Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

A Kormány 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről

A Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, a 38.  § tekintetében az  Alaptörvény 53.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a  koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a  polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyeknek és a  nem jogi személy szervezeteknek (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: jogi személy) e  rendelet hatálybalépésének napjától a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a  továbbiakban: Ptk.), illetve a  jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazniuk.

2. §

 (1) Ha a  jogi személy döntéshozó szerve vagy az  egyszemélyes jogi személy tagja (alapítója, az  alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) a  kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a  döntéshozatalban, a  döntéshozó szerv működésére vagy az  egyszemélyi tag (alapító, az  alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) döntéshozatalára e rendeletben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2) A 7.  § rendelkezéseit, továbbá a  jogi személynek a  döntéshozó szerven kívüli szerveire a  6.  § rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti esetben is alkalmazni lehet.

3. §

(1) A 2.  §-ban foglalt kivétellel a  jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a  részközgyűlést  is – nem tartható meg olyan módon, hogy az  a  tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.

(2) A jogi személy döntéshozó szervének

a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy

b) határozathozatalára – ha a  jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az  ülés tartása nélküli döntéshozatalt

nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a  jogi személy létesítő okirata e  lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy e  rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

(3) Ha a  jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a  döntéshozó szerv határozatképessége a  (2)  bekezdésben meghatározott módon történő határozathozatallal előre láthatóan biztosítható, a  döntéshozó szerv határozathozatalára a 4. § szerinti módon kell, hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a  döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni. A  döntéshozó szerv határozathozatalára a  (2)  bekezdés és a  4.  § szerinti módon kerül sor akkor is, ha az  öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a  szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, a  tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig, ha a  jogi személy ügyvezetése – vagy az  állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló – azt kezdeményezi.

(4) Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve vagy más szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt e  rendelet szabályai szerint megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra a  nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.

(5) Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van – ideértve az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt is –, a  döntéshozó szerv hatáskörében az  egyedüli tag vagy alapító írásban határoz és a  döntés az  ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

4. §

(1) Ha a  jogi személy létesítő okirata az  elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az  ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a  megállapítására és a  tagokkal való közlésére a  jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető  tisztségviselő esetén a  munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a  következő rendelkezések betartása mellett:

a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17.  § (3)  bekezdés], és a  határozat tervezetét a taggal közölni kell,

b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan

ba) meg kell határozni az  igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és

bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,

c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén

ca) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,

cb) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,

cc) a tag a  döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az  elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,

cd) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a  tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a  szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és

az arra adott szavazat, és

ce) a tag a szavazatát a 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti.

(2) A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a  jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.

(3) A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

(4) A jogi személy ügyvezetése köteles – a  rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más

személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a  tagok a  döntéshozatallal összefüggő, az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

5. §

 (1) Ha a 3. § (3) bekezdésében meghatározott eset nem áll fenn, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – a  (2)  bekezdésben meghatározott korlátozásokkal – a jogi személy ügyvezetése határoz.

(2) A jogi személy ügyvezetése

a) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,

b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,

c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a  döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,

d) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,

e) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az  a  tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

(3) Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság ügyvezetése az  (1)  bekezdésben meghatározott ügyekben csak akkor dönthet, ha a döntéshozatalra előzetesen felhatalmazást kapott az állami tulajdonostól vagy a tulajdonosi joggyakorlótól és a (4) bekezdésben meghatározott feltétel is teljesül.

(4) A jogi személy ügyvezetése az (1) bekezdés szerinti döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a  döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a  szavazatok 51%-át elérő mértékben a  határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a  jogi személynek a  Ptk.  szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e  tag az  előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

 (5) A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az  (1)  bekezdés alapján a  jogi személy ügyvezetése határoz. Ha a  jogi személynél felügyelőbizottság működik, a  jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(6) A jogi személy ügyvezetésének (1)  bekezdés szerinti döntése a  döntéshozó szerv határozatának minősül, és e  rendelet eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható. A  jogi személy ügyvezetése az  (1)  bekezdés szerinti döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

(7) Az (1) bekezdés szerint meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az  utólagos döntéshozó szervi határozat a  korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az  nem érinti az  azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

(8) A jogi személy ügyvezetése köteles – a  rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy az  (1)  bekezdés szerinti döntésekről a  tagok tájékoztatást kapjanak. Ha a  jogi személyre vonatkozó előírás a  döntéshozó szerv határozatának vagy az  üléssel összefüggő egyéb iratnak a  közzétételéről vagy a  nyilvántartó bírósághoz való benyújtásáról rendelkezik, a  jogi személy ügyvezetésének e  § szerint hozott döntését kell közzétenni, valamint benyújtani.

