Elfogadták a családi gazdaságokról szóló törvényt
Az Országgyűlés 2020. 11. 17-én elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot, amiről a Hírlevélben korábban már tájékoztatást adtunk. Ez alkalommal azokra a szabályokra szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek az eredeti javaslathoz képest megváltoztak, vagy amelyek alkalmazása még az elfogadott törvény tükrében sem teljesen egyértelmű.
Markáns változást jelent a tevékenységi formák párhuzamosságára vonatkozó korlátozások enyhítése. A tervezet szerint mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathatott volna egyéni vállalkozói tevékenységet, valamint nem lehetett volna családi mezőgazdasági társaság (CSMT) tagja. Ez az előírás az őstermelők családi gazdasága (ÖCSG) vonatkozásában is fennállt volna. Nem érintette volna ugyanakkor a mezőgazdasági tevékenységet végző, de CSMT-nek nem minősülő gazdasági társaságban, szövetkezetben meglévő tulajdonosi pozíciót, azaz az, hogy valaki őstermelő, illetve ÖCSG tag-e vagy ezek helyett CSMT-ben tag-e nem befolyásolta volna azt, hogy társas vállalkozásban tulajdonos-e vagy sem. Nyilvánvaló, hogy ez a korlátozás inkoherenciával járt volna. A kihirdetésre kerülő törvényben így kizárólag az őstermelő-egyéni vállalkozó összefonódást tiltották meg ugyanazon tevékenység vonatkozásában. Azaz őstermelő lehet tag egyszerre ÖCSG-ben és CSMT-ben is, valamint gazdasági társaságban is. Továbbra is él ugyanakkor az a szabály, hogy egy személy csak egy CSMT-ben lehet tag.
Az elfogadott törvény értelemében a társas vállalkozások mindegyike, formától függetlenül adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény jogosultja a társas vállalkozás tagja, ha az alábbi jogcímeken juttatásban részesül:
- a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése
- a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás
- támogatásként, a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitele törlesztéséhez adott juttatás, feltéve, hogy a termőföld mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából a juttatással érintett törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában áll és arra a törlesztési időszakra, amelyre e juttatást a tag kapja, az adott földterület után az a) pont szerinti juttatásban nem részesül,
- támogatásként, termőföld vásárlásához adott juttatás, feltéve, hogy a termőföldet mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljára legalább 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja.
A társas vállalkozás által a tagjainak juttatott a-d) pontok szerinti adómentes összegek több tagnak történő juttatás esetén sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió Ft-ot.
A b) pont szerinti „támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás”-nak jogszabályi definíciója nincs, úgyhogy kérdéses, hogy mely támogatási jogcímek azok, amelyek adómenetesen átadhatók.
A juttatás adómentes, azaz a jogosultnak szja, szochó és - értelemszerűen - járulék fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Az nem egyértelmű, hogy a vállalkozás a juttatást költségként vagy már az eredmény terhére számolja-e el. A társas vállalkozás estében a jelen szabályozás szerint a társasági adóalapot nem növelő tételről van szó.
Nem egyértelmű az sem, hogy a juttatást a tulajdonosok között – az osztalékhoz hasonló módon - egyenlő arányban kell-e szétosztani, vagy a tulajdonosok meghatározott köre, célzottan is igénybe tudja-e venni a kedvezményt. Az erre vonatkozó döntés - szabály hiányában - a társaság legfőbb szerve, illetve vezető tisztségviselő(i)jének kompetenciájába tartozik.
A kedvezménnyel élni leghamarabb a 2021. év vonatkozásában lehet.
A felmerülő kérdések mihamarabbi tisztázása érdekében felvettük a kapcsolatot a Pénzügyminisztériummal. Amint választ kapunk, arról tagjainknak azonnal tájékoztatást adunk.
A törvény alapvető hibája, hogy az adószabályok ugyan versenysemlegesek, azaz a társas vállalkozások - CSMT minősítésüktől függetlenül - ugyanazon kedvezményeket alkalmazhatják, a földforgalmi szabályozás diszkriminatív intézkedései itt is érvényesülnek.
Hogy a művelési kötelezettségnek eleget tudjon tenni, a társas vállalkozás tagja a föld használatát automatikusan csak a 25%-os szabály értelmében adhatja át. Ez azt jeleni, hogy a d) pont csak azoknál a vállalkozásoknál, illetve csak azon személyeknél alkalmazható, ahol a tulajdoni hányad meghaladja a 25 %-ot. Ettől függetlenül az 50 millió Ft-os keret az egyéb jogcímekkel kimeríthető. A MOSZ-nak a földforgalmi törvény megszületése óta fennálló egyértelmű követelése, hogy a 25 %-os szabályt el kell törölni és minden egyes tulajdonos számára lehetővé kell tenni, hogy a vállalkozása számára földjét bérbe adhassa.