Érdekképviselet
Az érdekvédelemmel kapcsolatos feladatokat a következõkben a következõkben fogalmazza meg a közgyûlés:
Az Európai Unió államaiban, az uniós agrárpolitika végrehajtásában meghatározó szerepet játszanak az érdekképviseletek. Ez nem csupán arra a lobbytevékenységre korlátozódik, mellyel az általuk képviselt termelõi kör érdekeit képviselik a döntéshozók felé, hanem tagjaik érdekében számos önszervezõdésen alapuló, de az össz-társadalom érdekeit szolgáló funkciót is ellátnak, az államnál jobb hatékonysággal.
Az EU-ban elismert és támogatott feladat
Az Unió országaiban, az oktatásban, a szaktanácsadásban, a termékpálya szabályozások végrehajtásában, stb. az érdekképviseletek komoly szerepet játszanak. E feladatok ellátását a társadalom, az állam nemcsak elismeri, hanem az ebben való közremuködést anyagilag is támogatja- A MOSZ elengedhetetlennek tartja, hogy e tekintetben is konszenzus alakuljon ki, mely a XXI. századi követelményeknek megfelelõ feltételek mentén rendezi az érdekképviseletek és az állam viszonyát, elismeri a termelõk érdekérvényesítési jogát, s korrekt, a gazdasági érdekeken alapuló intézményesített érdekegyeztetési rendszert alakít ki. Ezen együttmuködés keretében jelölhetõk ki a meghatározó érdekképviseletek által ellátandó közfeladatok, ennek módja és finanszírozása, illetve az érdekegyeztetések intézményesített rendszere.
Ahhoz, hogy a részben új feladatokat - az uniós gyakorlatnak megfelelõen - a MOSZ a jövõben hatékonyan elláthassa, meghatározott, ma még államinak tunô feladatokat "társadalmasítson", elengedhetetlen nemcsak az, hogy az állam e funkciókat elismerje, hanem, hogy e feladatok finanszírozásában is részt vállaljon.
Ennek keretén belül a MOSZ kezdeményezi, hogy a kormány vizsgálja felül az érdekképviseletek támogatását, szüntesse meg azok elmúlt években tapasztalható politikai diszkriminálását. Ennek érdekében az igazoltan reprezentatív érdekképviseletek számára - reprezentatívitásukkal arányosan - ugyanazon juttatásokat adja meg, amire 2001- 2002-ben csak a politikai alapon kiválasztott agrár-érdekképviselet volt jogosult. Ennek keretében reprezentatívitás arányosan a többi érdekképviseletnek is épületet és infrastruktúrát juttasson.
A kormány soron kívül vizsgálja felül az érdekképviseleteknek az egyes agrárszabályozási feladatok végrehajtásában való közremûködését, szüntesse meg a diszkriminatív megkülönböztetést és biztosítson reprezentatívitásukkal arányos jogokat.
Az agrár-, vidék- és területfejlesztési intézmények és hivatalok munkájába az uniós követelményeknek és a 90-es évek közepén kialakult gyakorlatnak megfeleloen ismételten be kell vonni az érdekképviseleteket.
A kormány haladéktalanul állítsa vissza a reprezentatív érdekképviseletekkel a korábban mûködött középszintu agrár-érdekegyeztetési gyakorlatot.
A kormányzat a megnövekedett feladatok finanszírozása érdekében részben normatív módon, megkötött, nyílvános szerzõdések keretében - többek között - járuljon hozzá például a szaktanácsadási, agrárinformatikai rendszerhez, a termelok uniós felkészítéséhez, a reprezentatív érdekképviseletek uniós szervezetekhez való becsatlakozásához.
Az egyetlen valóban országos érdekképviselet
A MOSZ - a területi szövetségekkel - továbbra is az agrárágazat legnagyobb és legszervezettebb érdekképviseleti szervezete, amelynek képviseleti körébe az ágazat termelésében meghatározó szerepet betölto gazdálkodó szervezetek tartoznak- A MOSZ az egyetlen ténylegesen országos kiterjedésu mezogazdasági érdekképviselet. A szövetség tagi összetétele és gazdasági, szakmai háttere teszi szükségessé és lehetové, hogy különbözo minoségekben vegyen részt az agrárágazatot, a mezogazdasági termeloket érinto döntések, szabályozások elokészítésében és megvalósításában.
Az agrárágazat meghatározó reprezentatív munkaadói szervezeteként vesz részt az országos szintû érdekegyezeteto fórumok (az Országos Munkaügyi Tanács, a Gazdasági Tanács, az Európai Integrációs Tanács és egy sor más szervezet) munkájában. Az országos szövetség OMT tagságából adódik a területi szövetségek részvételi lehetosége több olyan szervezetben, ahol a tagjaikat érinto döntéseket hoznak.
Ágazati érdekképviselet
A mezõgazdasági termelést folytató tagok érdekeit képviselve és érvényesítésére törekedve vesz részt a szövetség az ágazati, termelési és értékesítési feltételeket meghatározó szabályozás kidolgozásában és azok alkalmazásában. A termékpályák tekintetében - az ágazati választmányok munkájának szervezésével - lényegében a szövetség biztosítja a termelok képviseletét a legfontosabb ágazatok terméktanácsaiban. Az Agrárpiaci Rendtartási Tárcaközi Bizottságban mód van az értékesítési lehetoségeket meghatározó döntések kezdeményezésére és kialakításukban való részvételre.
A szövetség sajátos feladata a szövetkezeti érdekképviseleti feladatok ellátása. A termelõszövetkezeti múlt a rendszerváltás óta a politika céltábláivá tette a szövetkezeti formában muködo tagszervezeteket. A szövetkezet ellenes támadások elhárítása, jogaik és érdekeik folyamatos védelme az elmúlt két évben a szövetség - kényszeruen - kiemelt feladatává vált.
Az érdekképviselet helyzete
Az érdekképviseleti munkáról szóló közgyûlési dokumentum elemzi e tevékenység helyzetét, s hangsúlyozza: A MOSZ 1999. november 30-án tartott III. kongresszusa a szövetség fo feladatát továbbra is abban határozta meg, hogy segítse a tagszervezeteket a jövojüket meghatározó folyamatokhoz, változásokhoz - különösen a globalizációból és az Európai Unióhoz való csatlakozásból adódó követelményekhez - való alkalmazkodásban. A fokozódó gazdasági versenyben a MOSZ-nak, mint gazdasági érdekképviseletnek elsodleges célja és feladata, hogy a tagszervezetei (és általában a mezõgazdasági árutermelõk) számára kedvezo szabályozást, muködési feltételeket harcoljon ki, ha szükséges, az érdekérvényesítés minden eszközét felhasználva.
A kongresszus értékelésének és az érdekérvényesítés összes lehetséges eszközére való utalásnak megvoltak az elozményei. Az 1998. évi kormányváltás után a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a koalíciós szerzodés szerint az FKgP, személy szerint dr.Torgyán József miniszter kezébe került. A miniszter egy pillanatig sem titkolta, hogy pártja (és saját) választási programja és ígéretei megvalósítását a nagyüzemek rovására akarja megvalósítani és ezeket tekinti ennek akadályának. Nem változtatott ezen a "búzabomba" hatástalanítására 1998 oszén kötött megállapodás és az "agrárbékérol" egy év múlva aláírt szerzõdés sem. Ezeket a MOSZ (és a vele együttmuködo szervezetek) erélyes fellépésére kellett elfogadnia, de a politikai reklámértékük kihasználásán túl - különösen a hitelkonszolidáció tekintetében - nem akarta betartani. Az emiatt kiélezodött vitában a miniszter ismét elovette a korábbi, a szövetkezetek szétszedését szolgáló terveit, ami ellen az érdekképviselet értelemszeruen tiltakozott és a végso eszközt, a demonstrációt is igénybe vette. ...A miniszter ámokfutásának csak azt követoen vetett véget a kormányfo, amikor az FKgP megszavazta a kétéves költségvetést.
