A MOSZ véleménye és javaslatai a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióhoz

Tartalomjegyzék


A MOSZ fontosnak és időszerűnek tartja a vidékstratégiai alapelvek lefektetését. A koncepcióban foglaltakról széles körű egyeztetést folytattunk tagszervezeteinkkel, valamint a velük kapcsolatban lévő, hozzájuk több szállal kötődő partnereikkel is.

 

 A MOSZ az árutermelő, adófizető, hazai munkaerőt foglalkoztató, magyar árut előállító, hazai magántulajdonon alapuló kis- és középvállalkozások képviseletében teszi meg észrevételeit. A koncepció számos olyan intézkedést tartalmaz – pl. hazai piac visszanyerése, ÁFA csökkentése, az állattenyésztés és zöldség-gyümölcs szektor súlyának növelése, élőmunka terheinek csökkentése, ügyfélközpontú agrár-közigazgatás, hozzáadott érték növelése stb. – ami támogatandó, az egész agrártársadalom érdekében álló célkitűzés.

 
A vidékstratégiai koncepció véleményezésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a kormányprogramban, a konvergencia programban, illetve a Széll Kálmán tervben lefektetett, a gazdaság egészére meghatározott prioritásokat. Ezekkel (GDP növelése, árutermelés bővítése, adó és közteherviselés szélesebb alapokra történő helyezése, foglalkoztatás bővítése, gazdaság kifehérítése stb.) a koncepció számos vonatkozásban nincs összhangban, mint ahogy több szempontból aggályos a program komplex  – vagyis gazdasági, szociális, társadalmi szempontokat is figyelembe vevő – fenntarthatósága is.

 
A MOSZ úgy ítéli meg, nem lehet figyelmen kívül hagyni a koncepcióban, hogy a hazai agrárgazdaság duális szerkezetű, melyben megvan a helye és szerepe a kizárólag önellátó gazdaságoknak, az őstermelőknek, családi gazdálkodóknak, a kis- és közepes egyéni és társas vállalkozásoknak is.

 
Meggyőződésünk, hogy a vidék helyzetének javulása csak ezen, egymás mellett létező gazdálkodási formák együttműködése, szövetsége, közös tevékenysége nyomán képzelhető el.

A MOSZ megítélése szerint olyan stratégiára és azt megalapozó intézkedésékre van szükség, ami biztosítja a vidék népességmegtartó képességét, vonzó perspektívát kínál a fiataloknak a vidéken maradáshoz, valamint hosszú távon garantálja a tisztességes megélhetésüket, függetlenül attól, hogy jövőjüket egyéni/családi gazdálkodóként, vagy társas vállalkozás tagjaként képzelik el.

 
A MOSZ álláspontja szerint erős, foglalkoztató mezőgazdaság nélkül a vidéki foglalkoztatás bővülésének lehetőségei beszűkülnek, ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy a vidéki munkanélküliség kezeléséhez ez csak szükséges, de önmagában a vidék problémáit megoldani nem képes előfeltétel. Fontos, hogy a kormány gazdaság, szociális és társadalom politikája is kiemelt területként kezelje a vidéki, falusi munkanélküliség kezelését, a vidéki életminőség javítását.

 
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének általános véleményét és javaslatait a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióval kapcsolatban az alábbiakban foglaljuk össze.

 
A MOSZ:

 
-      egyetért a koncepcióban felvázolt általános célkitűzésekkel, ugyanakkor megállapítja, hogy a célok elérésének felvázolt módja sok esetben nem számol a realitásokkal. A koncepció számos vonatkozásban nincs szinkronban a kormány és konvergencia programmal – termelés és GDP növelés, versenyképesség javítása, állami szervek büntetésben való érdekeltségének megszüntetése, stb. -, valamint figyelmen kívül hagyja a világpiaci tendenciákat és a Közös Agrárpolitika rendszerében 2013 után bekövetkező változásokat.

 
-      úgy ítéli meg, hogy a koncepcióban felvázolt célkitűzések jóval túlmutatnak a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi területén, ezért biztosítani kell, hogy a végrehajtáshoz szükséges források az egyéb érintett szakpolitikát, elsősorban a regionális, kohéziós politikák bevonásával kerüljenek meghatározásra. A különböző programokat (UMVP, KEOP, ROP stb.) összehangoltan, egymást kiegészítve, az átjárhatóságot biztosítva kell meghirdetni.

 
-      hibásnak, több szempontból károsnak tartja azt a megközelítést, mely a mezőgazdaságot elsősorban környezet és tájgazdálkodásként értelmezi. Nem vitatva a környezet megóvásának fontosságát, a MOSZ – összhangban az Európai Bizottsággal – alapelvnek tekinti, hogy a mezőgazdaság elsődleges feladata az élelmiszer-előállítás. Az ehhez szükséges termelési kapacitásokat – a hosszú távú élelmiszerellátás biztosítása érdekében – továbbra is fenn kell tartani.

 
-      sajnálattal állapítja meg, hogy a koncepció a fenntartható fejlődést lényegében a természeti és környezeti fenntarthatóságra szűkíti le. A fenntartható fejlődés értelmezése a MOSZ álláspontja szerint ennél jóval szélesebb körű, a környezeti elvek mellett magába foglalja a gazdasági, társadalmi, szociális szempontok érvényesítését is. Alapvető célnak a piacképes árutermelés és a foglalkoztatás bővítését kell tekinteni.

 


 

 -      felhívja rá a figyelmet, hogy a mezőgazdaság vonatkozásában az üzemszerkezet meghatározása homályos és zavart keltő, hiányzik a jogilag egységen értelmezhető lehatárolás. A MOSZ kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a koncepcióban – összhangban az Európai Unió idevágó, hatályban lévő és gyakorlatban alkalmazott meghatározásával, valamint a kormányprogramban foglaltakkal – a mikro-, kis és középvállalkozások megnevezés szerepeljen, mivel a magyar mezőgazdasági árutermelők több mint 95 %-a nem tőkés társaság, hanem mikro-, kis- és középvállalkozás.

