A katasztrófavédelmi törvény gyakorlati hatása a mezőgazdaságra
2012. január 1-től lépett hatályba a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény.
Ennek értelmében katasztrófavédelmi hozzájárulást köteles fizetni bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (továbbiakban üzemeltető), aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, illetve döntő befolyást gyakorol annak működésére.
Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül az üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy, vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben veszélyes anyagok (pl. egyes műtrágyák, kőolaj termékek) vannak jelen tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására. A veszélyes anyagok listáját, valamint a küszöbmennyiségek nagyságát a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet tartalmazza.
A törvény értelmében az érintett üzemeltetők katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetésére is kötelezettek, mely a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevétel 0,1%-a. A hozzájárulás jelentős nagysága ellenére nincs egyértelműen rögzítve, hogy mi minősül a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett nettó árbevételnek. Ugyanakkor a rendelet szerint a veszélyes áruk tárolását végző gazdálkodó szervezeteknek a katasztrófavédelmi hozzájárulása a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. A MOSZ értelmezése szerint tehát bértárolás esetén jelentősen csökkenthető a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértéke.
A veszélyes anyagok küszöbmennyiségének, egyúttal az üzemek érintettségének azonosítására a 219/2011 (X.20). kormányrendelet 1. mellékletének szempontrendszere szolgál. A számítást az üzemeltetőknek kell elvégezni, ugyanakkor az anyaglista rendkívül bonyolult, a kritériumrendszer összetett és nagyon nehezen értelmezhető. Érdekképviseletünk előzetes számításokat végzett annak megítélésére, hogy a tagjait milyen mértékben érinti a törvény mezőgazdaságra történő kiterjesztése. Értékelésünkhöz az ammónium-nitrát felhasználását választottuk. A törvény értelmében küszöbérték alatti üzemnek minősül, ha az üzem meghaladja az anyaglistában meghatározott veszélyes anyagok alsó küszöbmennyiségének negyedét. Az ammónium-nitrát hatóanyagot tartalmazó műtrágyák esetében becsléseink szerint ez már minimum 1250, 312, 87 vagy 2,5 tonna anyag tárolásánál megvalósul, attól függően, hogy egy műtrágyának mekkora a nitrogén- vagy az éghető/szervesanyag tartalma.
Az érintett üzemeltetőknek nemcsak jelentős anyagi, de további adminisztrációs terhekkel is számolniuk kell. A veszélyes anyag mennyiségétől függően biztonsági jelentést, biztonsági elemzést, káresemény elhárítási tervet, belső védelmi tervet kell készíteniük.
Megítélésünk szerint a gazdálkodók úgy mentesülhetnek a törvény hatálya alól, ha nem tárolnak veszélyes anyagot a megadott határértéket maghaladó mennyiségben, hanem közvetlenül az értékesítőtől szállítják ki a földekre a műtrágyát, esetleg bértárolást végeznek.
A MOSZ már jelezte a jogszabályalkotók felé, hogy a törvény mezőgazdaságot érintő része aránytalan és annak érdekében, hogy segítséget tudjunk nyújtani tagjainknak a veszélyes anyagok felhasználásában, kezdeményeztünk egy egyeztetést a rendelet alkotóival, valamint a hatóságok képviselőivel. A jogszabályalkotók figyelmét felhívtuk arra a veszélyre is, hogy a törvény életbelépése ronthatja a termelői integrációt, megszűnik az a korábbi gyakorlat, miszerint a termelők még szezon előtt megvásárolják és maguk tárolják a műtrágyát, és ez a műtrágyagyártásban is zavart okozhat, mivel a műtrágyagyártók nincsenek felkészülve az így keletkezett többletmennyiség tárolására.
A Vidékfejlesztési Minisztérium teljes fogadókészséget mutatott a szabályozás módosításának kezdeményezésére és már fel is vették a kapcsolatot a Belügyminisztérium képviselőivel, valamint a Katasztrófavédelmi Hatósággal.
Időközben megjelent az a BM rendelet is, mely tartalmazza a díjak mértékét. Ezt az alábbiakban közöljük.
Igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárások, illetve az igazgatási szolgáltatási díj mértéke
Tevékenység |
Hivatkozás |
Szolgáltatási díj összege |
|
1. |
Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemépítéshez |
Kat. 25. § (1); |
|
1.1 |
felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem |
R. 10. § (1) |
285 000 Ft |
1.2 |
alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem |
|
240 000 Ft |
2. |
Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építéséhez |
Kat. 25. § (1); |
240 000 Ft |
3. |
Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység végzéséhez |
Kat. 25. § (1); |
|
3.1 |
felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem |
Kat. 28. § (1)-(2); |
335 000 Ft |
3.2 |
alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem |
R. 10. § (1) |
285 000 Ft |
3.3 |
küszöbérték alatti üzem |
Kat. 40. § (1)-(3); Kat. 27. § (3) b); |
135 000 Ft |
4. |
Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás üzem jelentős változtatásához |
Kat. 27. § (3) b); |
285 000 Ft |
5. |
Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység ismételt folytatásához |
Kat. 27. § (3) a); |
145 000 Ft |
6. |
Biztonsági jelentés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata |
Kat. 28. § (4); |
115 000 Ft |
7. |
Biztonsági elemzés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata |
R. 11. § (3) |
115 000 Ft |
8. |
Belső védelmi terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata |
Kat. 38. §; |
75 000 Ft |
9. |
Súlyos káresemény elhárítási terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata |
Kat. 41. § d); |
75 000 Ft |
10. |
Veszélyes tevékenység azonosítása |
Kat. 40. § (1), |
100 000 Ft |
Forrás: Magyar Közlöny 51/2011 (XII.21.) BM. rendelet, 1.melléklet
Tudomásunk van róla, hogy a hatóságok a törvény végrehajtása céljából egyes tagszervezeteinket már hivatalosan is megkeresték. Javasoljuk, hogy az esetleges megkeresések után kérjenek konzultációt és hivatalosan is jelezzék, hogy miért nem értenek egyet azzal, hogy a hatóság bevonta gazdaságukat az érintetti körbe.
A tárgyalások eredményeiről folyamatos tájékoztatást adunk.
Budapest, 2012. január 9.
Csordás Katalin