A minisztérium vezetésében történt váltás hozott némi változást a stílusban és az érdekképviselettel való kapcsolattartásban, de folytatta - sot következetesebbé és erõteljesebbé tette - a mezogazdasági szerkezetátalakítási törekvéseket, a társas vállalkozások diszkriminálását. Folytatta és még nyilvánvalóbbá tette a különbözõ érdekcsoportok és az azokat képviselo szervezetek szembeállításának és egymás rovására való elõnyhöz juttatásának politikáját.
A jutalom és korbács politikája
Ennek jellemzõ példája a mezõgazdaság szövetkezeti üzletrészekrõl (az új szövetkezetekrõl szóló törvénnyel egyidejûleg) áterõszakolt törvény, amit ugyan még Torgyán József kezdeményezett, de a miniszterelnök még az Alkotmánybíróság megsemmisíto döntése után is szükségesnek látta a végrehajtását- A felvásárlásnak elõbb a nyugdíjasokra, majd a már nem is mûködo szövetkezetek esetében még mindig csak erre a két kategóriára való kiterjesztés egyértelmûvé tette, hogy kormány a "jutalom és a korbács" politikáját alkalmazza. Gyakorlatilag azokat büntette, akik nem hagyták ott "idoben" a szövetkezetet - ezen a körön belül is durva megkülönböztetést téve az aktív korú és a nyugdíjas tagok között.
A családi gazdaságok létesítésének jogszabályi elosegítése, ennek érdekében a "földtörvény csomag" elfogadtatása már egy átfogó, a korábbi kezdeményezéseken messze túlmutató kormányzati koncepció erõltetett ütemu megvalósítására mutatott. A teljes átrendezési szándék kiterjedt az ágazat szereplõit képviselõ szervezetekre is, ami alapvetoen érinti a MOSZ és a többi érdekképviseleti szervezet muködési lehetoségeit.
Nyílt diszkrimináció
A kormány koncepciójának része és szolgálója volt az érdekképviseletek tudatos megosztása és szembefordítása, az általa támogatni és háttérbe szorítani tervezett érdekkörök szerint. Orbán Viktor miniszterelnök a kormány "stratégiai szövetségesének" minõsítette a magát az egyéni termelõk egyedüli érdekképviseletének nevezo Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Országos Szövetségét (utalva egyben az ágazat átszervezésének célként való kituzésére is). A kormány olyannyira nyílttá tette az érdekképviseletek közötti diszkriminálási szándékát, hogy törvényben biztosította a MAGOSZ muködésének anyagi feltételeit, sot - a magyar, de valószínuleg a nemzetközi gyakorlatban is példa nélküli módon - monopolhelyzetbe hozta a családi gazdálkodók által igényelheto támogatások odaítélésében.
A MAGOSZ azzal járult hozzá a kormány megosztó politikájához, hogy az agrár érdekképviseletek együttmûködésének 1991 óta szervezeti keretet biztosító Agrárkoordinációs Fórum "ellenszervezeteként" megalakította - kilenc más, alig ismert illetve támogatottság nélküli szervezettel - a Mezo és Erdogazdasági Érdekegyezteto Tanács (MAÉT) elnevezésu tömörülést.
Az Agrárkoordinációs Fórumon belül ennek ellenére folytatódott sõt még szorosabbá vált az együttmuködés a maradó tagok között. A Magyar Parasztszövetség (MPSZ), a MEDOSZ, az Agrár Munkaadói Szövetség, a Magyar Gazdaszövetség több esetben a MOSZ-szal együtt fordult a kormányhoz, illetve az Alkotmánybírósághoz, sot az MPSZ és a MEDOSZ a demonstrációs felhívásokhoz is csatlakozott.
Demonstrációs kényszerpályán
A politika nem csak behatárolta, de sok esetben kényszerpályára is terelte az érdekképviseleti tevékenységet (mint pl.a demonstrációk szervezése), elvonva az eszközöket és energiát az alapveto gazdasági érdekképviseleti feladatok ellátásától. Ennek ellenére törekedtünk arra, hogy az ilyen jellegû események ne tegyék lehetetlenné a folyamatos érdekegyeztetési munkát. Ezt a szakmai kapcsolatok szintjén többé-kevésbé sikerült biztosítani, elsosorban az ágazati ügyekben. Ugyanakkor a politikai döntések által behatárolt jogszabályok elõkészítésében az egyeztetési, befolyásolási lehetoség gyakorlatilag teljesen megszunt és az érdekképviselet mozgástere a már kihirdetett jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatának kezdeményezésére korlátozódott.