6. §

(1) A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a  létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (a  továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a  jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az  e  rendeletben foglaltaktól, az  ülésezés és a  döntéshozatal szabályait a  testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az  elnök által kijelölt, mindezek hiányában az  ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az  érintettekkel. Az  írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

(2) Ha a  veszélyhelyzet ideje alatt a  testület tagjainak létszáma a  törvényben, illetve a  létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a  tag az  élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a  döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az  esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a  többi tag kiesése esetén a  határozathozatalra – a  (3)  bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – egy személy is jogosult.

(3) Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok esetében, ha a  tulajdonos vagy az  állami tulajdonosi joggyakorló által jelölt testületi tag nem tud az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt eljárni, a  tulajdonos vagy a  tulajdonosi joggyakorló jogosult a  testületbe helyettesítő tagot jelölni azzal, hogy a helyettesítő tag a testületi tag akadályoztatásának vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig járhat el a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló döntésének megfelelően.

(4) Ha a  jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az  állandó könyvvizsgálójának megbízatása a  veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a  Ptk. 3:25.  § (1)  bekezdés c), e), f) vagy g)  pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az  időpontig köteles feladatát ellátni. Az  állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a  szükséges intézkedések meghozatalára az 5. § alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.

7. §

(1) A jogi személy szervei az  írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a  döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik.

(2) A tagok a  jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a  jogi személlyel. Ha a  tag jogi személy, a  jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. A  természetes személy tag a  jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

(3) E § szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.

8. § (1) A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése e  rendelet rendelkezéseinek megfelelően hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az  érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.

(2) Korlátolt felelősségű társaság esetén, ha a  Ptk. 3:189.  §-ában, illetve a  törzstőke kötelező leszállítása esetén a Ptk. 3:202. § (1) bekezdésében és a Ptk. 3:205. § (2) bekezdésében megjelölt határozatok meghozatalára az 5. § (2)  bekezdése szerinti korlátozás miatt nem kerülhet sor, a  társaság a  szükséges intézkedésekről a  veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlésen köteles dönteni.

(3) Zártkörűen működő részvénytársaság esetén, ha a  Ptk. 3:270.  §-ában, illetve kötelező alaptőke leszállítás esetén a Ptk. 3:311. §-ában és a Ptk. 3:314. § (2) bekezdésében megjelölt határozatok meghozatalára az 5. § (2) bekezdése szerinti korlátozás miatt nem kerülhet sor, a  zártkörűen működő részvénytársaság a  szükséges intézkedésekről a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli közgyűlésen köteles dönteni.

9. §

(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén ezen alcím rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A 3. §, a 4. §, az 5. § (4) bekezdése és a 8. § (3) bekezdése a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén nem alkalmazható.

(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság az  éves közgyűlés meghívóját és a  Ptk. 3:272.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti iratokat akkor is köteles honlapján közzétenni, ha e  rendelet hatályba lépése napján a  meghívó vagy a  Ptk.  3:272.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti iratok még nem kerültek közzétételre azzal, hogy meghívót a  közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal, a  Ptk. 3:272.  § (3)  bekezdés b)  pontja szerinti iratokat a  közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni. A  nyilvánosan működő részvénytársaság az  e  rendelet hatálybalépése napján már közzétett meghívójában foglaltaktól a társaság honlapján közzétett felhívásban eltérhet. A  nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése a  közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabály módosítását is –, továbbá az 5. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben is jogosult dönteni. Az ügyvezetés a közzétett napirenden szereplő kérdésekben a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is dönthet. Az e bekezdés alapján a közgyűlési hatáskörben meghozott határozatokat a Ptk. 3:279. §-a szerint közzé kell tenni.

(3) Ha a  részvényesek a  (7)  bekezdés szerinti feltételek szerint kérik a  közgyűlés összehívását a  nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetésének a  (2)  bekezdés szerinti alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, az alapszabály módosítása a (7) bekezdés szerint összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.

(4) Ha a  közgyűlés a  nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta –  ideértve a  saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is – és a  felhatalmazás időtartama a  veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a  felhatalmazás időtartama a  veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a (2) bekezdés alapján döntést hozott.

(5) A nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése 2020. április 30-ig, vagy ha a  nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a  naptári évtől eltér, az  üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles a  társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. A  beszámoló elfogadásával egyidejűleg az ügyvezetés az adózott eredmény felhasználásáról, ezen belül osztalékról is dönthet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a (6) bekezdés szerinti feltételek szerint kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a  beszámolót és az  osztalék kifizetését a  közgyűlés utólagosan jóváhagyta. Ha a  részvényesek a (6) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül nem kezdeményezik közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az  ügyvezetésnek a  beszámoló elfogadásáról, és az  osztalékról szóló döntése, valamint az  osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet.

