Agrárpolitikai állásfoglalás
A közgyûlés összefoglalta a MOSZ nézeteit egy olyan agrárpolitikáról (nemzeti agrárprogramról), melynek keretében az agrárvilág érdekelt szereplõinek véleménye folyamatosan érvényesül. Mindenek elõtt hangsúlyozza: nálunk is indokolt egy olyan nemzeti agrárprogram megalkotása, amelyben az agrárvilág szereplõinek véleménye folyamatosan érvényesül.
Nemzeti agrárprogram
...Alapvetõ célként azt tûzzük ki, hogy az általunk ajánlott agrárpolitika a mezõgazdasághoz kapcsolódó tevékenységeket végzõ egyéni, társas vállalkozásoknak, szövetkezeteknek, illetve a mezõgazdaságból élõ embereknek biztos megélhetést, gyarapodást s így perspektívát biztosítson...
...Az agrárpolitikával szembeni igényünk két alapkövetelményben fejezõdik ki: nagyobb jövedelem- és teljes jogbiztonságot a mezõgazdasági termelõknek!
Ezen célok érdekében összeállítottuk a fordulat általunk javasolt szakmai programját, amely tartalmazza a célok eléréséhez szükséges fõbb eszközrendszert (birtokpolitikát, üzemstruktúrát, a gazdasági feltételrendszert, a piaci és foglalkoztatáspolitikát stb.). Javaslataink a megújuló agrárpolitika stratégiai megalapozását szolgálják. Emellett megtettük javaslatunkat a válságkezeléshez szükséges azonnali intézkedésekre is.
Birtokpolitika és üzemstruktúra
A szövetkezeti, illetve az átmeneti, valamint a kárpótlási törvény a földtulajdoni viszonyokat alapvetõen átrendezte. Az átrendezõdés megköveteli, hogy az új birtokviszonyokhoz egyértelmû, világos, a tulajdonlást és a használatot rendezõ földjogi szabályozás is megszülessen...
...A szabályozásnak prioritást kell adnia az adott településen mezõgazdasággal élethivatásszerûen foglalkozók földtulajdonszerzésének. Kamatmentes hitellel, állami garanciavállalással befektetési adókedvezménnyel, elõvásárlási jog biztosításával kell számukra kedvezõ gazdálkodási lehetõséget teremteni.
Elfogadhatatlannak tartjuk a földbérlet felsõ határral való korlátozását és a szövetkezetek számára tervezett földtulajdon-szerzési tilalmat.
...A haszonnal mûködni képes nagyüzemek és a létrejövõ közép- és kisgazdaságok mûködési feltételeiben diszkriminációt nem szabad alkalmazni. A piacgazdasági feltételek között egyedül a gazdasági racionalitás hatóereje mûködjön differenciáló tényezõként...
...Egyszer és mindenkorra véget kell vetni a nagyüzemek ellen irányuló akcióknak és hangulatkeltésnek, mert ez a folyamat véglegesen tönkreteheti a hazai mezõgazdaság termelõkapacitásait. Nagy kárral járhat a nagyüzemek megfontolatlan, kampányszerû felaprózása, mini gazdasággá szervezése, mivel agrárgazdaságunknak a bel- és külpiacon egyaránt nemzetközi monopóliumokkal, jól támogatott és szervezett nagyüzemekkel kell versenyezniük.
Nemzetgazdasági létkérdés, hogy kikerüljük az ismétlõdõ történelmi csapdát. Az átalakítás során ezúttal nem szabad módszeresen lerombolni agrárgazdaságunk gazdálkodási- mûködési struktúráját, technikai-mûszaki bázisát.
Árpolitika
...Az anarchikus ármozgások csak úgy csökkenthetõk, ha hatékony piacszabályozás és termelõi védelem alakul ki. A termelõk részérõl követelmény a fõbb termékek tekintetében (gabona, hús, tej stb.) a felvásárlási monopóliumok, illetve kartellárak kialakulásának megakadályozása. A jövedelembiztonság érdekében ezért a fõbb cikkekre garantált, illetve védõárak, készletezési intézkedések és exporttámogatás is szükségesek.
