Benyújtották a jövő évi adócsomagot
A Kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot, mely részben 2019. július 1-től és részben 2020. január 1-től fog hatályba lépni. (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/6351, valamint az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat T/6349). A cikk a MOSZ Hírlevél június 25-i számában jelent meg.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a tervek szerint még ebben a hónapban el akarják fogadni a törvényjavaslatokat, illetve a korábbi évek gyakorlata alapján ez még év végén változhat.
Főbb várható változások:
- Tao:
2020-tól kisvállalkozásoknál 500 millió forintról 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 500 millió fo
rintról 400 millió forintra csökken a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.
2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.
2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.
A módosítások csak a hatálybalépést követően megkezdett beruházásokat érintik.
Elszámolható költségnek az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése fog minősülni a jövőben.
- Járulék:
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik. Ez azokra a természetes személyekre vonatkozik, akiknek társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
- Áfa:
Önellenőrzés keretében az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén is meg lehet tenni. Az utólagos adóalap csökkentés abban az esetben lehetséges, ha az adóalap csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek, melyet az adóhatóság vizsgálni fog. A behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap csökkentés a 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében alkalmazható. Pontos meghatározásra kerül a behajthatatlan követelés fogalma. (T/6349 javaslat 35 §)
A termékexport adómentességéhez szükséges, hogy a termék igazoltan elhagyja a Közösség területét. A hatályos rendelkezések ilyen igazolásként kizárólag a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolását nevesítik, mint elfogadható igazolást. Az adóalany számára a termék Közösség területén kívülre történő kivitelét nem a kiléptető, hanem a kiviteli hatóság igazolja.
- Art:
Megszűnik az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, viszont az iparűzési adó feltöltési kötelezettség továbbra is fennáll, melyet már idén kell alkalmazni.
A kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratok esetében 10 éves iratmegőrzési kötelezettséget határoz meg.
- Helyi adók:
- 2019. július 1-jétől – főszabály szerint – nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való bejelentésére. Ezeket az információkat az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
- Eva:
- 2020. január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) szerinti adózás megszűnik.
- Őstermelők: További szabályok várhatóak az őstermelői szociális hozzájárulási adó vonatkozásában.
A szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében a jelenlegi negyedéves helyett éves adó-megállapítási időszak kerül meghatározásra a mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában.
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában költségként kell el számolni a szociális hozzájárulási adót.
A biztosított mezőgazdasági őstermelőt negyedévente (a negyed-
évet követő hónap 12-éig) szociális hozzájárulási adó-előleg fizetését írja elő. Adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után. Ugyancsak adóelőlegfizetési kötelezettség terheli a biztosított mezőgazdasági kistermelőt legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után.
Szociális hozzájárulási adóban adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő a személyi jövedelemadó bevallásában ad számot a fizetendő szociális hozzájárulási adóról.
Továbbá, a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adóelőleg-fizetésre kötelezett őstermelők esetében a személyi jövedelemadó bevallásban történik meg az esetleges éves elszámolási különbözet (a tényleges kötelezettség és az előlegként megfizetett összegek különbözete) rendezése is.
A törvények elfogadását követően részletes tájékoztatást adunk.
Készítette: Szanics Tünde