Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Tájékoztató a 2019. évi agrár költségvetésről

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a jövő évi költségvetést még június közepén benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek, amit a képviselők még a nyári szünet megkezdése előtt meg is szavaztak. Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvény így 2018.07.31-én kihirdetésre is került.

A jövő évi büdzsével párhuzamosan a honatyák döntöttek a jövő évi adócsomagról, illetve módosítottak több, a költségvetést megalapozó törvényt is. Az, hogy a nyáron elfogadott költségvetés mennyire kőbe vésett, nézőpont kérdése, ugyanakkor az, hogy a nyári adócsomagot immár rendszeresen egy őszi, generális változásokat is tartalmazó adócsomag követi, jelzi a büdzsé nyári elfogadásának megalapozottságát.

A 2019. évi költségvetés kapcsán összefoglalóan elmondható, hogy miközben az adóváltozások tekintetében jelentős, a mezőgazdaságot érintő változások láthatók, az agrártámogatások vonatkozásában az elmúlt évekhez képest érdemi elmozdulás nem érzékelhető, a támogatások értéke nominálisan szinten marad.

Az agrártárca, új néven Agrárminisztérium teljes támogatási összege is lényegében változatlan marad, ugyanakkor egyes intézmények és előirányzatok támogatása jelentősen nő, jellemzően új feladatok, illetve új jogcímek megjelenése következtében. Erre a forrást a környezetvédelmi célelőirányzatok drasztikus csökkenése teremti meg. Teljes egészében, végleg áthelyezésre kerülnek ugyanis az agrártárcától az ún. „Hulladék-gazdálkodási feladatok”, aminek következtében az Agrárminisztérium mozgástere mintegy 12 milliárd forinttal megnő.

.

Az Agrárminisztérium támogatási előirányzatai (közlönyállapotok, mrd Ft)

1. Intézményfinanszírozás

A többletből mintegy 5,5 milliárd forint az intézményrendszerhez kerül. Így több mint duplájára emelkedik az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatása is, az országos jégkármérséklő rendszer kiszolgálásához szükséges időjárási radar létesítése érdekében.

Közel 80 százalékkal több támogatásból gazdálkodhatnak a génmegőrző intézmények is. A többletforrás biztosításának célja egy állami génbanki hálózat kialakítása.

Emellett ötödével nagyobb támogatásban részesül a NÉBIH is. Ebben döntő tényező a Nemzeti Borkincstár Program végrehajtása, valamint az, hogy az élelmiszerek minőségének emelését, a vásárlói tudatosság fejlesztését, valamint a hatósági tevékenység hatékonyságának növelését szolgáló intézkedések többletforrásokat igényelnek. Ez utóbbinak új eleme az Agrárminisztérium fejezeti indoklása alapján az álőstermelők kiszűrése és a tényleges őstermelői tevékenység végzésének támogatása.

Tizenegy százalékkal nő a Földművelésügyi Minisztérium igazgatásának támogatása is, amit az EU-s fejlesztési és közvetlen támogatásokat illetően felmerülő tanúsító szervi feladatok, akkreditációs és felügyeleti vizsgálatok elvégzésével indokolnak.

2. Agrár célelőirányzatok

A már említett 12 milliárd többletforrás másik fele, azaz mintegy 6 milliárd forint jut az ún. Agrár célelőirányzatokra. Az ide tartozó előirányzatok olyan célok megvalósítását finanszírozzák az agrárágazatban, amelyek egyrészt az intézményrendszeren, másrészt a tárca feladatainak megvalósítását segítő külső szervezeteken - például kamarákon keresztül - valósulnak meg.

A költségvetésben újonnan egy, a 2017. évi augusztus végi kormányhatározat alapján megjelenő feladat a Zárkerti Program támogatása közel 2 milliárd Ft értékben. (A program valójában tehát nem új, de mivel a 2018. évi költségvetést is az Országgyűlés nyári ülésszünete előtt fogadták el, az nem kapott helyet benne.) A programra – a kormányhatározat szerint - azért volt szükség, mert a zártkerti ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzése, a környezet védelme, a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradása, valamint a vidéki tájfenntartása beavatkozást igényel, eddig azonban valójában pályázati alapon, önkormányzatok infrastruktúra fejlesztését támogatták.

Hasonló a helyzet a „Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett vidéki hálózat átfogó

„fejlesztése” című előirányzattal. A fejlesztéssel kapcsolatos feladatokról szóló 1518/2017. (VIII. 14.) Korm. határozat alapján a Kamara által működtetett vidéki hálózat fejlesztésére 2019. évtől 900 millió forint jut.

Új előirányzat a Tokaji borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatása is. A 688 millió forint összegű előirányzat a tokaji Borvidék Borászati Közösségi Infrastruktúra Programhoz kapcsolódó épületek létesítésének, a Programot kiszolgáló további infrastrukturális fejlesztések megvalósításának és a Program lebonyolítási költségeit biztosítja.

Az agrár célirányzatokon belül tízszeresére, 900 millió forintra nőnek az állami génmegőrzési feladatok támogatása. Ez összhangban van a már említett génbanki hálózat létrehozásával, a többletforrás az egyes génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatását szolgálja.

