Alapszabály
Alapszabály
(utolsó frissítés: 2018.március 22.)
A MOSZ alakuló kongresszusa fél éves előkészítő munka után 1989. december 12-én fogadta el a megújult érdekképviseleti szövetség alapszabályát.
Az eltelt közel harminc év során - a körülmények és az elvárások változása következtében - számos esetben szükségessé vált az alapszabály módosítása, de ezek alapjában nem érintették az alapításkor meghatározott célokat és elveket. A szövetség mai működésének megismeréséhez azonban segítséget nyújthat egy rövid visszatekintés a változásokra.
Az alapító kongresszus a MOSZ-t a „szövetségek szövetségeként” hozta létre. Ez lényegében a jogelőd Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szervezeti felépítésének a továbbvitelét jelentette, amelyben a termelőszövetkezetek az 1967. óta működő úgynevezett „területi” (megyei) szövetségeken keresztül kapcsolódtak az országos szervezethez, aminek nem volt közvetlen tagsága. Az új alapszabály ezen két lényeges ponton változtatott. A MOSZ-nak tagjai lettek a területi szövetségek (és a később alakuló ágazati, szakmai szövetségek). A „szövetségek szövetsége” másik és azóta is élő szervezeti megoldása, hogy az országos szövetség elnökségének többségében a területi és ágazati szövetségek képviselői a tagjai.
A szövetség legfelsőbb szervének, a kongresszusnak az ülésére valamennyi tagszervezet küldhetett képviselőt. Mivel ez csak öt évenként ülésezett, a kongresszus és az elnökség között választott képviselőkből álló és évente többször ülésező Országos Tanács működött.
Ezen a szervezeti és működési felépítésen - ésszerűségi okból - változtatni kellett. Egy bírósági jogértelmezés (ami utólag hibásnak bizonyult) miatt meg kellett változtatni a tagsági viszony szabályozását és lehetővé kellett tenni az országos szövetségben való - a területi szövetségi tagsággal párhuzamos - közvetlen tagságot.
Hamarosan az is kiderült, hogy a megváltozott viszonyok között nem indokolt az Országos Tanács működtetése, ezért ezt megszüntetve az elnökség vette át az Országos Tanács hatáskörét is.
Az alapszabály számos későbbi módosítását a körülmények változása tette szükségessé. Az érdekegyeztetés kialakuló rendszerében a MOSZ az alapszabályban deklarálta a munkaadói érdekképviseleti szerepét. Változtak az érdekképviseleti módszerek (pl. demonstráció szervezés, alkotmánybírósági eljárás kezdeményezés, ágazati kollektív szerződés kötés, stb.) és változtak az érdekképviselet intézményei is, mint pl. az Országos Érdekegyeztető Tanács működése és abban a szövetség tagsága. Az érdekképviseleti eszközök használatának, egyes intézményekhez való kapcsolódásnak az alapszabályban való rögzítése esetenként jogszabályi követelmény is volt.
A 2010. óta az intézményrendszerben és az érdekegyeztetés feltételeiben végbement változások sok tekintetben kiüresítették az alapszabály számos rendelkezését. A 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv előírja az egyesületi formában működő szervezetek belső szabályozásának a Ptk. szabályaihoz való igazítását, ami szükségessé teszi az alapszabály átfogó módosítását. Az erre korábban meghatározott határidő törvényi feloldására tekintettel a MOSZ elnöksége úgy határozott, hogy az alapszabály felülvizsgálata és módosítása a szövetség soron következő kongresszusán kerüljön napirendre.
A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA