A MOSZ véleménye és javaslatai a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióhoz - 1
Tartalomjegyzék
- felhívja rá a figyelmet, hogy a mezőgazdaság vonatkozásában az üzemszerkezet meghatározása homályos és zavart keltő, hiányzik a jogilag egységen értelmezhető lehatárolás. A MOSZ kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a koncepcióban – összhangban az Európai Unió idevágó, hatályban lévő és gyakorlatban alkalmazott meghatározásával, valamint a kormányprogramban foglaltakkal – a mikro-, kis és középvállalkozások megnevezés szerepeljen, mivel a magyar mezőgazdasági árutermelők több mint 95 %-a nem tőkés társaság, hanem mikro-, kis- és középvállalkozás.
A hazai mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve a jogi személyiségű kis és közepes vállalkozások az árutermelésben és foglalkoztatásban elfoglalt helyüknek és szerepüknek megfelelően képezzék részét a stratégiának és az egyes programoknak.
- a magyar mezőgazdaság többpólusú szerkezetére való tekintettel kirekesztő és versenytorzító lépésnek tartja, hogy a stratégiában felvázolt föld és birtokpolitika középpontjába kizárólag a családi/egyéni gazdaságok és az azok társulásai állnak. A hazai társas gazdaságok döntő része magyar kistulajdonosok társulásaként működik, eleget tesz adó- és járulék-fizetési kötelezettségeinek, hazai munkaerőt foglalkoztat, és magyar árut állít elő. A MOSZ ezért elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a föld és birtokpolitikai szabályozás szektor, szervezet is versenysemleges legyen.
- támogatja a vidéki munkahelyek megőrzésére, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, ugyanakkor inkorrekt eljárásnak tartja a társas gazdaságok foglalkoztatásban betöltött szerepének alul, az egyéni, illetve önfoglalkoztatás szerepének pedig felül értékelését. A MOSZ megítélése szerint a 2020-ra célként kitűzött 700 000 éves munkaerőegység ágazati szintű elérése erőteljesen túlzó elképzés, melynek teljesülését a felvázolt koncepció nem támasztja alá, munkahelyek megszűnésének a veszélyét is magában hordozza.
- a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatban alapvető elvárásának tartja, hogy a magyar mezőgazdaság támogatottsága érje el, vagy haladja meg a Magyarországnak 2013-ban járó támogatás reálértékét. A MOSZ - az Európai Unió tagállamainak többségéhez hasonlóan – elutasítja a közvetlen támogatások felső határának korlátozására vonatkozó elképzeléseket, mint ahogy nem tartja elfogadhatónak a birtokmérettel arányos, degresszív támogatás bevezetésére vonatkozó hazai javaslatokat sem. A MOSZ szükségesnek tartja a piacszabályos eszközrendszerének megerősítését, valamint ezzel párhuzamosan uniós szintű kockázatkezelési rendszer kialakítását.
- a vidékfejlesztés kapcsán alapvető fontosságúnak tartja, hogy a II. pillér megerősítésére ne a közvetlen támogatások terhére kerüljön sor. A vidékfejlesztési forrásokat hatékonyságot növelő, versenyképességet javító beruházásokra, valamint a vidéki munkahelyek létrejöttét eredményező fejlesztésekre kell koncentrálni. A vidékfejlesztés hazai és közösségi forrásainak elosztási arányát és hozzáférési szabályait úgy kell meghatározni, hogy az szektor és méret semleges legyen.
- egyetért a helyi piacok kiemelt fontosságával, de ugyanilyen fontosnak tartja az export-piacok megerősítését és fejlesztését. A MOSZ üdvözli a hozzáadott érték növelésére irányuló célkitűzést mind a kis-, közepes méretű, mind a nemzetközi piacokon versenyző feldolgozóüzemek vonatkozásában. A MOSZ egyetért a hazai vállalkozások kereskedelmi láncokkal szembeni alku pozíciójának erősítésére, a kereskedelmi lánc lerövidítésére irányuló törekvésekkel.
- fontosnak tartja a magyar termék fogalmának egyértelmű definiálását, javasolja, hogy törvényi szinten kerüljön meghatározásra az „Eredeti magyar élelmiszer” - magyar alapanyagból, magyarországi élelmiszer előállítási telephelyen készült élelmiszer – fogalma.
- egyetért azzal, hogy olyan agrártermelés folytatására van szükség, ami megfelel a környezetvédelmi alapelveknek, biztosítja a termelési alapok generációkon átívelő megőrzését, de ez a törekvés nem járhat együtt az amúgy is túlburjánzott bürokrácia növelésével, olyan követelmények bevezetésével amelyek a fogyasztók, a társadalom terheit is növelik.
- álláspontja szerint nincs szinkronban a kormányprogrammal, hogy a stratégiában foglalt programok megvalósítása részben a termelőkre rótt újabb terhekből (illetékek, járulékok bevezetése, bírságolás, termékdíjak) kerüljön finanszírozásra. Ezek az intézkedések nem csak versenyhátrányt okoznak a hazai termelőknek, hanem - a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság ellen is hatva – az élelmiszerárakat is emelik.
- támogatja a kormányprogram azon törekvéseit, melyek a gazdaság kifehérítését, az adó és közteher hozzájárulás szélesebb alapokra történő helyezését, a közbiztonság javítását célozzák. Ezeknek az elveknek a vidékfejlesztési koncepcióban is hangsúlyosan meg kell jelenniük, így a legális foglalkoztatásnak, nyomon követhető áruértékesítésnek, vidéki közbiztonságnak és vagyonvédelemnek – melynek hiánya sokszor az árutermelés feltételeit veszélyezteti - kiemelt szerepet kell kapniuk.
- fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a hazai állattartás döntő hányada az egyéni és társas kis és középvállalkozásoknál koncentrálódik. Az állomány további csökkenésének elkerülése érdekében több ágazat vonatkozásában meg kell találni a választ a top –up megszűnése miatt fellépő versenyhátrány kezelésére, valamint biztosítani kell az állattenyésztés KAP-on belüli speciális támogatási lehetőségeit.
Budapest, 2011. május 25.
- << Előző
- Tovább