Elégedettség és nyugtalanság - interjú a MOSZ titkárával /Magyar Mezõgazdaság 2008. augusztus 21./

Azok a gazdák, akik a júliusi nagy esõzések elõtt takarították be az õszi búzájukat - eddig az idõpontig mintegy felét aratták le a gabonának, ami 2,8 millió tonnát tett ki mind minõségi, mind mennyiségi szempontból elégedettek lehetnek. De akiknél a kedvezõtlen idõjárás késleltette a betakarítást - elsõsorban az ország északi (SzabolcsSzatmár, Borsod és csak kisebb részben Vas) megyéirõl van szó
azoknak számos negatív következménnyel kell számolniuk. Tóth István, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a gabonatárolási és a piaci helyzetet értékelte.


A jelentõs mennyiségû csapadék mellett a nagy hõmérsékletingadozás sem tett jót a terményeknek. Az ország északi részein a búza késõn érett, így ezért, valamint az esõzések miatt nem tudták aratni. Ugyanakkor egyes táblákban megindult a csírázás, s a betegségek is megjelentek a termésen. Borsod megyében a Hernád völgyében az árvíz "aratott".

Piaci helyzet
Bár ezek a tényezõk lényegesen nem befolyásolják az országos eredményeket, hangsúlyozta a titkár, bizonyos térségekben egyes gazdálkodók helyzete katasztrofális. SzabolcsSzatmárBereg megyében a gyenge minõség miatt kértek segítséget a MOSZtól abban, hogy a piacon elhelyezzék a terményüket. Borsod megyében az árvíz miatt szenvednek, mégpedig többszörösen, mert nemcsak az ez évi termés veszett oda, hanem még a korábbi évek kompenzációját sem kapták meg. A Hernád völgyében az elmúlt három évben az árvíz okozott rendszeresen jelentõs károkat, de a termelõk akkor sem kaptak segítséget, amikor az indokolt lett volna. A MOSZ részt vesz az FVM által szervezett aratási koordinációs bizottság munkájában. A piaci helyzet esetében a MOSZ szakértõi azokkal értenek egyet, akik a várható termésmennyiséget búzából, kukoricából 5-5,2, illetve 8-8,2 millió tonnában prognosztizálták. A 10 millió tonna kukorica várható betakarításáról szóló híradásokat, túlzásnak tartják. A titkár szerint igen károsak a túlbecslések, mert aki ismeri az elmúlt évek magyar gabonamérlegét, az jól tudja, hogy a korábbi években ezek következtében 1,5-2 millió tonna hiány keletkezett az évi mérlegekben és sokszor okoztak csalódást a piacon is. Márpedig ez a piaci árak alakulására negatívan hat.

Tárolási lehetõségek. Vannak olyan gazdák, akiknek sem betakarító gépük, sem tárolójuk nincs. Õk vannak a legszorultabb helyzetben, s õk azok, akik kénytelenek betakarításkor olcsón eladni a terményüket. Az idén azért is jelent ez problémát, mert a késõn aratott termények minõségromlást, gombafertõzést szenvedtek, így nem lehet értük jó árat kapni a piacon, és ezeket a tételeket nem keverhetik a jó minõségû búzákhoz. Összességében elmondható: sem a gabona, sem a kukorica tárolása nem jelenthet problémát, hiszen az elmúlt idõszakban mintegy 2,5 millió tonnányi új raktárkapacitás épült az országban.
A piaci árak alakulását így is nehéz prognosztizálni, elsõsorban az idõjárás miatt. Az látszik, hogy Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában nagy termés várható, ugyanakkor az északi országokban kisebb mennyiséggel és gyengébb minõséggel számolnak. Az ázsiai és északafrikai országok kereslete még bizonytalan.

Input árak
A titkár bízik abban, hogy a betakarítás és a tárolás költségei megtérülnek a hazai termelõknek. Már csak azért is, mert a magyar gabona keresett a piacokon, elsõsorban jó minõsége miatt, emellett az itthon gyengébb minõségnek számító búza iránt is van érdeklõdés.
A gabonatermelõknek az idei év összességében kedvezõen alakul, jelentette ki a titkár. Az árak a termelõk minimumelvárásait igazolják, s bár a termelési költségek váratlan és nagyarányú növekedése csökkenti a jövedelmet. ez ebben az évben még nem olyan mértékû, mint amilyen a jövõ évi termelésnél várható. A termelõk nyugtalanok amiatt, hogy az input anyagok árai nagyobb mértékben növekednek- például a mûtrágyáé, amely kétszer annyiba kerül, mint tavaly, az energiáról, a növényvédõ szerekrõl nem beszélve -, így nehezen tervezhetõ a jövõ.

Levél a miniszternek
A BorsodAbaújZemplén megyei Mezõgazdasági Érdekvédelmi Szövetség levelet írt Gráf Józsefnek, amelyben a Hernád folyó áradásának következményeit ecsetelték. "A levonuló ár a községekben, épületekben nem okozott kárt, annál nagyobb mértékben sújtotta a mezõgazdasági termelõket. A kiáradt folyó aratatlan kalászos területeket, kapásnövényeket borított el, óriási károkat okozva az ott gazdálkodóknak. A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal felmérése alapján 3600 hektár területet öntött el az ár, a becsült kár összege mintegy 400 millió forint. Ez a helyzet segítség nélkül nem oldható meg, így a gazdálkodók kénytelenek abbahagyni a termelést ott, ahol más munkalehetõség nincs, hiszen a Hernádvölgyi térségben 30-40 százalékos a munkanélküliség.
Évek óta visszatérõ probléma, hogy a szlovák területen megépült víztározókat nagyobb csapadék esetén hirtelen kiürítik és rázúdítják a Hernádvölgyére. Ez az oka az évente levonuló árhullámnak. Néhány óra alatt most is 2 métert emelkedett a vízszint, így a termelõk nem tudtak ellene védekezni. A lábon álló kalászos terményeket az esõben 25 százalékos víztartalommai is igyekeztek betakarítani, de ez sem hozott nagy eredményt. A szlovák fél jelenlegi módszereit elutasítjuk és kérjük a kormányt, hogy jegyzékben tiltakozzon a szlovák kormánynál, amely kiszámítható prognózissal, felelõs mûködtetéssel elkerülhetné ezeket a szakszerûtlen intézkedéseket." A megyei szövetség azt is kéri a levele végén a szaktárcától, hogy teremtsen forrást azon károk enyhítésére, amelyeket az MgSzH is felmért.

 


H. GY.