A hazai mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve a jogi személyiségű kis és közepes vállalkozások az árutermelésben és foglalkoztatásban elfoglalt helyüknek és szerepüknek megfelelően képezzék részét a stratégiának és az egyes programoknak.

 
-      a magyar mezőgazdaság többpólusú szerkezetére való tekintettel kirekesztő és versenytorzító lépésnek tartja, hogy a stratégiában felvázolt föld és birtokpolitika középpontjába kizárólag a családi/egyéni gazdaságok és az azok társulásai állnak. A hazai társas gazdaságok döntő része magyar kistulajdonosok társulásaként működik, eleget tesz adó- és járulék-fizetési kötelezettségeinek, hazai munkaerőt foglalkoztat, és magyar árut állít elő. A MOSZ ezért elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a föld és birtokpolitikai szabályozás szektor, szervezet is versenysemleges legyen.

 
-      támogatja a vidéki munkahelyek megőrzésére, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, ugyanakkor inkorrekt eljárásnak tartja a társas gazdaságok foglalkoztatásban betöltött szerepének alul, az egyéni, illetve önfoglalkoztatás szerepének pedig felül értékelését.  A MOSZ megítélése szerint a 2020-ra célként kitűzött 700 000 éves munkaerőegység ágazati szintű elérése erőteljesen túlzó elképzés, melynek teljesülését a felvázolt koncepció nem támasztja alá, munkahelyek megszűnésének a veszélyét is magában hordozza.

 
-      a Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatban alapvető elvárásának tartja, hogy a magyar mezőgazdaság támogatottsága érje el, vagy haladja meg a Magyarországnak 2013-ban járó támogatás reálértékét. A MOSZ - az Európai Unió tagállamainak többségéhez hasonlóan – elutasítja a közvetlen támogatások felső határának korlátozására vonatkozó elképzeléseket, mint ahogy nem tartja elfogadhatónak a birtokmérettel arányos, degresszív támogatás bevezetésére vonatkozó hazai javaslatokat sem. A MOSZ szükségesnek tartja a piacszabályos eszközrendszerének megerősítését, valamint ezzel párhuzamosan uniós szintű kockázatkezelési rendszer kialakítását.

 
-      a vidékfejlesztés kapcsán alapvető fontosságúnak tartja, hogy a II. pillér megerősítésére ne a közvetlen támogatások terhére kerüljön sor. A vidékfejlesztési forrásokat hatékonyságot növelő, versenyképességet javító beruházásokra, valamint a vidéki munkahelyek létrejöttét eredményező fejlesztésekre kell koncentrálni. A vidékfejlesztés hazai és közösségi forrásainak elosztási arányát és hozzáférési szabályait úgy kell meghatározni, hogy az szektor és méret semleges legyen.

 
-      egyetért a helyi piacok kiemelt fontosságával, de ugyanilyen fontosnak tartja az export-piacok megerősítését és fejlesztését. A MOSZ üdvözli a hozzáadott érték növelésére irányuló célkitűzést mind a kis-, közepes méretű, mind a nemzetközi piacokon versenyző feldolgozóüzemek vonatkozásában. A MOSZ egyetért a hazai vállalkozások kereskedelmi láncokkal szembeni alku pozíciójának erősítésére, a kereskedelmi lánc lerövidítésére irányuló törekvésekkel.

 
-      fontosnak tartja a magyar termék fogalmának egyértelmű definiálását, javasolja, hogy törvényi szinten kerüljön meghatározásra az „Eredeti magyar élelmiszer” - magyar alapanyagból, magyarországi élelmiszer előállítási telephelyen készült élelmiszer – fogalma.

 
-      egyetért azzal, hogy olyan agrártermelés folytatására van szükség, ami megfelel a környezetvédelmi alapelveknek, biztosítja a termelési alapok  generációkon átívelő megőrzését, de ez a törekvés nem járhat együtt az amúgy is túlburjánzott bürokrácia növelésével, olyan követelmények bevezetésével amelyek a fogyasztók, a társadalom terheit is növelik.

 
-      álláspontja szerint nincs szinkronban a kormányprogrammal, hogy a stratégiában foglalt programok megvalósítása részben a termelőkre rótt újabb terhekből (illetékek, járulékok bevezetése, bírságolás, termékdíjak) kerüljön finanszírozásra. Ezek az intézkedések nem csak versenyhátrányt okoznak a hazai termelőknek, hanem - a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság ellen is hatva – az élelmiszerárakat is emelik.

 
-      támogatja a kormányprogram azon törekvéseit, melyek a gazdaság kifehérítését, az adó és közteher hozzájárulás szélesebb alapokra történő helyezését, a közbiztonság javítását célozzák. Ezeknek az elveknek a vidékfejlesztési koncepcióban is hangsúlyosan meg kell jelenniük, így a legális foglalkoztatásnak, nyomon követhető áruértékesítésnek, vidéki közbiztonságnak és vagyonvédelemnek  – melynek hiánya sokszor az árutermelés feltételeit veszélyezteti -   kiemelt szerepet kell kapniuk.

 
-      fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a hazai állattartás döntő hányada az egyéni és társas kis és középvállalkozásoknál koncentrálódik. Az állomány további csökkenésének elkerülése érdekében több ágazat vonatkozásában meg kell találni a választ a top –up megszűnése miatt fellépő versenyhátrány kezelésére, valamint biztosítani kell az állattenyésztés KAP-on belüli speciális támogatási lehetőségeit.

 
Budapest, 2011. május 25.