(6) A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a (7) bekezdés szerint kezdeményezhető a  közgyűlés összehívása azzal az  eltéréssel, hogy a  részvényeseket a  közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig, vagy ha a  nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a  naptári évtől eltér, az  ügyvezetésnek a  beszámolóról és az  adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napon belül illeti meg. E  határidő elmulasztása – ideértve azt is, ha a  részvényesi kérelem a  határidő utolsó napjáig a  nyilvánosan működő részvénytársasághoz nem érkezik meg  – jogvesztéssel jár. A  közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a  közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.

(7) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a  szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a  közgyűlés összehívását az  ügyvezetés által a  veszélyhelyzet ideje alatt meghozott – az (5) bekezdésben nem említett – közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A közgyűlés összehívásának joga azokat a  részvényeseket illeti meg, akik az  eredetileg közzétett meghívóban vagy e  rendelet alapján közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a  nyilvánosan működő részvénytársaság részvénykönyvében szerepelnek. A  felhívás alapján lefolytatott tulajdonosi megfeleltetésre és részvénykönyvi bejegyzésre a  közgyűlést megelőző részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A közgyűlési meghívót – a részvényesi kérelem jogvesztő határidőn belüli kézhezvételétől számított – 45 napon belül kell közzétenni.

(8) Ha a  veszélyhelyzet megszűnése és a  következő naptári év április 1. napja, vagy ha a  nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a  naptári évtől eltér, az  üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap első napja közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, a  közgyűlés összehívásának a  (6), illetve a  (7)  bekezdés szerinti kezdeményezésére nincs lehetőség, azonban a  soron következő közgyűlésen a  társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyása napirendre tűzhető.

(9) Ha a  nyilvánosan működő részvénytársaság testületi tagjának, valamint állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörben eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, valamint azt az  esetet, ha a  nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése a  (2)  bekezdés alapján meghozza a  szükséges döntéseket – a  megbízatás a  veszélyhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlés napjáig fennmarad, és a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.

2. A társasházakra vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról

10. §

A veszélyhelyzet ideje alatt a  társasházak – a  társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően – az  ezen alcímben foglaltak szerint működhetnek.

11. §

(1) A veszélyhelyzet ideje alatt a  társasház – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – nem tart közgyűlést. Ha az  éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a  veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a  közgyűlésnek döntenie.

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a  tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a  napirend, az  ok és a  közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az  esetben a  döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a  szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az  írásbeli szavazás módjára a  szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az  eredmény megállapítását is – a  közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az  írásbeli szavazás eredményét a  közös képviselő vagy az  intézőbizottság elnöke – a  szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

12. §

 A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is, ha azonosítható

a) a nyilatkozattevő személye,

b) a nyilatkozat tartalma,

c) a nyilatkozat megtételének időpontja, és

d) a címzett személye.

13. §

Az intézőbizottság abban az esetben is ellátja a feladatait, ha a feladatok ellátására képes tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest – akár a  társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben rögzített minimumlétszám alá – csökken.

14. §

(1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).

(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.

(3) Ha a  közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a  veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a  közös képviselő (intézőbizottság) az  új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

(4) Ha a  közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a  (3)  bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnik meg, vagy a  közös képviselő (intézőbizottság) a  veszélyhelyzet folytán nem képes ellátni a  feladatait, az  új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

(5) A (3) és (4)  bekezdés szerinti esetben az  új közös képviselőt (intézőbizottságot) a  veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani.

15. §

(1) A társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárásában – a  működés törvényességének helyreállítására vonatkozó jegyzői felhívás közlését, valamint a  jegyző és a  fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartását ide nem értve – írásbeli közlésnek minősül az  írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) történő közlés is, ha azonosítható

a) a küldő személye,

b) a közlés tartalma,

c) a közlés megtételének időpontja, és

d) a címzett személye.

(2) A kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le. Ha ez  az eljárás további folytatásának akadálya, az  eljárás félbeszakad a  félbeszakadás okának elhárultáig vagy a  veszélyhelyzet megszűnését követő napig. A félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, a határidők e naptól újra kezdődnek.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás során az iratokat elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.

3. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásáról

16. §

(1) A veszélyhelyzet ideje alatt az  államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az  a  jogi személy is, amelynek működésére a  köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

17. §

(1) A köztestület testületi szerveinek ülése a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a  döntéshozatalra az  országos elnök által meghatározott és a  köztestület országos honlapján az  érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az  írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

(2) Ha a  köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a  veszélyhelyzet idején jár le, a  határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a  veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

18. §

(1) A köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy (a  továbbiakban: köztestületi ügy) intézésével kapcsolatos eljárási cselekményeket elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a  szükséges nyilatkozatokat írásbeli formában, vagy a  személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni.