A MOSZ jelzései, tiltakozásai
Ilyen körülmények között az országos szövetség is egyre gyakrabban kényszerült a hagyományos érdekképviseleti eszközök mellett a lobbizásra, a jogalkotás és a politikai döntéshozatal informális úton való befolyásolására. Számos esetben fordultunk közvetlenül a köztársasági elnökhöz, a miniszterelnökhöz, illetve az illetékes miniszterekhez az egyeztetések elmaradása illetve eredménytelensége miatt, ismertetve az adott kérdésben a MOSZ álláspontját, javaslatait.
A konkrét jogalkotási témák, szakmai kérdések mellett általánosabb problémákat is jeleztünk a felelõs kormányzati személyeknek, de ezekre a figyelmeztetésekre csak közvetve, a sajtón keresztül kaptunk válaszokat.
Eredménytelen volt a kezdeményezésünk a köztársasági elnöknél is, akitõl elobb a mezõgazdasági szövetkezeti üzletrészrõl szóló törvény aláírásának megtagadását és elozetes normakontrollra küldését kértük. Bár "voltak jogi aggályai" és késobb az Alkotmánybíróság látványosan igazolta a kezdeményezés megalapozottságát, a köztársasági elnök a "földtörvény csomag" felülvizsgálatát sem tartotta szükségesnek. -Elutasító magatartást tapasztalhattunk az igazságügy-miniszternél is, akinek - mint a jogalkotásért felelos miniszternek - számos esetben hívtuk fel a figyelmét egyes jogszabályok, illetve tervezetek alkotmányellenességére, a jogalkotásról szóló törvény eloírásainak a megsértésére.
Az országon belüli kezdeményezések erosítéseként ismét kértük a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elnökének személyes közbenjárását a szövetkezeti üzletrészekrol szóló törvény elfogadásának megakadályozására. Az elnök eleget téve ennek a kérésnek, levélben hívta fel dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök figyelmét a törvény várható súlyos következményeire, amire azonban nem kapott érdemi választ-
Az érdekegyeztetési lehetõségek háttérbe szorulása, az érdekképviselet véleményének negligálása következtében minden korábbinál gyakrabban kellett élnünk a kihirdetett jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatának kezdeményezésével- A MOSZ az elozo kongresszus óta 12 jogszabály illetve intézkedés utólagos normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól. Az üzletrész-törvény mellett a legjelentosebb a "földtörvény csomag" és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése. Ezen túl részt vettünk az Országos Szövetkezeti Tanácsnak az új szövetkezetekrol szóló törvény felülvizsgálatát kezdeményezo beadványa kidolgozásában is.
A jogi lehetoségek mellett az érdekképviselet legfontosabb eszköze a nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása.
Érdekképviseleti eredmények
A muködést nehezíto körülmények ellenére az érdekképviselet még így is számos - a tagszervezeteknek hasznot jelento - eredményt ért el. Az "agrárbéke" megállapodás lényegét jelento kibontakozási (reorganizációs) hitelprogramot a szövetség szakemberei dolgozták ki és - bár a megvalósításáért kemény harcot kellett vívni az azt szabotáló miniszterrel és a megállapodásból utólag magának méltánytalanul nagy részt követelo MAGOSZ-szal - összességében elértük, hogy a megfelelo pályázatot benyújtó tagszervezeteink szinte teljes köre részt vehetett a programban. A szövetség tagszervezetei nyújtották be a pályázatok mintegy felét, ami a programba bevont 50 milliárd forintnyi hiteltömeg háromnegyed részét érintette. Ezen túl a pénzintézetek mintegy 13-14 milliárd forint nagyságú pótlólagos hitelt folyósítottak a mezogazdasági - elsosorban a társas - vállalkozásoknak.