...A termelõi áraknak igazodniuk kell az infláció mértékéhez. Mindez elkerülhetetlenül az élelmiszer árak nagymértékû emelkedését eredményezi. Ellenkezõ esetben ugyanis elkerülhetetlenek a mezõgazdasági termelés ismétlõdõ zavarai.
Adózás, közterhek
...Elengedhetetlen, hogy a jövedelemadózás való jövedelmeket adóztasson. Ugyanakkor újra kell gondolni az ágazat speciális sajátosságainak az adórendszerben való normatív (és nem eseti) kezelését, továbbá az agrárvállalkozások adóterhelésének az országoshoz viszonyított csökkentését. Az ágazattól megvont kedvezményeket (tevékenységi, beruházási kedvezmények, hitelkamat preferenciák) ismét meg kell adni...
Kik kapják a támogatást?
...A támogatás intézménye olyan tartós pillére az agrárpolitikának, amelynek kívánatos szintjét minden körülmények között tartani kell...A támogatáspolitikát nem lehet alárendelni üzemi, szervezeti formáktól való különbözõségnek. Fontos követelmény, hogy a támogatást ne a vertikum egésze, hanem mindig a mezõgazdasági termelõk kapják meg.
A támogatás a korszerû mezõgazdaság mûködésben tartásának olyan feltétele, amely ugyan megterheli a költségvetést, de mint ráfordítás nagyrészt az általa mûködõképessé tett gazdálkodók adó- és tb. járulék befizetéseibõl is visszatérül. A társadalom ezen túlmenõen olyan szociális terhektõl is mentesül (munkanélküli- és szociális segély), amelyek különben maguk is elérnék a támogatás nagyságrendjét.
Finanszírozás
...Az új agrárpolitikának sarokköve kell legyen az agrártermelés önfinanszírozó képességének megteremtése és ennek folyamatos fenntartása. Az önfinanszírozó képesség helyreállításának elsõ és legfontosabb teendõje olyan közgazdasági és piaci, tulajdoni feltételek teremtése, amelyek garantálják, hogy az árbevételekbõl megtérülnek a termelés ésszerû ráfordításai, a szükséges nyereséggel együtt.
Elengedhetetlen követelmény egy stabil, a mezõgazdasági termelés sajátosságait figyelembe vevõ pénzügyi-finanszírozási rendszer és infrastruktúra kialakítása. A jelenlegi szisztéma átfogó reformra szorul: a mostani, döntõen rövidlejáratú, magas kamatú hitelezést át kell alakítani olyan rendszerré, amelyben a hosszú- és középlejáratú, alacsony kamatú hitelek dominálnak. Ki kell terjeszteni a kereskedelmi-banki kölcsönügyletekben érvényesíthetõ kamatpreferenciákat és más elõnyöket, pl. állami garanciavállalásokat.
Agrárpiaci rendtartás
Az agrárpiaci rendtartás keretében átgondolt rendszerbe kell foglalni a termelés, a piac mûködését szabályozó pénzügyi és egyéb eszközöket. Élni kell ezen eszközök jövedelem átcsoportosító lehetõségeivel, ösztönözni kell a termelõk önszabályozó tevékenységét.
Ennek keretében ki kell építeni a hatékony szabályozásra képes intézményrendszert. Ebben a rendszerben a termelõknek és érdekképviseleteiknek valódi beleszólási lehetõséget kell kapniuk...
...A termelést alapvetõen befolyásoló eszközöket - nyilvánvalóan ilyenek a garantált- és az irányárak, a termelési kvóták - az agrártermelés biológiai törvényszerûségeinek megfelelõ idõben kell alkalmazni a termelõk érdekeinek figyelembevételével kialakított agrárpolitika végrehajtása érdekében.
Exportösztönzés
A jelenlegi exportösztönzés jellemzõje, hogy a belföldi ár és az exportár közötti jövedelmekbõl való részesedés, - beleértve ebbe a szubvenció hatását is - a feldolgozásban, fõként pedig a forgalmazásban jelenik meg. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha mielõbb a termelõk érdekeltségei veszik át a feldolgozás és a forgalmazás minél nagyobb részét. Az ösztönzési rendszernek a termelõre is kell hatnia, ennek érdekében közvetlen exportszubvencióval is segíteni kell a minõségi alapanyag elõállítást, az exportot...