A korábbi évek 100 millió Ft-os összegű támogatása helyett 519 millió forint támogatásban részesül 2019-től a Határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatása előirányzat, melynek hátterében az áll, hogy a külhoni magyar gazdaszervezetek tevékenységének fejlesztése érdekében Kárpát-medencei Falugazdász Program indul.

2019-ben ismét lesz OMÉK, emiatt az Agrármarketing célelőirányzat többlettámogatása közel 1,1 milliárd Ft 2018-hoz képest.

Kevés olyan jogcím van a célelőirányzatok között, melynek támogatása csökken. Az egyik ilyen az osztatlan földtulajdon kimérésére szánt támogatás, ami 2019-ben 1 százalékkal 2.595 millió Ft-ra csökken.

3. Nemzeti támogatások

A nemzeti támogatások összege 2019-ben 87,1 milliárd Ft lesz, ami mindössze 4 millió Ft-tal magasabb, mint a 2018. évi összeg.

A vadgazdálkodás támogatása jogcím kivételével, minden költségvetési sor nominálisan változatlan marad. Ez ugyanakkor reálértéken a növekvő árszínvonal okán mintegy 2,5 százalékos csökkenést jelent.

Bár a nemzeti kárenyhítés állami hozzájárulása sem változik, a kárenyhítési rendszerben részt vevő termelők támogatása valójában csökken. Mivel bár a rendszer kiépítését az állam magára vállalta, annak működtetését az Kárenyhítési Alap biztosítja, amelynek pénzügyi hátterét a termelők által a rendszerbe befizetett kárenyhítési hozzájárulás és ehhez kapcsolódóan a legalább ugyanakkora összegű költségvetési forrás adja. Így a 2018. május 1-jén elindult új országos jégkármérséklő rendszer mindenki – köztük az állampolgárok, az önkormányzatok, vállalkozások - érdekét szolgálja, annak működtetését a mezőgazdaság finanszírozza.

A Nemzeti támogatások költségvetési alcím Nemzeti agrártámogatások előirányzata (ÁNT, állatjóléti támogatások, de minimis támogatások, stb.) is változatlan, ugyanakkor az előirányzaton belül mozgások elképzelhetők, melyeket jelenleg nem ismerünk. Így például,   az EU által előírt csökkentés okán az előirányzaton megjelenő ÁNT jogcímek kifizetése is természetszerűleg mérséklődik.

Érdekesség, hogy gázolaj jövedéki adó visszatérítésre kevesebbet tervez a kormány. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adótartamához kacsolódó visszaigénylés – a szőlő- és gyümölcsös ültetvények művelése során felhasznált gázolajhoz igényelhető csekély összegű támogatás kivételével – nem jelenik meg az agrár fejezetben. Ennek tervezett mértéke a korábbi évekkel szemben mintegy 6 milliárd forinttal kisebb, ami a tervezett éves mérték mintegy 20 százaléka. Gyakorlati jelentősége ugyanakkor ennek nincs, hiszen a felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó a jogszabályi feltételek mentén korlátlanul visszaigényelhető.

4. Nemzeti társfinanszírozással megvalósuló támogatások

1. Uniós programok kiegészítő támogatása jogcím-csoport

A jogcím-csoporton belül öt jogcím került tervezésre. Ezek közül enyhén, 3 százalékkal nő az „Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ, BÉSZ) támogatása” előirányzat, valamint 17 százalékkal magasabb támogatásban részesül az „Egyes állatbetegségek ellenőrzése és felszámolása támogatása” jogcím is. Ugyanakkor a betervezett számok valójában csak irányadók, mivel a jogcímek teljesülése az Igyál tejet program kivételével módosítás nélkül eltérhetnek az előirányzattól.

1. Vidékfejlesztés

A Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága és A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Irányító Hatósága 2018 májusától ismét az Agrárminisztériumhoz került. A programok költségvetése azonban nem az agrárfejezetben, hanem az Uniós fejlesztések című fejezetben kerülnek megtervezésre.

A VP és MAHOP a 2019 évi költségvetés nagy veszteses, az előirányzott támogatási összegek 12 százalékkal csökkennek, a 2018 évi. 47,9 milliárd forinttal szemben a kormány csak 42,2 milliárd forint nemzeti hozzájárulással számol. Ugyanakkor ez sem feltétlenül biztos, hogy felhasználásra tud kerülni, hiszen az eddigi években a fejlesztési források elköltésének mértékét mindig felülbecsülte a Miniszterelnökség: 2016-ban az eredetileg betervezett kifizetések 69 százalékát (11,3 milliárd Ft), 2017-ben 76 százalékát (23,3 milliárd Ft) sikerült csak kifizetni. Tekintettel arra, hogy a programozási ciklus végéig még mintegy 150 milliárd forintot kellene elköltenie nemzeti hozzájárulásként a kormánynak, egyre nagyobb a kétely, hogy a fejlesztési forrásokat sikerül-e Magyarországnak maradéktalanul felhasználnia.  

Készítette: Paragi Márton