A miniszter - a megállapodás megszegésével - önhatalmúlag leszukítette az árutermelõ gazdaságoknak szánt keretet, és a külso üzletrész tulajdonok "rendezését" akarta a részvétel feltételeként megszabni. A MOSZ emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Ugyancsak kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál annak a miniszteri utasításnak a megsemmisítését, amely megtiltotta a pályázatot elbíráló bizottság tagjainak a szövetkezetek, illetve jogutódjaik pályázatának elfogadását. Az érdekképviselet lépésének hírére az intézkedés visszavonásra került.
Az anyagi értelemben is hasznot hozó érdekképviseleti eredmények között kiemelten kell említeni a mezogazdasági szövetkezeti üzletrészrol szóló törvény alkotmánybírósági megsemmisítését. A külso üzletrész tulajdonosok üzletrészeinek ezt követo, "piaci alapon" lezajlott felvásárlásának adatai szerint a szövetkezeteknek a törvény alapján 23 milliárd forintot kellett volna az üzletrészekre kifizetni, ami számos szövetkezet esetében csodhöz és felszámoláshoz vezetett volna.
A minimálbér kormány által kezdeményezett emelése jelentõs terhet rótt a munkaadókra, különösen a nagy élomunkaero igényu ágazatokban, köztük a mezogazdaságban. Emiatt a MOSZ - bár elvben egyetértett az átlagtól amúgy is leszakadt agrárágazati bérek emelésének szükségességével - az emelést csak a munkaadói terhek növekedése kompenzálása mellett tartotta elfogadhatónak. A kormány - konszenzus hiányában - mindkét évben egyoldalúan, rendeletben emelte a minimálbért. Az érdekképviseleti fellépés hatására 2001-ben már elismerte - bár szerény mértékben - a kompenzálás szükségességét, ami ebben az évben már jelentosen nagyobb mértéku lesz. Ebben jelentos szerepe van annak, hogy a MOSZ - mint munkaadói szervezet - képviselni tudja az ágazat foglalkoztatói érdekeit az Országos Munkaügyi Tanácsban és képviseloje részt vesz a támogatási összeget biztosító Munkaero Piaci Alap Irányító Testületének (MAT) a munkájában.
A MOSZ kezdeményezésére a MAT, illetve a döntéseit végrehajtó Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) a minimálbér-emelés kompenzációja mellett külön programokat is meghirdetett a foglalkoztatás támogatására, amelyekkel a mezogazdasági munkaadók is élhettek. Ilyen volt a magas élomunka igényu vállalkozások foglalkoztatás támogatási programja, a kisvállalkozások fejlodését elosegíto program, illetve az egyes kiemelt munkanélküli rétegek támogatási programja.
Folyamatos és a körülményekhez képest eredményes volt az egyes ágazatok helyzetét befolyásoló döntésekben való részvételünk, elsosorban az Agrárpiaci Rendtartási Bizottságban. A piaci szabályozás és a piacra jutási támogatásokat szolgáló jogalkotásban - a többi érdekképviselettel és a terméktanácsokkal együttmuködve - jelentos, anyagilag is mérheto eredményeket értünk el. Ennek a munkának a megalapozásában nagy szerepük volt a szakmai, ágazati választmányoknak.
Ágazati kezdeményezések
Az ágazatok közül a legtöbb feladatot a gabona-, a tej-, a cukor-, a sertés és a baromfiágazat helyzetének rendezése, a termeloi érdekek érvényesítése jelentette. A gabona piacszabályozásában a törvény módosítása miatt fel kellett adnunk az árgarancia iránti igényünket és a lehetoségekhez igazodva a szélsõséges ármozgások mérséklése elérésére törekedtünk. Ezt elérendo következetesen javasoltuk a közraktári elhelyezés és tárolás, valamint a takarmányvásárlás támogatását és a gabonák szabad kereskedelmének visszaállítását. Ezen a téren az Európai Unióban muködo, a termelok számára biztonságot és kiszámíthatóságot jelento intervenciós rendszerhez közelíto gabonaszabályozás meghirdetését tekintjük elérendo célnak.