Importszabályozás, piacvédelem
...Minthogy tartósan exportra alkalmas terméktöbbleteink a jövõben is lesznek, védekezési rendszerünk kialakítása elsõrendû gazdasági érdekünk. Élni kell az importszabályozás közgazdasági közvetlen (vám, forgalmi adó stb.) és közvetett (adminisztratív, pénzügyi, ár stb.) eszközeivel. Az élelmiszerimportot - egy szûkebb, minõségi választékot, versenyösztönzést adó termékkör kivételével - csak hazai elõállítású termékek jelentõs és tartós hiánya esetén indokolt engedélyezni.
Privatizáció, korszerû szervezeti formák
A privatizáció egyik alapkérdése, hogy a termelõk haladéktalanul tulajdonhoz jussanak az élelmiszeriparban és az élelmiszerkereskedelemben. Ez határozott irányváltást követel meg a privatizáció felfogásában, gyakorlatában.
A privatizáció során a mezõgazdasági termelõk érdekeltségének szövetkezeti formáját célszerû erõteljesebben támogatni. Új privatizációs technikaként be kell vezetni az állami vállalatok szövetkezetté, szövetkezeti társasággá alakulásának lehetõségét az élelmiszeripari ágazatban. Mivel ez egészséges piaci versenyt teremtene, képes ellensúlyozni a multik monopóliumát és ezzel együtt biztosítaná az élelmiszergazdaság stabilitását. Tulajdon és privatizáció
A mezõgazdasági termelõk a deklarált központi szándék és az érdekképviseleti szervek erõfeszítései ellenére érdemben nem jutottak tulajdonhoz, ezért sürgõs privatizációs irányváltozásra, intézkedésekre van szükség a további kedvezõtlen tendenciák megállítására:
- az élelmiszeripari és az élelmiszerkereskedelem privatizációja eddigi menetének értékelésére azonnal független szakértõi bizottságot kell létrehozni;
- a külföldi vásárlókkal szemben egyenlõ ajánlat esetén is a hazai vásárlókat elõnyben kell részesíteni (elõvásárlási jog);
- a kárpótlási jegy ígérvények felhasználását az állami vagyon privatizálásában mielõbb törvényes lehetõséggé szükséges tenni.
Szükségesnek véljük, hogy mindazon központi pénzalapok esetében, ahol a jogszabályi rendelkezések a támogatások elnyerését pályázathoz kötik, a pályázat elbírálásában, amennyiben annak alanya mezõgazdasági szövetkezet, vagy szövetkezeti társas vállalkozás, a MOSZ érdekképviseleti jogkörét gyakorolhassa, illetve érvényesíthesse.
A szövetkezeti közös tulajdon nevesítésével, az átalakulással, új gazdálkodó egységek létrejöttével megnyílt az út a sokszínû szövetkezeti formák, autonóm gazdasági szervezetek megalakítása elõtt...
...Ezek a szervezetek szolgáltatásaikat a létrehozó, mûködtetõ tagság részére non-profit alapon, a külsõ igénybevevõknek piaci kondícióval, haszonnal növelt áron nyújtják. E szervezõdések fõbb területei: pénzügyi szolgáltatás (pl. hitelszövetkezet), termelést kiegészítõ (pl. pinceszövetkezet, termelõi piacok, közös üzemek), szolgáltatás (pl. kereskedelmi beszerzõ, értékesítõ, gépi, gépkölcsönzõ, szaktanácsadó, biztosítás), egyéb, közvetve a termelést segítõ (pl. infrastruktúra). A termelésben esélyegyenlõséget kell teremteni a különbözõ üzemi struktúrák, termelõ szervezeti formák között: egyetlen szervezeti formát sem szabad mesterségesen privilegizált helyzetbe hozni. Egyetlen minõsítõ tényezõ a piaci helytállás kell, hogy legyen. A gazdálkodás törvényszerûségeinek ismeretében prognosztizálni lehet, hogy a szántóföldi "tömegtermelésben" a nagyüzem meghatározó szerepû lesz, míg a munkaigényes, különleges minõségi követelményeket támasztó kultúrák esetében a közép, vagy éppenséggel a kisüzemek lehetnek a leghatékonyabbak.
