A családi gazdaságok és az őstermelői adózás reformja
Elkészült a családi gazdaságokról, valamint az őstermelői adózás átalakításáról szóló törvényjavaslat, amely a 2018 tavaszán nyilvánosság elé tárt koncepció első, egységes keretbe foglalt verziója. Azonban a jelenleg egyeztetési szakaszban lévő tervezet sem tekinthető véglegesnek, mivel a Parlamentnek történő benyújtást megelőzően még a kormány jóváhagyása is szükséges.
A családi gazdaságokról szóló javaslat
A közös őstermelői igazolvány és a családi gazdaság ma ismert intézménye megszűnik. Azok számára, akik a jövőben együtt kívánnak magánszemélyként mezőgazdasági tevékenységet végezni, az őstermelők családi gazdaságát (ÖCSG) választhatják. Az ÖCSG esetében a Ptk. polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, ami lényegében a jelenleg élő rendszer továbbvitelét - és egyben a formalizálását - jelenti. Az ÖCSG-ben részt vevők
az őstermelői közteherviselési rendszer előnyét továbbra is élvezhetik, de – új szabályként – csak maximum 4 fő erejéig. Korláto-zást jelent, hogy az ÖCSG tagok sem egyéni vállalkozóként, sem családi mezőgazdasági társaság (CSMT) tagjaként nem folytathatják a jövőben ugyanazt a tevékenységet, ugyanakkor társas vállalkozói tagságukat a korlátozás nem érinti.
Új szervezeti formaként bevezetik a CSMT-t, ami egy minősítő kategóriát takar a már működő mezőgazdasági társas vállalkozások esetében. CSMT az a gazdasági társaság, szövetkezet lehet, amelynek legalább két tagja van, és melynek tagjai egymással hozzátartozói viszonyban vagy hozzátartozói láncolatban állnak. A CSMT – mint jogi személyiséggel rendelkező társaság - a társasági adó vagy a KIVA hatálya alá tartozik, tehát az őstermelői adózás a magánszemély tagok esetében már nem alkalmazható. A javaslat szerint kedvezményeket osztalék ágon biztosítanak, azaz a tagok az szja-n belül kapnak 50 m Ft-ig adómentességet meghatározott, a vállalkozás által számukra adott juttatások után. A jogcímek a földbérlethez, a földvásárláshoz, illetve az ahhoz kapcsolódó hitelekhez, valamint bizo-nyos támogatásokhoz kapcsolódnak. Fontos, hogy ezek a kedvezmények minden mezőgazdasági társas vállalkozás számára elérhetők lesznek. Ahogy az ÖCSG esetében, itt is lehatárolják a személyes közreműködést. Egy személy egyidejűleg csak egy CSMT-ben lehet tag.
Őstermelők közteherviselése
A működést érintő egyik legnagyobb változás, hogy mezőgazdasági tevékenységet végezni őstermelőként és egyéni vállalkozóként egyszerre nem lehet.
Az adózási reform lényege, hogy az átalányadózást helyezik a középpontba. A tételes költségelszámolás lehetősége megmarad, de az ehhez kapcsolódó kedvezményeket eltörlik. Az szja-ban nem lesz alkalmazható a „nemleges nyilatkozat” és a „40 százalékos” költségátalány intézménye, a szochó tv.-ben pedig megszüntetésre kerül a kedvezményes adóalap. A tbj.-ben, különbséget az őstermelők között a biztosítotti státuszuk alapján tesznek.
Az szja-ban átalányadózás az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételig (~19,6 m Ft) alkalmazható.
A jövedelemhányad 10 százalék lesz, azaz megszűnik a növénytermesztésnél–állattenyésztésnél alkalmazott két külön kulcs. Az átalányadózó őstermelőnek az éves minimálbér ötszörösét (~ 9,8 m Ft) meg nem haladó bevétel után szja-mentességet adnak. Ez a kedvezmény mindaddig érvényesíthető lesz, amíg az őstermelő átalányadózónak minősül. Az átalányadózói összeghatár túllépése esetén azonban a bevétel teljes összege vonatkozásában normál, költség-bevétel elszámoláson - azaz a tényleges jövedelmen - alapuló adózás lép életbe.
Új szabályként a támogatásokat nem kell bevételként figyelembe venni, azaz a támogatások adó-, illetve járulékmentes, bevételnek nem minősülő juttatássá válnak.
A jelenleg évi 600 ezer Ft-os bevételi határt, amely alatt az őstermelőnek nem kell, jövedelmet megállapítania az éves minimálbér ötven százalékára emelik (966 e Ft).
A járulékfizetés és szochó-t érintő módosítások igazodnak az új szja szabályokhoz. Az átalányadózó őstermelők közül azok, akiknek a bevétele az éves minimálbér ötszörösét nem haladja meg (~ 9,8 m Ft) mentesülnek a szochó fizetési kötelezettség alól. Ezen határ fölött - a tbj. jogállástól függően - már a jövedelem, illetve a minimálbér után kell az adót megfizetni.
A járulékfizetési kötelezettség minden őstermelő esetében ugyanaz: a biztosított őstermelők a minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétel esetén a bevétel 15 százaléka után, efölött a minimálbér 92 százaléka után fizetik meg a 18,5%-os járulékot.