Agrárpolitikai állásfoglalás

Agrárpolitikai állásfoglalás

Az 1989 decemberében megtartott mezõgazdasági szövetkezeti kongresszus, amely a MOSZ alakuló kongresszusa a következõkben foglalt állást a legfontosabb agrárpolitikai kérdésekben:

 

Jövedelmezõség

A kongresszus megerõsíti, hogy a mezõgazdasági alaptevékenységben a vagyonarányos nyereség érje el az ipar átlagos vagyonarányos nyereségszintjét. A kongresszus megbízza az új érdekképviseleti szervezetet, hogy ennek érdekében minden törvényes eszközt vegyen igénybe.
A kongresszus azt követeli, hogy a mezõgazdaság igényelt jövedelmezõségét és a paraszti jövedelmek felzárkóztatását három évnél rövidebb idõ alatt oldja meg a kormány.

Föld, kártérítés

A kongresszus leszögezi, hogy a szövetkezeti tulajdonban lévõ földterületeket a szövetkezetek az államilag elõírt módon és áron váltották meg. Ezért nincs törvényes, sem erkölcsi alap arra, hogy kényszermegváltással a szövetkezeti tulajdonba került földet vagy annak feltételezett értékét a szövetkezettõl bárki követelje.
Az állam által elkövetett korábbi igazságtalanságokat nem a szövetkezeteknek, hanem a társadalomnak kell jóvá tenni.
Ennek megfelelõen a szövetkezeti közös tulajdonban lévõ föld a szövetkezeti vagyon szerves részét képezi. Felette a rendelkezés joga minden korlátozás nélkül a szövetkezeti tagság, mint önkormányzati tulajdonos hatáskörébe tartozik. Ennek alapján a szövetkezeti tagság maga dönti el, hogy közös tulajdonban lévõ földtulajdonát a tagok közt milyen feltételekkel és milyen arányban nevesítik.
A kongresszus a mai napon fennálló tulajdoni állapotot törvényesnek tekinti.
A kongresszus a parasztság erkölcsi rehabilitálásával egyetért. Az anyagi kártalanítás lehetõségérõl törvény döntsön. A kártalanítás teljes egészében a társadalom feladata.

Követeljük, hogy az állami tartalékföldek megvásárlásának törvényes lehetõségét ne akadályozzák az államigazgatási szervek.
Követeljük, hogy a már megváltozott, de tulajdonjogilag még át nem vezetett földek szabályszerûen és a lehetõ leggyorsabban átvezetésre kerüljenek.

Szövetkezeti vagyon

A kongresszus leszögezi, hogy a szövetkezeti vagyon a téesztagok tulajdona. Egyetért azzal, hogy a közgyûlés akár a teljes vagyon mértékéig is a szövetkezeti vagyont a tagok között a jelenlegi jogi szabályozás feltételeivel nevesíthesse. A tulajdonreformmal kapcsolatos vagyonváltozások adó- és illetékmentesek legyenek.

Árrendszer, privatizáció

Támogatjuk a nyereséget is tartalmazó, garantált árrendszert és javasoljuk, hogy annak érvényesülését az érdekképviseleti szervek bevonásával szükség szerint vizsgálják.
Követeljük, hogy az élelmiszeripari vállalatok átalakulása gyorsuljon fel. A mezõgazdasági miniszter a termelõi érdekeltségû átalakulásokat azonnal rendelje el. Az átalakulás bármely társasági formában (Rt., Kft., stb.) csak akkor engedélyezhetõ, ha a termelõk részaránya legalább az 50 százalékot eléri.

Munkajövedelem, járadékfizetés

Elengedhetetlen, hogy minden munkadíjat és az ehhez kapcsolódó munkajövedelmet egységes forrásból a költségek terhére lehessen kifizetni, függetlenül a kifizetés idõpontjától.

Szükségesnek tartjuk, hogy az állami vagyon valós tartalmát és fogalmát tisztázzuk. A szövetkezetek ezt állami támogatásként és nem tõkejuttatásként kapták. Ezért nem terhelhetõk járadékfizetési kötelezettséggel.

 

Támogatás, finanszírozás
A meghirdetett adósságrendezési pályázatba az új, reálisabb feltételek alapján még egyszer kerülhessenek be az egyszer már korábban felülvizsgált szövetkezetek is.
A hibás gazdaságpolitika miatt a felszámolás küszöbén álló szövetkezetek esetében 1990. január 1-jétõl érvényesüljön hitel-visszafizetési moratórium és a kamatterhek törlése.

A kormány gyorsítsa fel a Tisza-II. térségében lévõ termelõszövetkezetek kártalanítását, illetve kezdje el a Bõs-Nagymaros miatti károk felmérését és szükség szerinti rendezését.

Támogatjuk, hogy a forint leértékelések miatt az öntözésfejlesztést végrehajtó gazdaságok jövedelmezõségi problémáit vizsgáljuk felül.

Vállalkozásfejlesztés

Javasoljuk, hogy a magyar gazdaságot finanszírozó alapokból legyen lehetõség arra, hogy a szövetkezetek segíthessék a szövetkezeteken belüli új típusú vállalkozásokat, magánvállalkozásokat is. Biztosítani kell az átalánydíjas vállalkozási rendszer további fenntartását, valamint szektorsemlegességét a földadó fizetési-kötelezettség megállapításánál.

A szövetkezeten belüli érdekeltség és vállalkozás élénkítését, tagi tulajdonosi pozíció megteremtését a szabályozás ösztönözze azzal, hogy kamatmentes újrakezdési és kedvezményes világbanki hitelekbõl a téesztagi vállalkozók is részesüljenek. Támogatjuk, hogy az új vállalkozók élvezzenek adókedvezményt.
A kedvezõtlen adottságú szövetkezeteknek lehetõvé kell tenni, hogy adózatlan nyereségükbõl 25 százalékig Iparfejlesztési Alapot hozhassanak létre.


Nyugdíj


A kongresszus kiemelt programnak tekinti a korkedvezményes nyugdíjlehetõségek megvalósítását.