(2) Ha a  köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, amely az  (1)  bekezdésben foglaltak alkalmazásával nem foganatosítható, az  érintett eljárási cselekmény a  veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható. Az  eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a  veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a  köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az  elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a  veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

19. §

 (1) A fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget a veszélyhelyzet ideje alatt követték el.

(2) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

20. §

A köztestület költségvetését és beszámolóját a  veszélyhelyzet ideje alatt az  ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni. Az  így meghozott határozatot a  köztestület legfőbb szervének a  veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A  köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a  köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

21. §

 A veszélyhelyzet ideje alatt a  közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a  továbbiakban: Kjtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22. §

(1) A veszélyhelyzet ideje alatt a  közjegyzői eskü tételére kötelezett az  esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti a  közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet azzal, hogy az  esküt a  veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.

(2) A Kjtv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

23. §

(1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a  továbbiakban: MOKK) országos elnöke a  veszélyhelyzet ideje alatt a  MOKK honlapján közzétett határozatában az  alapszabálytól és a  szabályzatoktól a  veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a  kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében e személyekre kötelező eltérő döntést hozhat.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében.

24. §

A Kjtv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.

5. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

25. §

A veszélyhelyzet ideje alatt a  bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a  továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

26. §

(1) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a  továbbiakban: MBVK) elnökségének ülése a  veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az  elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az  ülésezésre és a  döntéshozatalra az  MBVK elnöke által meghatározott  és az  MBVK  honlapján hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az  írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

(2) Az MBVK közgyűlése a veszélyhelyzet megszűnéséig nem hívható össze, nem tartható meg.

(3) Az MBVK hivatali szerve a  panaszügyek intézését a  veszélyhelyzet megszűnéséig írásban, telefonon vagy elektronikus eszköz igénybevétele útján látja el.

(4) A végrehajtójelölt, illetve végrehajtó-helyettes személyes meghallgatását és eskütételét az  MBVK hivatali szerve a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztja.

27. §

A Vht. 250.  § (2)  bekezdés 12.  pontjában meghatározott végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsga megszervezéséről a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell gondoskodni.

6. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

28. §

A veszélyhelyzet ideje alatt az  igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a  továbbiakban: Szaktv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

29. §

(1) A veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti a  szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet azzal, hogy az  esküt a  veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.

(2) Az igazságügyi szakértő részére az igazságügyi szakértői igazolványt postai úton is át lehet adni.

30. §

 (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a  továbbiakban: MISZK) elnöksége a  veszélyhelyzet ideje alatt a  MISZK  honlapján közzétett határozatban az  alapszabálytól és a  szabályzatoktól a  veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi.

(3) Az (1)  bekezdés szerinti határozat a  veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti.

31. §

 (1) A Szaktv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével kell lebonyolítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti oktatás és vizsga során a nyilvánosság követelményének nem kell eleget tenni.

(3) Az igazságügyi szakértők részére előírt, a  rendszeres jogi oktatáson való részvételre vonatkozóan megállapított kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

32. §

A 2019. december 31-én a  nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő Szaktv. 44.  § (1a)  bekezdése alapján az  ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig köteles  bejelenteni az  elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét. Ha  a  veszélyhelyzet megszűnése 2020. szeptember 1-jét követő időpontra esik, akkor a  kamarai tisztségviselők általános választását a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapon belül kell megtartani.

7. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

33. §

 A veszélyhelyzet ideje alatt az  ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

34. §

 (1) A Magyar Ügyvédi Kamara (a  továbbiakban: MÜK) elnöksége a  veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a  területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól – a  kiemelt szabályzatok és az  ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével – a  veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az  ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

 (2) Az (1)  bekezdés szerinti határozat törvényességét az  igazságügyért felelős miniszter utólag, a  nem kiemelt szabályzatokra vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi.

(3) Az (1)  bekezdés szerinti határozat a  veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti.

35. §

A MÜK elnöke önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek. A MÜK elnöke intézkedéséről az  elnökséget vagy a  küldöttgyűlést legkésőbb a  veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatja.

36. §

Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak részére az arcképes igazolványt postai úton is át lehet adni.

8. Záró rendelkezések

37. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 38. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

38. §

A Kormány e  rendelet hatályát a  veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

39. §

 (1) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet eltérő előírásait a hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.

(3) E rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de e rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg és e rendelet hatálybalépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

Orbán Viktor s. k.,

 miniszterelnök