A MOSZ kezdeményezte a takarmánykukorica exportját tiltó rendelet visszavonását. Ezt követoen az engedélykötelezettség felfüggesztése gyakorlatilag ismét szabaddá tette a kukorica exportját.
Ötéves elokészület után meghirdetésre került a termelok és az érdekképviseletek által szorgalmazott cukorrendtartás, ennek keretében a termeloket megilleto répaszállítási jog meghatározása. A MOSZ, a szövetség és a terméktanács együttes fellépésének eredményeként 2001-ben 360 millió forintos minoségi támogatáshoz juthattak a cukorrépa termelok.
A MOSZ - az ICN Hungary Rt-vel megállapodva - máktermelési integrátori rendszert épített ki, ami a termeloknek és az integrátoroknak hozott hasznon felül az érdekképviseleti tevékenység lehetséges továbbfejlesztésére is példát jelent.
A jelentos túltermelés ellenére sikerült megvédeni a tejtermelõk jövedelmi pozícióját a tej irányára és minoségi támogatása, valamint az egy milliárd forintos kiegészíto exporttámogatás meghirdetésének kiharcolásával. Hasonló címeken - az FVM ellenállása dacára - mintegy nyolcmilliárdos támogatással sikerült stabilizálni a sertés- és a baromfi ágazat termelési, értékesítési és jövedelmi pozícióit.
- A szövetkezetellenes politikai légkör és diszkrimináció miatt folytatódott a szövetkezeti és társasági formában mûködõ tagszervezetek arányának az átrendezodése. Nott a társaságok száma, bár nem a ténylegesen történt átalakulásokkal azonosan, mivel a részleges átalakulások során többnyire a szövetkezet marad a szövetség tagja. A tagi körön belül továbbra is a szövetkezetek vannak többségben, ami érthetové teszi, hogy az elmúlt két év során az érdekképviseleti munka jelentos része a szövetkezeteket érõ támadások kivédése volt.
Az érdekképviseleti munka háttere
A területi szövetségek többsége muködési lehetoségének szukülése következtében folyamatosan nott az igény az országos szövetség ügyintézo szervezete, munkatársainak konkrét ügyekben való közremuködése iránt. A szövetkezeti átalakulásokat a MOSZ nem csak útmutatókkal segítette, hanem munkatársai többtucatnyi átalakulási folyamatban személyesen is részt vettek. A szövetségeknél, tagszervezeteknél alkalmazott jogászok számának radikális csökkenése miatt megnott az igény a jogi ügyekben való tanácsadás iránt is.
Az országos szövetség hatékony munkája elképzelhetetlen lenne a társadalmi és szervezeti háttere nélkül. A területi szövetségek közvetítõ szerepet töltenek be a problémák feltárásában és jelzésében, az információk továbbításában, a tagszervezetek tájékoztatásában és az érdekképviseleti akciók szervezésében.
A szövetségek és az országos szövetség mellett muködo ágazati választmányok a speciális termelõi érdekek feltárásában és a terméktanácsokban való képviseletében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A nehézségek ellenére a választmányok eredményesen muködtek és mûködnek, de a következo idoszakban elkerülhetetlen lesz a szerepük, muködésük újragondolása, különös tekintettel a terméktanácsok szerepének változására az EU csatlakozással összefüggésben.
A finanszírozási gondok is közrejátszottak abban, hogy az elmúlt két évben erosödtek a szövetségek szolgáltató tevékenységének bovítésére való törekvések. Ez elsosorban a közös beszerzõ-értékesítõ tevékenység szervezésében nyilvánult meg. A MOSZ többször kezdeményezte ezeknek az együttmûködéseknek országos hálózatba szervezését, de ez nem kapott kello támogatást.
Uniós elkötelezettséggel
A nemzetközi kapcsolatokat a munka zömét az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ feladatok végzése jelentette. Az elnökség több alkalommal foglakozott az érdekképviseleti álláspont kialakításával. A testületi álláspontot eljuttattuk a tárgyalásokban illetékes kormányzati szervekhez illetve képviseltük az Európai Integrációs Tanács és annak agrárbizottsága ülésein.
