Melyik a nagyobb kockázat? - Interjú a MOSZ munkatársával /Magyar Mezõgazdaság 2008. november 19./

A címben megfogalmazott kérdésre a szakemberek uniószerte keresik a választ. Csak éppen Brüsszelben nem, ahol a növényvédõszerekkel kapcsolatos új rendelettervezetet kidolgozták. A három éve tartó kodifikációs tevékenység közben nem jutott idõ arra, hogy valós eredményeken alapuló hatástanulmányt készítsenek. Pedig ha a tervezet szerint marad minden, akkor az európai növénytermesztés rendkívül nehéz helyzetbe, jelentõs versenyhátrányba kerül, például a harmadik országból származó import terményekkel szemben. Uhercsák And rás, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) munkatársa a téma kapcsán kifejtette, hogy ha kell, "akár az ördöggel is szövetkeznek" a tervezet megváltoztatása érdekében. Az új szabályozási javaslat lényege, hogy az eddigi kockázatalapú engedélyezési rendszert úgynevezett veszélyalapú engedélyezési rendszer váltaná fel, amely a veszélyes anyagokat kizárná a felhasználás rendszerébõl - kezdte mondandóját Uhercsák András. A veszélyalapú hatóanyagengedélyezési rendszert jelenleg sem a humán, sem az állatgyógyászatban nem alkalmazzák! A szakemberek számára is érthetetlen, miért kell ezt a növényvédelemben bevezetni? Az is furcsa, hogy a mezõgazdasági termelést, az élelmiszerbiztonságot, valamint a környezetet ilyen átfogóan és sokoldalúan érintõ témában az EU illetékesei nem készítettek hatástanulmányt.

Tiltandó szerek
Nem készült hatástanulmány arról sem, hogy az engedélyezett és szakszerûen felhasznált növényvédõ szerek milyen káros következményekkel járnak vagy járnake egyáltalán? Arról sem, hogy az új szabályozás (korlátozás) bevezetésével milyen következményekkel vagy netán hátrányokkal kell számolni.A két engedélyezési rendszer közti különbséget a MOSZ munkatársa azzal érzékelteti, hogy például az etilalkohol, tudományos ismereteink szerint, magas koncentrációban rákkeltõ, tehát veszélyes anyag. De amikor a Tokaji Aszú ízét élvezzük, arra senki sem gondol, hogy a bort azért nem fogyasztja (kóstolja), mert az etilalkoholt is tartalmaz!
Félõ, hogy a veszély alapú engedélyezési rendszer miatt számos, a gyakorlatban általánosan elterjedt és eredményesen alkalmazható növényvédõ szert indokolatlanul kitiltanak a felhasználható anyagok körébõl, ugyanakkor helyettesítésükre nincs hatékony alternatíva.
A szakember példaként említ néhány, a gazdálkodók által is jól ismert, a kalászosok vetõmagcsávázásában alapvetõ gombaölõ szerként használt márkát, amelyeket kizárnának. Ezek közé tartozik a Biosild, a DithaneM45, az Alert, a Bravo, az Amistar Xtra, a Penncozeb Plus, a Vondozeb stb. Ide tartoznának továbbá a kalász fuzáriózis ellen általánosan alkalmazott Alert, az Amistar Xtra, a Dithane M45, a Tango Star, a Juwel, a Flamenco stb., a talajlakó kártevõk ellen használt Pyrinex, Signal, Mospilan 70 WP, Dursban, Fendona, Force stb. növényvédõ szerek. Külön gondot okozna a kukoricabogár lárva elleni védekezésben a Dursban, a Force, a Fury, a Gaucho, a Karate, a Zeon, a Pyrinex, a SumiAlfa stb. készítmények betiltása, azok helyettesítése. A napraforgó és repce esetében gyakorlatilag nem marad engedélyezett rovarölõ szer, mivel a Decis, a Gaucho, a Judo, a Karate, a Pirimor, a Cyren EC, a Force, a Mospilan, a Pyrinex, az Actara, a Regent és a Steward növényvédõ szereket sem engednék használni.

Övezeti vita
Gyümölcs és zöldségkultúrákban a termelõknek ugyancsak nélkülözniük kellene a gombaölõ szerek közül az általánosan használt összes réztartalmú szert (rézoxiklorid, rézoxid, rézhidroxid), továbbá a Nordax, a Champion, a Kocide, a Chorus, a Clarinet, a Folicur stb. készítményeket. A rovarölõ szerek közül a Cyren, a Cyperkill, a Bi 58 EC, a Judo, a Karate, a Trebon, a Talstar, az Actara, az Avaunt, a Bulldock, a Cascade, a Pyrinex, a Reldan, a Steward, a Lannate stb. növényvédõ szereket is levennék az engedélyezési listáról.
Ez a beszûkült növényvédõszerrotáció nem csak alacsonyabb hatékonyságot és a termelési költségek növekedését okozná, hanem az eddigi szerhasználat mellett elpusztult gombák újbóli felszaporodását. Pedig az általuk termelt toxinok rendkívül károsak, súlyos táplálkozási és élelmiszerbiztonsági kockázatot hordoznak. Ezek a toxinok olyan erõsen mérgezõek, hogy a forgalmazásból kivonni szánt növényvédõ szerek emberre veszélyes értékeinél esetenként 30100szor kisebb értékeik is súlyos mérgezést okoznak. Nem fogadható el az sem, hogy a rendelettervezet szerint az unióban összesen három övezetet hoznának létre. Magyarország a középsõ övezetbe kerülne, amelyhez az Egyesült Királyságtól Magyarországon át egészen Romániáig 13 ország tartozna.

Versenyhátrány
Az új szabályozás hatásait elemezve a MOSZ szakértõi folyamatosan figyelemmel kísérik a rendelettervezet körüli eseményeket. Az érdekképviselet már eddig is aktív részese volt a termelõi vélemények és igények alakításának, megfogalmazásának, valamint a rendeletrõl szavazó uniós parlamenti képviselõk szakmai felkészítésének. Az elkövetkezendõ napokban, ha kell, a MOSZ "Brüsszelig elmegy", s hivatalos és informális kapcsolatait is felhasználja annak érdekében, hogy a mezõgazdasági termelõk érdekei ne sérüljenek drasztikusan.
Széles körû szakértõi vélemény szerint a tervezett korlátozás bevezetésével Európa rövid idõn belül akár az úgynevezett harmadik országokból származó, ellenõrizetlen körülmények között termelt élelmiszerek széles körû behozatalára szorulhat, amelyrõl már vannak negatív tapasztalataink.
H. GY.