Foglalkoztatás és térségfejlesztés
...A kedvezõtlen adottságú térségek felzárkóztatására - bár hosszú évtizedek óta napirenden van - érdemi megoldás igazából sosem valósult meg... A mezõgazdasági termelésben világtendencia - így hazánkban is érvényesül - a föld eltartó képességének folyamatos csökkenése. Ebbõl következik, hogy a mezõgazdasági termelésbõl fõfoglalkozásként élõk már 200 ezer fõ körülire csökkenõ létszámának újbóli növekedésére nem számíthatunk...
...A mezõgazdaság kényszerû átstruktúrálódása is csak a rövid távú túlélést szolgálhatja, mivel a föld eltartó képességének csökkenése önkizsákmányolással is csak korlátozottan kompenzálható, a kedvezõtlen adottságú térségeknél már a szinten tartáshoz is jelentõs külsõ erõforrás bevonása szükséges.
Az ilyen, tájba és környezetbe illeszkedõ mezõgazdasági, erdészeti, turisztikai, stb. célú földhasznosítás külön támogatása az átstruktúrálódást és az ehhez kapcsolódó helyi foglalkoztatást kell hogy elõsegítse. A piacgazdaság bõvítése érdekében bizonyos belsõ piaci pozitív diszkrimináció, illetve a keleti határ menti régiókban a közvetlen térségi külkereskedelem támogatása szintén a kibontakozást elõsegítõ lépéssorozat részei lehetnek.
A mezõgazdasági mûvelés alatt álló területbõl az ezredfordulóig mintegy 1 millió hektár kivonása valószínûsíthetõ amiatt, hogy ezen a területen nem rentábilis a termelés Hasznosítása fõként erdõsítéssel, gyepgazdálkodásba vonással, kisebb részben turisztikai-pihenõterületté alakítás útján lehetséges. Erõfeszítéseket kell tenni az erdõtelepítés növelése érdekében.
Sürgõs intézkedést igénylõ kérdések címû dokumentum a következõképpen foglal állást a legfontosabb kérdésekben:
Adósságkezelés
Az agrárgazdaság összeomlásának megakadályozása azonnali pénzügyi, adózási, szabályozási és termelésszervezési intézkedéseket igényel, amelyeket tézisszerûen az alábbiakban körvonalazunk:
Enyhíteni szükséges az agrárvállalkozások adósságterhein, állami közbeavatkozással kezelhetõvé kell tenni a szektorban felhalmozódott adósságtömeget...
Létre kell hozni a mezõgazdasági termelés természetének tudomásul vételére, elismerésére épülõ hatékony állami támogatási rendszert...
Mérsékelni szükséges a mezõgazdaságot érintõ közterheket...
Áthidaló pénzügyi intézkedésekkel el kell hárítani a gazdálkodó egységek mûködésének napi finanszírozási akadályait, hogy fenn lehessen tartani a termelés folytonosságát...
Agrárpiaci rendtartás és a valóság
Az agrárpiaci rendtartás bevezetésével a piacszabályozásnak csak a kezdeti lépései történtek meg. A rendtartási törvényt szembesíteni kell a valósággal, azzal sürgõsen és folyamatosan harmonizálni szükséges:
- meg kell szüntetni az állami hivatalok túlsúlyos szerepét, biztosítani kell a termelõkkel és az érdekképviseletekkel való korrekt kapcsolatát;
- ki kell terjeszteni a garantált árak körét, szavatolva a termékek minimális jövedelmezõségét;
- rendezni szükséges a termelési kvótákat és lebontásukat termelõi szintig...
Sürgõsen ki kell dolgozni, és be kell vezetni az agrárgazdaság importvédelmének új rendszerét...