Az uniós viszonyokba való betekintésre és kapcsolatteremtésre továbbra is lehetoséget nyújtott az Országos Munkaügyi Tanács és az EU Gazdasági és Szociális Bizottság közötti Vegyesbizottság munkájában való részvétel, valamint az agrár érdekképviseletek felkészítését szolgáló Phare program, ami alkalmat adott az EU tagországok agrár érdekképviseletei brüsszeli csúcsszervezete, a COPA-COGECA munkájába megfigyeloként való bekapcsolódásra. Napirendre került a tagjelölt országok érdekképviseleteinek csatlakozása (egyelore csak tanácskozási joggal) az uniós érdekképviselethez, aminek azonban képviseleti (a szervezetek közötti egyeztetési) és anyagi problémái vannak.
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (SZNSZ) az elmúlt években több alkalommal nyújtott erkölcsi támogatást a magyar mezogazdasági szövetkezeteknek a politikai támadásokkal szemben.
Az érdekképviselet jövoje
A kormányt alakító koalíció nagyobbik pártja, a Magyar Szocialista Párt programjában és a sürgõs kormányzati intézkedésekrol szóló tervében kiemelt fontosságot tulajdonít a civil szervezetekkel való együttmuködésnek, az érdekegyeztetés gyakorlata helyreállításának. A MOSZ erre - az ágazat és tagjai érdekében - igényt tart. Ennek jegyében került a közgyûlés napirendjére a MOSZ programjavaslata illetve az elsõdleges kormányzati intézkedésekre tett javaslata.
Az érdekképviseleti munkáról szóló dokumentum megerõsítésként megismétli:
Kezdeményezzük a kormányzati és az ágazati szintû érdekegyeztetés intézményes formáinak kialakítását és muködtetését. Ugyancsak szükségesnek tartjuk és igényeljük a területi szintû fórumokban a szövetségek bevonását, a döntéshozatalban való részvételi joggal.
Fontosnak tartjuk az érdekképviseleti jogosultságok erosítését a piacszabályozási döntésekben. A MOSZ - tagszervezetei érdekeinek megfeleloen - arra törekszik, hogy a szabályozásban mielobb bevezetésre kerüljenek az Európai Unióban érvényes intézmények és követelmények.
Az EU csatlakozásra való felkészülés szervezése és segítése az érdekképviselet kiemelt feladata lesz a következõ idoszakban. Ehhez a jelenleginél bovebb személyi és anyagi feltételekre van szükség, ami csak kormányzati együttmuködéssel és költségvetési támogatással biztosítható. A kormányzati támogatásra feltétlenül szükség lesz az EU intézményei munkájába való folyamatos részvételhez, a magyar termelõk érdekeit meghatározó döntések befolyásolására.
Szolgáltatás, szaktanácsadás
Az érdekképviseleti mûködésben erosíteni kell a tagszervezeteknek nyújtott szolgáltató tevékenységet, ami egyben a mûködés anyagi feltételeihez is hozzájárulhat. Ennek legtöbb eredményt ígérõ területe a közös beszerzési-értékesíto együttmuködések erosítése, hálózattá szervezése. A MOSZ-nak szerepet kell vállalnia a hálózat muködésének országos szintuvé tételében, muködési területeinek bovítésében.
Keresni kell a tagoknak nyújtható szolgáltatások más területeit, illetve a már meglévo igények kielégítésének lehetoségét. Ilyen terület az elocsatlakozási programok révén megszerezheto támogatásokat igénylo pályázatok készítésében való közremuködés, az agárgazdasági, munkaügyi, vidékfejlesztési forrásokhoz való hozzáférés segítése.
Az Európai Unióban a termeloi érdekképviseletek eddig is rendkívül fontos szerepet töltöttek be a közösségi döntéshozatalban. Ezt a szerepet tovább erosíti az Unió jövobeli arculatát alakító folyamat, aminek egyik központi eleme a szociális párbeszéd, a civil társadalom szervezeteinek egyre eroteljesebb szerepvállalása. A Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének erre a szerepvállalásra kell felkészülnie és alkalmassá válnia.