazdasági társaságokra vonatkozó működési szabályokat az Szja törvényben felsorolt adómentes bevételek körének kibővülése nem változtatja meg.